A szaktárca vezetője szerint a bajok sorolásánál fontosabb most arra figyelni, hogy milyen lehetőségeket hordoz a válság. A társadalom ugyanis megértette, hogy
és végre helyére kerülhet a termelői oldal önköltsége, amely a fejlesztési lehetőségeket is korlátozta eddig.
Közép- és hosszú távon azonban csak akkor maradhat versenyben a hazai agrárium, ha modernizálódik. Az azonban „nincs rendben”, hogy az ötven százalékos támogatás és az állami hitelgarancia mellé is nehéz előteremteni a beruházások önrészét, miközben, ha létezik jelenleg „értelmes befektetés, amely biztosan megtérül”, az az agráriumban van. Nagy István megemlítette a támogatási rendszer átalakításának, az utófinanszírozás bevezetésének a lehetőségét is, mivel véleménye szerint, ha most nem sikerül megfelelően hasznosítani a rendelkezésre álló háromszoros állami forrást, a magyar mezőgazdaság hosszú időre alul maradhat az európai versenytársakkal szemben. Hangsúlyozta azt is, hogy ezek a versenytársak jelenleg nem fejlesztenek, tehát még több az esély a piacnyerésre, ami olyan vissza nem térő lehetőség, amellyel élni kell.
Hogyan érdemes gazdálkodni a recesszió árnyékában? – erről tartott előadást Pongrácz István, aki 1052 hektáron gazdálkodik családjával, 1998 óta ügyfele a CIB-nek és az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kuratóriumának elnöki tisztét is ellátja. Bemutatva saját gazdálkodását, kiemelte az energiafüggőség csökkentésének, az öntözésfejlesztésnek, a pályázatoknak, a folyamatos fejlesztésnek, a precíziós gazdálkodásnak, az inputanyagok készletezésének a szerepét. Hangsúlyozta a stabil üzleti partnerekkel való szoros együttműködést, valamint azt is, hogy „az információ hatalom”, amiben a nyelvismeretnek is jelentősége van.
– mondta Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, aki arról tartott előadást, hogyan támogathatja a tudomány az aszály elleni védekezést. Kiemelte, hogy hazánk klímája úgy változott az elmúlt ötven évben, hogy jelenleg az ötvenes évek Bulgáriájának felel meg. Az aszály a közgondolkodás fókuszába került, de a szárazság elleni védekezés nemcsak állami feladat, hanem a gazdálkodók felelőssége is. Az öntözésfejlesztés mellett jelentős a vízmegtartó talajművelés szerepe, de a gyakorlati alkalmazás elterjedéséhez radikális szemléletváltásra van szükség. Kiemelte a precíziós gazdálkodás, valamint az ismeretek és a szaktudás jelentőségét is.
„Ha nem lesz recesszió, a gazdasági szereplőknek akkor is készülniük kell rá” – hangsúlyozta Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke, aki az élelmiszeripar helyzetét mutatta be a rendezvényen. Egyebek mellett kiemelte, hogy az infláció következtében a belső fogyasztás csökkenésére, a prémium és az olcsó termékek közötti szakadék növekedésére, a diszkontosodás felgyorsulására és minőséggyengítési folyamatokra is számítani lehet.
Kiemelte azt is, hogy az alapanyagellátási láncok problémái, az energia és a munkaerő drágulása miatt éppen akkor csökken az élelmiszerfeldolgozás jövedelmezősége, amikor óriási fejlesztési forrás áll az ágazat rendelkezésére. Ez pedig tovább gyorsíthatja a konszolidációt.
Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetés során azt is elmondta, hogy az élelmiszeripar rendkívül nehéz helyzete nemcsak adaptációra, hanem együttműködésre is kényszeríti a szereplőket. Ennek különösen a feldolgozási kapacitások birtokosai és a mezőgazdasági termelők között van létjogosultsága az alapanyag garantálása érdekében, a gabona-, de leginkább a zöldség-gyümölcstermelésben.
Szabó Balázs, a CIB Bank vállalati vezérigazgató-helyettese aláhúzta: azért rendezték az agrárszakmai napot, mert
