Back to top

Felkészülés a vízmegtartó gazdálkodásra

Az idei rendkívüli időjárás komoly kihívások elé állította a hazai gazdálkodókat, a tavaszi csapadékmentes időszakot hosszú ideje nem látott aszályos nyár követte. Ennek eredményeként a kukorica-betakarítás negatív rekorddal zárul. Az előzetes becslések szerint mindössze 3 tonnás termésátlagra lehet számítani.

Fotó: Balázs Gusztáv
Ez az év rámutatott, mennyire fontos, hogy miként fokozhatjuk a szántóföldek, a mezőgazdasági műveléssel határolt területek vízmegtartó képességét.

Az öntözés nem egyenlő a vízmegtartó gazdálkodással

– jelentette ki köszöntőjében Daoda Zoltán, a Kukorica Kör Egyesület ügyvezető igazgatója a szervezet október 20-i szakmai napján. Az öntözés a vízkijuttatás és a vízmegtartás mind mást jelent. Ezeket a fogalmakat és tevékenységeket járták körbe a szakemberek a rendezvényen. Olyan információkat, gyakorlati isme­reteket kívántak átadni a termelők számára, amelyekkel a következő évi kukoricatermesztés még az ideihez hasonló szélsőséges időjárási jelenségek között is nagyobb termésbiztonsággal történhet, a gazdák pedig felkészültebben nézhetnek szembe a klímaváltozással járó kihívásokkal. A fókuszban a termőtalaj állt, hiszen ott kell tudni megtartani a nedvességet rövid-, közép- és hosszú távon, úgy, hogy az a gazdaságos, jövedelmező termelés alappillére legyen.

Fotó: Balázs Gusztáv
Gyuricza Csaba, a MATE rektora nyitó beszédében kiemelte, hogy olyan kérdésekről van szó, amelyek az egész agrárium tekintetében alapvetők. A talaj minden kérdésre válasz a mezőgazdaságban, legyen szó élelmiszer-feldolgozásról vagy állattenyésztésről, mert, ha a talaj nincs rendben, vagy nem megfelelő a használata, akkor az hatással van az egész agrárgazdálkodásra. Hangsúlyozta, hogy

a talaj vízveszteségét csökkenteni kell, de ezen a téren lemaradásaink vannak. Az aszálykárok mérséklésében az állami szerepvállalás mellett nem nélkülözhető a gazdálkodók szerepe és felelőssége sem. Aszályos évek voltak és lesznek is még, de ez nem kell, hogy olyan alacsony termés­eredménnyel járjon, mint az idei évben. Ezért fontos, hogy legyenek olyan szakmai szervezetek, egyesületek, amelyek eljuttatják, továbbadják az ismereteket a gazdálkodóknak, amelyekkel elérhető, hogy ezeket a károkat mérsékelni lehessen.

A gazdálkodói kör 9–10 százaléka rendelkezik ma Magyarországon szakmai, szakirányú végzettséggel az agráriumban. Abban a csúcstechnológiai ágazatban, ahol a legkorszerűbb ismeretek átadására és alkalmazására van szükség ahhoz, hogy versenyképes és fenntartható tudjon lenni. Ezért alapvető fontosságú, hogy a szakképzettség szintjében elérjük az európai átlagot. Ehhez várhatóan 8–10 év szükséges, de fő, hogy elindult a folyamat. A tudásátadásban betöltött szerepük szerint kiemelte a szaktanácsadás, a képzési és oktatási helyek felelősségét.

Fotó: Adobe Stock

A vízmegtartással és a vízveszteség csökkentésével kapcsolatban mindenki­nek az öntözés jut eszébe először. Azonban ezen a területen is vannak hiányosságaink. Magyarországon 100 ezer hektár alatti a ténylegesen öntözött terület nagysága. A cél, hogy elérjük a 200–300 ezer hektárt, de még ekkor is marad hazánkban 4 millió hektár öntözés nélküli terület.

Az erőteljes kommunikáció miatt az emberek túl sokat remélnek az öntözéstől ahhoz képest, amit el lehet várni tőle.

Azonban nem arra kell berendezkedni, hogy mindenhol öntözzünk, ez nem is lehetséges, hanem ezekre a nem öntözhető területekre kell fókuszálni és tervezni a gazdálkodást.

Jelentős éghajlatváltozás zajlott le, azonban a mezőgazdaság, a növénytermesztés nem alkalmazkodott ezekhez a változásokhoz. Az alkalmazkodás a kulcs a sikeres gazdálkodáshoz, a korábban alkalmazott, „szokásos” technológiákkal és módszerekkel ugyanis ez már nem lehetséges. A korábbi években nem gondoskodtunk arról, hogy azt a nedvességet, ami a felszínre került, megpróbáljuk helyben tartani és a lehető legkisebb veszteséget realizálni. De ebben szerepet játszik az összes technológiai elem összhangjának elmaradása. Az évente lehullott csapadék legalább 50 százalékát elpazaroljuk, pedig részben vagy egészben helyben tartható lenne talajműveléssel, okszerű szervesanyag-gazdálkodással, megfelelő fajtaválasztással, vetésforgó vagy vetésváltás alkalmazásával.

Fotó: MTI - Rosta Tibor
A szemléletváltás mellett, az egyetem rektora felhívta a figyelmet hazánk sajátos földtulajdon- és földhasználati jellegére, vagyis arra, hogy legalább

az ország szántóterületének a felét olyan gazdálkodó műveli, aki nem tulajdonosa, hanem bérlője a földterületnek. Ez a földhasználati forma nem kedvez a gazdálkodás hosszú távú tervezésének,

így a vízveszteséget csökkentő gazdálkodás kialakításának vagy az öntözésfejlesztésnek sem. Véleménye szerint a támogatáspolitika átalakításával – környezetvédelmi, éghajlatvédelmi szempontok és elvek betartatásával – változásokat lehetne elérni ezen a téren.

Az eseményen előadást tartott Futó Zoltán egyetemi docens, a MATE Szent István Campus, Szarvasi képzési hely – Környezettudományi Intézet Öntözésfejlesztési és Meliorációs Tanszékéről, Anda Angéla Rita, egyetemi tanár a MATE Növény­ter­mesztési-tudományok Intézete, Georgikon Campus Agronómia Tanszékéről, valamint Zsembeli József tudományos tanácsadó, intézetigazgató, a MATE Karcagi Kutatóintézetétől.

Daoda Zoltán, Anda Angéla, Gyuricza Csaba, Zsembeli József, Futó Zoltán az esemény előadói
Daoda Zoltán, Anda Angéla, Gyuricza Csaba, Zsembeli József, Futó Zoltán az esemény előadói
Fotó: Balázs Gusztáv

Az előadásokban elhangzott, hogy a valódi termésbiztonsági célú vízgazdálkodás, öntözés minimális Magyarországon, ezért figyelni kell azokra a területekre, amelyek nem léteznek ezen adottság nélkül. A kukoricatermesztés tekintetében elhangzott, hogy a fejlődő agrotechnikának köszönhetően a termésátlagok növekednek, de az olyan szélsőséges időjárású években, mint az idei is, ezek a számok elmaradnak. A szarvas környéki adatokból az derül ki, hogy az idei évben nagyjából 280 milliméternyi csapadék hiányzott, de hogyha az elmúlt három-négy évet tekintjük, a csapadék hiánya megközelíti az
500 millimétert, ami pont egyéves csapadékmennyiség. Ezt veszítettük meteorológiai oldalról. Másik oldalról nézve pedig ezt a kevés csapadékot kellene tudni jól hasznosítani, ami a növénytermesztésben még mindig nem optimális.

A kukoricatermesztés helyzetét elemezve kiderült, hogy tízből most már hat-hét év inkább száraznak tekinthető, miközben elvárás, hogy emeljük a hozamainkat, javítsuk a termésbiztonságot, ami nem lehetséges vízgazdálkodás nélkül.

Fotó: Csatlós Norbert
A gazdálkodók még mindig termésmennyiségi kérdésként tekintenek a vízgazdálkodásra, az öntözésre, de az idei év bebizonyította, hogy termésbiztonsági tényezőként kell kezelni. 2022-ben a világrekord 41,4 tonnás kukoricatermés, amit egy amerikai farmer ért el öntözött, forgatás nélküli talajműveléssel, bizonyítva, hogy a talajhasználat és a vízgazdálkodás nem választható el egymástól.

Az öntözés és a vízgazdálkodás kihívásai között fontos szerepet játszik, hogy a termőhelyi tényezők közül a talaj tulajdonságait nagyon sok termelő nem ismeri.

Pedig tisztában kellene lenniük azzal, hogy hol van az adott tábla szabadföldi vízkapacitása, hány milliméter vizet képes tárolni, hogy meg tudják ítélni a csapadék mennyiségének elégségességét. Vízgazdálkodás terén a szakmai háttér – úgy ítélik meg a szakemberek – jelenleg gyenge, kevésbé kiépült.

Gyakorlatilag nem a növény vízigényét kell elsősorban figyelembe venni, hanem a talajok tulajdonságait: milyen szerkezetű, milyen vízgazdálkodású, milyen szélsőségekkel rendelkező fajjal gazdálkodunk az adott területen.

„Öntözzünk, de azt tegyük helyesen”

– hangzott el az előadáson. Nagyon fontos a talaj védelme és a termékenységének a megóvása. Talajvíz-gazdálkodással vagy öntözéssel megváltoztatjuk a talaj kémiai, biológiai állapotát, módosítjuk a potenciális alapokat, amely magával hozza a többi agrotechnikai módszer változását. Más talajművelő eszközökre lehet szükség, más tápanyag-gazdálkodást kell folytatni, más vetésforgót kell alkalmazni, de az is előfordulhat, hogy teljesen más termesztési célt kell kitűzni. Az öntözés az eddigi szokásos módon végzett gazdálkodással nem fogja meghozni az eredményeket.

Fotó: Pixabay

Az esemény legfontosabb üzeneteként fogalmazták meg az előadók, hogy a talaj adottságaihoz kell igazítani mind az öntözést, mind a vízgazdálkodást is. Ebben nagy segítség a korszerű precíziós öntözéstechnológia, amivel a víz mennyisége, a kijuttatás helye és a hőstressz leküzdéséhez a növényt körülvevő mikroklíma is szabályozható.

A vízgazdálkodás tervezésekor, kialakításakor nem elhanyagolható szempont a globális felmelegedés és annak várható helyi hatásai, különösen a csapadék mennyiségében és eloszlásában bekövetkezett változások. Inkább a csapadék eloszlásával van gond, nem a mennyiségével. A korábbi tavaszi, májusi és június-július közötti csapadékmaximumok elmaradása okozza a legnagyobb problémát. Napjaink csapadékeloszlása, valamint a várható kilátások felvázolásával kiderült, hogy a gazdálkodóknak a nem megfelelő csapadékeloszlásból eredő vízhiány kiküszöbölésére mindenképp megoldást kell találniuk.

Bemutatták a talajnedvesség megőrzését támogató talajművelési rendszereket, azt, hogy milyen hatással vannak a talaj fizikai, kémiai és biológiai állapotára. Napjainkban nagy hangsúlyt kell fektetni a mezőgazdasági erőforrások fenntartható használatát megalapozó növényter­mesztési technológiákra, talajhasznosítási módokra, eljárásokra és a talaj fizikai degradációját mérséklő, új szemléletű talajművelési rendszerek helyi szinten történő adaptációjára.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Januártól a Nébih felületén kell vezetni az elektronikus permetezési naplót

A Nébih elektronikus gazdálkodási napló (e-GN) rendszerébe integrálódik az elektronikus permetezési napló. A felületen január 1-jétől a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodóknak naprakész nyilvántartást kell vezetniük a szántóföldi kultúrában végzett rovarölő szeres kezelésekről.

Esnek a globális élelmiszerárak

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint januárban az átfogó árindex 131,2 pont lett, ami 1,1 pont (0,8 százalék) csökkenés decemberhez képest. Ez volt a 10. egymást követő havi csökkenés.

Szójababot kukorica helyett?

A tavalyi aszály miatt az Egyesült Államok egyes területein a húsmarhák abraktakarmányában részben a szójabab lépett a kukorica helyébe. Kutatók azonban több dologra is figyelmeztetnek a szója etetésével kapcsolatban.

Új szabályokra kell odafigyelnie a gazdálkodóknak a támogatások érdekében

Az uniós előírásoknak megfelelően a korábbiakhoz képest jelentősebb szerepet kapott az új Közös Agrárpolitikában (KAP) a fenntarthatóság, ugyanakkor a magyar kormány a nemzeti társfinanszírozás mértékének emelésével arra törekedett, hogy egyensúlyba kerüljenek a környezeti és versenyképességi szempontok – jelezte előadásában Feldman Zsolt csütörtökön, a Komáromban tartott fórumon.

USA: Hová lett a föld?

Az USA-ban 2013/14 óta mintegy 6,5 millió hektár mezőgazdasági terület tűnt el a statisztikákból. Ez megegyezik Németország teljes gabonatermő területével. Mi történt ezekkel a talajokkal? És ami a piac szempontjából fontos, szükség esetén újra művelésbe lehet őket vonni?

A lucerna mint fehérjeforrás

A Tedej Agrártermelő és Szolgáltató Zrt. és a Debreceni Egyetem 2018-ban kezdett közös kutatást alternatív fehérjeforrások és fehérjetakarmányok előállítására, illetve azt lehetővé tévő újgenerációs technológia kidolgozására. Az öt éves a Protemill-projekt elindításáról, a tervekről és gazdaságossági számításról annak idején lapunk is beszámolt a „Veszteségből fehérjekoncentrátum” című cikkben.

Az Alltech 2023-as Agri-Food-felmérése

Közzétette legutóbbi globális takarmánytermelési felmérésének adatait az Alltech. Az immár tizenkettedszer elkészített, 142 ország több mint 28 ezer takarmánygyárának adatai alapján készült elemzés szerint a jelentős makrogazdasági kihívások ellenére a világ takarmánytermelése 2022-ben gyakorlatilag változatlan volt, 1,266 milliárd tonna, ami alig 0,42 százalékkal marad el a 2021-estől.

Minden, amit a betakarító adapterekről tudni kell

Sokan azt mondják, a titok a részletekben rejlik. Az Optigép Kft. legnagyobb erőssége a napraforgó és kukorica betakarító adapterek gyártása, illetve fejlesztése, több világszintű szabadalommal rendelkeznek. Az európai kontinensen, de Észak–Amerikába vagy Kelet-Európába nagyon sok terméket szállítanak, értékesítenek.

Csak az a szép zöld gyep...

Két közösségi zöldítést támogató pályázatot is kiírt a Fővárosi Önkormányzat budapesti társasházak, intézmények, illetve magánszemélyek számára. Az Égig Érő Fű elnevezésű udvarátalakító felhívást már harmadjára, a homlokzatzöldítést pedig idén először hirdették meg.

Az idei tél eddigi leghidegebb szakasza jöhet

A januárt jellemző nyugati, délnyugati áramlás az elmúlt egy hét során már északnyugatira fordult. Ennek következménye a jóval kevesebb csapadék és az átlag körüli hőmérséklet. A hétvégétől ismét átalakul a légköri áramlási rendszer hazánk fölött: tartósan északias áramlással jelentős lehűlés érkezik kemény éjszakai fagyokkal, napközben is csak fagypont közeli hőmérsékletekkel.