Back to top

Elkészült az új öntözőrendszer Mezőhegyesen

Összesen 10,5 milliárd forintos beruházással újult meg Mezőhegyesen a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. öntözőrendszere. A mintaprogram keretében 5098 hektárra nőtt, vagyis megduplázódott a gazdaság öntözhető földterülete.

Fotó: AM/Fekete István
A beruházáshoz 8,5 milliárd forintot a magyar állam biztosított tőkeemelés formájában; kétmilliárd forintot pedig a ménesbirtok tett hozzá önrészként.

A nyolcvanegy öntözőgép teljes hossza csaknem 38 kilométer. A korszerű gépek saját rádiófrekvenciás irányító rendszerrel távolból irányíthatók.

Az öntözővíz a Marosból érkezik.
Eddig Mezőhegyesen 2445 hektárt öntöztek, elsősorban hibridkukorica vetőmag termelő területeket. A beruházással 5171 hektárra nőtt az egyidejűleg öntözhető terület, így egyéb növénykultúrák is öntözhetővé váltak. Ennek egyik eredménye, hogy a növénytermesztés képes lesz kiszolgálni a robotizált tehenészet tömegtakarmány igényét is.

Az építés 13 hónapig tartott, a gépbeszerzések és telepítések 19 hónapot vettek igénybe. A kivitelezési munkákat a Délút és a Békés Drén végezte.

Fotó: AM/Fekete István

Nagy István agrárminiszter az átadó ünnepségen elmondta, hogy az öntözéses gazdálkodás manapság az egyik legkomplexebb rendszer, amely az agrárium versenyképességének fejlesztését, az élelmiszerszuverenitás elérését szolgálja. „Ennek a mérföldkövénél vagyunk most” – fogalmazott.
A tárcavezető kiemelte, hogy

hazánkban a földterületek 46 százalékát sújtotta idén aszály. Épp ezért a vizet be kell tározni a későbbi öntözéshez, és változtatni kell a talajművelésen is, sőt fel kell ismerni a vetőmagok genetikai potenciálját is.

Nagy István kijelentette azt is, hogy a kormány célja, hogy 2024-re az öntözött területek nagysága elérje a 200 ezer hektárt, majd 2030-ig újabb 350 ezer hektáron induljon meg az öntözéses gazdálkodás. Ennek érdekében a Vidékfejlesztési Program keretében kiemelten támogatják az öntözési beruházásokat és az öntözési közösségeket. A kérelmek benyújtására 2023 június végéig van lehetőség.

Az adatok szerint eddig 753 termelő részesült 46 milliárd forint támogatásban. A napokban 6,5 milliárd forint értékben újabb 31 pályázatról született döntés. 2023 és 2027 között pedig a KAP Stratégiai Terv alapján mintegy 70 milliárd forint jut majd az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére. Eddig 26 öntözési közösség részesült 1,8 milliárd forint támogatásban; a pályázatokat év végéig lehet beadni.

Jelenleg egyébként 142 öntözési közösséget ismertek el, amelyek összesen több mint 63 ezer hektáron folytatnak öntözéses gazdálkodást; de alakulóban van még 73 közösség.

A Belügyminisztérium koordinálásával az elmúlt években nyolc tározó épült az országban, összesen 5 millió köbméter maximális tározókapacitással.

Nagy István agrárminiszter és Csányi Attila Mezőhegyesen
Nagy István agrárminiszter és Csányi Attila Mezőhegyesen
Fotó: MTI/Rosta Tibor

Csányi Attila, a beruházás gépbeszállító partnere, a KITE Zrt. igazgatóságának alelnöke köszöntőjében kiemelte, hogy az idei aszályos nyár miatt a mezőgazdasági kibocsátás körülbelül 30 százaléka veszett oda; a gazdasági kár 500 milliárd forint körül alakul.

Ha ezt az összeget – uniós 50 százalékos támogatási intenzitású projektekkel számolva – öntözésfejlesztésre fordítanánk, a mai kb. 85000 hektár helyett a hazai termőterület 9-10 százaléka, mintegy 400 ezer hektár lenne öntözhető

– mondta, hozzátéve, hogy ezzel még mindig csak azt a szintet érnénk el, ahol az 1970-es években tartottunk.

Szvattyútelep
Szvattyútelep
Fotó: hba

Csányi Attila elmondta, hogy hektáronként körülbelül 3 millió forintból építhető ki az öntözés, és e beruházások megtérülési ideje a klímaváltozás miatt 10 év alá csökkent, hozzátéve, hogy a mezőhegyesi mintaprojekt „katalizátora lehet egy most elinduló, országos öntözésfejlesztési programnak”.

A Mezőhegyesen megvalósított nemzeti öntözésfejlesztési mintaprogram célja, hogy egy környezetkímélő, a vízzel takarékosan bánó, mégis hatékony technológiát mutasson be, amelyet nagy területen alkalmazva garantálható a termelés biztonsága, és emelhető annak mennyisége.

Fotó: hba

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ismertetni kell az ágazattal a kistermelői divattippeket

A Magyar Mezőgazdaság Kiadó gondozásában havonta megjelenő Kistermelők Lapját 1956-ban alapították. Korábbi főszerkesztőjének – jelenleg szenior főszerkesztőjének –, Lengyel Zoltánnak a neve összeforrt a lappal, évtizedeken keresztül hiteles és hasznos információt szolgáltatott a hazai kistermelők számára.

A mezőgazdaság pozitív hatása a napelemekre

Az Applied Energy folyóiratban megjelent Cornell Egyetem új kutatása szerint a napelem parkokban a mezőgazdasági növények termesztése növelheti az élelmiszertermelést, valamint javíthatja a napelemek teljesítményét és élettartamát.

A jövő agrárszakmai elitje találkozik – Egy hét múlva rajtol a 36. OTDK Agrártudományi Szekciója Kaposváron

Egy hét múlva ismét az agrárszakma érdeklődésének középpontjába kerül Kaposvár, hiszen két évtized után tér vissza az OTDK Agrártudományi Szekciója a somogyi vármegyeszékhelyre. Az esemény beharangozó sajtótájékoztatóján Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora arról beszélt: a hungarikumnak számító tudományos diákköri munka nem csupán a tehetséggondozás, hanem a tudományos utánpótlás biztosításának egyik legfontosabb alappillére is.

Öt és félmilliárd forint érkezik az anyajuhtartóknak

Megkezdődött a termeléshez kötött anyajuhtartás támogatások kifizetése. Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatást több mint 7 ezer juhtartó számára, 5,5 milliárd forint értékben fizetik ki – közölte Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Növényalkalmazás új szemlélettel - minierdők Budapesten

Az Ökológiai és gazdasági fordulat címmel februárban megrendezett szakmai konferencián a Miyawaki-minierdőkről és a klímaválsággal összefüggő növényalkalmazásokról is hallhattunk előadást. A japán mintára létrehozott minierdőkkel növelhetők a zöld szigetek a városokban.

Magyarország kimaradt az EU mezőgazdasági mentőprogramjából

Az Európai Unió, Mezőgazdasági és Halászati Tanácsának (AGRIFISH) március 20-i ülésén Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztos közölte az EU mezőgazdasági minisztereivel a Bizottság azon döntését, hogy a mezőgazdasági tartalékot, 53 millió eurós (21,2 milliárd Ft) közép- és kelet európai segélyprogramra fordítja.

Megkezdődik a Natura 2000 gyepekhez kapcsolódó támogatás kifizetése

A hónap végéig mintegy 12,5 milliárd forint értékű támogatást vehetnek fel az agrárvállalkozók a „VP4-12.1.1-16 „Natura 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések” megnevezésű pályázati felhívás kapcsán - jelentette be Feldman Zsolt.

Egyre erősebbek az agrárkapcsolatok Georgia és hazánk között

Nagy lehetőségek vannak a hazánk és Georgia közötti mezőgazdasági együttműködésben, nem véletlenül jött létre stratégiai partnerség a két nemzet között - jelentette ki Nagy István agrárminiszter, miután hivatalában fogadta Tamara Liluashvilit, Georgia nagykövetét.

A beporzók megóvása közös kötelességünk

Közös faültetéssel hívta fel a figyelmet a beporzók védelmére és a biológiai sokféleség megóvására Nagy István agrárminiszter és Marjan Cencen, Szlovénia nagykövete.

Érdemes alaposan tájékozódni, nem szabad megszokásból támogatást igényelni

Jó hír, hogy a támogatások gerincét adó jogcímek és az igénylés módja nem lesz teljesen ismeretlen a termelőknek, ugyanakkor a szabályokban sok a változás. A támogatási rendszer az eddiginél célzottabban segíti majd a kis- és közepes gazdaságokat, valamint jobban ösztönzi a generációváltást, illetve a környezet- és klímavédelem szempontjából előnyös gazdálkodói gyakorlatok alkalmazását.