0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. július 18.

Zöldségtermesztés: a helyzet naponta változik

A napokban sárgarépa termesztőknek tartottak szakmai délutánt Zsombón, és Őszi Hajtatási Nap volt Szentesen. Mindkét programon hangzottak el tanulságos megállapítások a jelenlegi és a jövőben várható helyzet kapcsán. Körülbelül egy dolog biztos: hogy semmi nem biztos…

A két rendezvényen elhangzott előadásokról hamarosan részletes beszámolót közlünk a Kertészet és Szőlészet hetilapban.

Sárgarépa szakmai délután, Zsombó 

A területbejáráson megjelent termelők a Nunhems sárgarépa fajtáit tekinthették meg, a kertészetben alkalmazott technológiákat bemutatta a termelő, és több háttéripari cég munkatársa is megjelent, akik a sárgarépa termesztésben is használható biostimulátoraikat, növényvédőszereiket, vagy a tápanyag utánpótlásban alkalmazható készítményeiket mutatták be.

A növényvédőszer hatóanyagok kivonása környezetvédelmi szempontból üdvözlendő, de nem kis kihívás a termelőknek, hiszen így a növényvédelmi problémákat más megoldásokkal kell kezelni.

A biostimulátorok jelentősége egyre nagyobb, hiszen a megoldás az lehet, hogy a növényt minél jobb kondícióban kell tartani, így ellenálló képessége is jobb lesz.

Bemutattak többek között egy Trichoderma gomba rasszokat tartalmazó készítményt, mely már kikelés után rákapcsolódik a sárgarépa gyökerére, és ekkortól kölcsönös előnyöket biztosít táplálkozási szempontból egymásnak a gomba és a répa.

A gomba a növényen térparazitaként megakadályozza hogy más, például patogén gombák oda jussanak. A tárolási betegségekért a répánál nyolc féle gomba felelős, ezeknek egy részét, a jelentősebb problémákat okozókat képes a Trichoderma kiszorítani.

A termesztés gazdaságosságáról szólva kiderült, hogy itt is az jellemző, mint más szegmenseiben a zöldségtermesztésnek: a költségek egyre emelkednek, és ennek mértéke szinte tervezhetetlen, mint ahogy az is, hogy ezeket a költségemelkedéseket eladáskor érvényesíteni tudja e, és ha igen, milyen arányban a termelő. Épp ezért törekedni kell arra hogy minél költséghatékonyabban, minél jobb minőségű és minél nagyobb mennyiségű termést sikerüljön elérni.

A sárgarépánál a tárolásnak az energiaköltsége igen jelentősen megemelkedett, így esélyes, hogy egész Európában egyre kevesebben szeretnének költeni a tárolásra az egyébként is magas hektáronkénti körülbelül 3,5 millió forintos termelési költség mellett.

Hiszen a tárolási költség erre még rárakódik, minél hosszabb idejű a tárolás, annál jobban – és akkor még a tárolási veszteségekről nem is esett szó.

A tárolásnak eddig fontos árszabályozó szerepe is volt, mivel nem a betakarítási szezonban egyszerre zúdult az összes sárgarépa a piacra, hanem részletekben, időben elnyújtva.

Most a hűtőtárolás alternatívájaként az lehet egy megoldás, hogy a termelők minél tovább a területen tartják a sárgarépát. Erre több technológia is létezik, a nagyobb fagyok ellen védhető a termés leszántással, szalmatakarással, vagy fátyolfóliás takarással, ám ezeknek is van számottevő költsége is és csak bizonyos hőmérsékletig jelentenek megoldást a a fagyos téli időszakban.

Elhangzott egy olyan nem túl optimista megállapítás is, hogy ha most egy csapásra minden helyre jönne és megoldódna (háború, energia árak, infláció, euró-forint árfolyam), akkor is 5-6 évnek kell eltelnie, mire visszarendeződne a helyzet az ideálisnak tekinthető járvány előtti, vagy ahhoz hasonló állapotokra…

Őszi Hajtatási Nap, Szentes

A hajtatásos zöldségtermesztésben érdekelt cégek kiállítását tekinthették meg a rendezvényre látogatók, és számos vetőmag forgalmazó termékeinek az eredményeit is láthatták az asztalokon a résztvevők.

A szakmai előadásokon itt is szó volt a biostimulátok fontosságáról, és hogy ezek hogyan segítik a növényeket a stressz tűrés fokozásával, a jobb tápanyag és vízhasznosítást támogató hatásukkal, hogy csökkenthető ezeknek köszönhetően a növényvédelemre fordított költség, és javítható így a jövedelmezőség. Az e tárgykörben példaként hozott kísérletek közül érdemes kiemelni

egy Japán kutatást, ahol kukorica-, és halfeldolgozásból származó hulladékokat mikrobiológiai módszerekkel bontottak le és alakítottak növények számára felvehető tápanyagokká.

Az így termelt zöldségek mennyisége ugyan 4 százalékkal kevesebb volt a kontrollhoz viszonyítva, ám ha hozzávesszük, hogy itt gyakorlatilag hulladékot használtak fel tápanyagként, és a költségoldalon ez milyen költségcsökkenést eredményezett, akkor igen pozitívnak tekinthető az eredmény.

Szó esett még az előadások során a fóliás termesztésben hasznos precíziós technikák alkalmazásáról. Ezek nagyban segítik a termelők döntéseit így a tápanyag utánpótlás, növényvédelem terén költség csökkentés érhető el.

Az már kevésbé ennyire pozitív, hogy a hajtatásos zöldségtermesztés gazdasági helyzetének elemzése kapcsán elhangzott, hogy hiába az uniós támogatások, ha azok mellé csak a mostani piaci alapú hiteleket vehetik csak fel a beruházni szándékozó gazdák, (a jelenlegi magas kamatokkal) akkor a fejlesztések le fognak állni.

Az sem vetít előre túl szép jövőképet, hogy a Szentes környéki hajtatásos termesztéssel foglalkozók terményeit korábban elsősorban a magyar piacon értékesítették, és csak ha szükséges volt, akkor szállítottak ezekből külföldre.

Azonban most elhangzott, hogy ha a közeljövőben a magyar vásárlóerő olyan mértékben lecsökkenne, hogy a hajtatásos paprikára és paradicsomra nem lenne megfelelő kereslet, akkor felkészültek arra, hogy akár a teljes mennyiséget külföldre adják el…

Forrás: magyarmezogazdasag.hu