A természetben kimondottan hasznosak, mert a ragadozó hangyafajok sok kártékony rovart elpusztítanak, ezzel hozzájárulva a környezeti egyensúly fenntartásához. Emellett tevékenységük során átlevegőztetik, morzsalékossá teszik a talajt, így megóvják az elsavanyodástól. Tehát normális mennyiségben a jelenlétük kifejezetten előnyös.
Megjelenésük alapján a hangyák közepes vagy apró termetű rovarok, testük karcsú, hajlékony, csupasz vagy csak szórványos szőrzettel rendelkező. Leggyakoribb a barna, vörösessárga színezet. Többségük talajban vagy száraz növényi részekben él. Táplálékuk vegyes, állati és növényi, az életmódjuk rendkívül változatos. Lehetnek közvetlen növénykárosítók, amelyek rágásuk, fogyasztásuk révén okoznak kárt.
Ezáltal közvetve hozzájárulnak a vírusterjesztéshez is. Raktári kártevők azok a hangyák, amelyek ha befészkelnek az épületekbe, tartósan is károsíthatnak cukorban és más édes élelmiszerekben. Csaknem kivétel nélkül hasznosak a ragadozó hangyák, amelyek különböző rovarokból élnek. Vannak vegyes táplálkozású fajok is, amelyek a ragadozó életmódjuk mellett alkalomadtán növénykárosítókká válnak.
Eddig a hangyák mintegy 6000 faját írták le. Közülük Magyarországon körülbelül 70 faj él, ezek egyike a fekete hangya, amely Európa mérsékelt övi területein kívül Észak-Amerikában, valamint Ázsia mérsékelt övi területein is gyakori. Királynője 9 milliméter, a dolgozók 3-5 milliméteresek (gyakran előfordul, hogy a színük inkább barnás).
Ezen hangyák rendszeresen és nagy számban látogatják a levéltetű-kolóniákat, hogy felnyalogassák az édes nedvet. A hangyák nemcsak hasznot húznak a levéltetvekből, hanem bizonyos fokú védelmet is nyújtanak nekik az ellenségeikkel szemben, ugyanakkor megsemmisítik közülük az élősködőkkel fertőzött egyedeket. A hangyák által látogatott levéltetű-kolóniák ezért erőteljesebben fejlődnek és szaporodnak, mint a többiek.
A levéltetvek gondozása miatt a fekete hangyát a nemkívánatos fajok közé sorolják. De van még egy ok, ami miatt a gazdálkodók nem szeretik: magasra hányt földkupac-váraival lényegesen megváltoztathatja a talaj szerkezetét, összetételét, amivel sok gondot okoz a földeken, kertekben.
A másik gyakori faj a gyepi hangya, amely hazánkban általánosan elterjedt, közönséges faj. Barnásfekete színű, csupasz testű, a nőstények mérete 6-8 mm, a dolgozóké mindössze 2-3 mm. A természetben gyakran előfordulnak a föld alatt, korhadt fákban és farepedésekben is.
E faj elsősorban a maggyűjtő hangyákhoz tartozik, azonban szerves anyagokkal is táplálkozik. Az elhurcolt magvak miatt sokszor a vetést meg kellett ismételni. A gyepi hangya, sok más hangyafajhoz hasonlóan, a földben is megtalálható, ennek leginkább látható jelei a fészkük felett kialakított kis halmok, az úgynevezett „várak”.
Eléggé ismert jelenség, amikor a földközeli érett vagy lehullott gyümölcsökre (alma, körte, őszi- és kajszibarack, cseresznye, szeder) a hangyák megtelepednek és kirágják azokat. Bár e hangyák pontos faji összetétele, szerepe még nem tisztázódott teljesen, valószínű, hogy a gyepi hangya is gyakori szereplő, bár sokszor csak másodlagosan.
A hangyák első számú természetes ellenségei a hangyalesők, de még sok rovar és madár is tömegesen pusztítja őket, a hangyarajzás (nászrepülés) alkalmával csoportosulva. A hangyalesők egyes fajok lárváinak életmódjáról kapták nevüket, azok ugyanis fogótölcsért ásnak a homokos talajban. A tölcsér aljára sodródó hangyát gyorsan ható méreggel bénítják meg, majd kiszívják a nedveit. Más fajok lárvái nem készítenek fogótölcsért, csak rejtőzködnek a homokban.
A hangyák elleni védekezési módszerek sokfélék lehetnek. A körülményeknek megfelelően a porozás, permetezés, csalétkezés, agrotechnikai, mechanikai eljárások mind eredményesen alkalmazhatók ellenük, azonban a megfelelő módszer kiválasztásáról a hangyafaj életmódjának, konkrét kártételének ismeretében döntsünk. A levél- vagy pajzstetveket védelmező fajok esetében fontos, hogy rendszeresen védekezzünk e kártevőcsoportok ellen!
A hangyairtó porok, granulátumok vonzzák a hangyákat, amelyek a testükön eljuttatják a szert a többi hangyához, ezáltal pár nap alatt csökken a számuk, majd fokozatosan eltűnnek. Oda kell szórni, ahol a hangyák sűrűn láthatók, illetve a vonulási útjaikra. A hangyairtó csalétek odavonzza a hangyákat a csapdához, és a dolgozók által elszállított irtószer az egész kolóniát elpusztítja. Vannak erőteljes riasztók, amelyek működése speciális vibrációs és ultrahangos technológián alapul. A kiadott jelek a hangyák idegrendszerére hatnak, megzavarják a tájékozódásukat, ami a helyszín elhagyásához vezet. A napelemes hangyariasztó működés közben a hangyák számára zavaró rezgéseket ad ki, ami segít távol tartani azokat.
A gyümölcsösökben a fák kérgére tegyünk fa ragasztószalagot, így a hangyák nem tudnak felmászni a törzsön a fakoronába, a bokorba, hogy védelmezzék a levéltetveket. A fák tövéhez ültetett menta távol tarthatja a hangyákat. Porított meszet, illetve faszenet is kiszórhatunk a védett terület köré, ezt szintén elkerülik a hangyák.