„Édesapám nyomdokaiba lépve 1999-ben már önállóan termeltem szőlőt és fejtettem bort, egy évre rá már biobirtokként jegyeztek minket”- kezdte az ismertetőt id. Szászi Endre, aki a a beszélgetést koordináló Demeter Annának, a magazin munkatársának a diófákat firtató kérdésére válaszolva elmondta, fontos az árnyék, ahol a gazda megpihenhet, de a generációkat is jelképezi a hosszú életű növény. El sem tudják képzelni a pincéiket diófa nélkül, amit már helyben találtak, vagy maguk ültettek.
A szakember kiemelte,
Szászi Endre ma is a szőlővel kel és a borral fekszik. Az első 1,8 hektárt a házuk köré telepítették, s agrármérnök felesége kijelentette: csakis biotermesztésben gondolkodhatnak. A korábban Szigligeten borboltját vezető Szászi Endre megkereste az akkor már ökológiai művelésben nevet szerzett Kovács Zoltánt, a Biovitis Bt. tulajdonosát, aki hasznos tanácsokkal, biztató szavakkal látta el. 2003-ban már aranyéremmel térhetett haza egy borversenyről, ami újabb lökést adott számára. Egyszer csak azt vette észre, hogy a környezetében dolgozó borászok is lassan átállnak biológiai termesztésre. „Nem az volt a célom, hogy drágább borokat készítsek, hanem legyen a fogyasztónak választási lehetősége”- jegyezte meg a szakember, hogy „éles” helyzetben, például a COVID idején beigazolódott az elképzelése.
- hívta fel a figyelmet a marketing-kommunikáció területén őstehetség ifj. Szászi Endre. Különleges, kifli alakú terület, mediterrán hangulattal, ahol a mannakabóca húzza a nótát. Ahogyan megjegyezte, olyanok, mint a Titanic zenészei, utolsóként tűnnek el a fedélzetről, vonulnak téli pihenőre. Az első sikert egy évre rá a második követte, majd 8 éven keresztül nem szüreteltek Kabócást. Különleges terület, ahová az őszi eső és pára beáll, s nehezen távozik. Mára az erdőt kivágták, újra szőlő került a régiek helyére, így a szellő jött – ami kiszárítja az ültetvényt –, ugyanakkor a vaddisznó ment, ami sok kárt okozott a szőlőben. Ennek köszönhetően 2015-ben és 2018-ban is kiváló termést szüreteltek.
„Fontos, hogy a bor az évjárat lenyomata legyen”- magyarázta az édesapa hozzátéve, a sokak által emlegetett Szent György-hegyi mágia titka a bazaltban rejlik. Ma 20 hektáron gazdálkodnak Szigliget, Lesence és Szent György-hegyi birtokaikon. Hangsúlyozta, nehéz biztonsággal a piacon maradni saját ültetvények nélkül. Ez a felismerés vezette, amikor a vinotékából kiindulva szőlőt vásárolt, bort fejtett, majd jött a vendéglátás, s ehhez már szervesen kapcsolódott a szállás. Ez utóbbi nem egy panzió vagy hotel formájában öltött teste, hanem a környező kis présházakat vásárolták fel, s alakítottak ki bennük a falusi turizmus jegyeit hordó kvártélyokat.
A generációs különbségetek firtatva id. Szászi Endre elmondta, nem zavarja, ha fia nem kíséri végig a szőlőtermesztéstől a borkészítésig zajló folyamatot, hanem esetleg a kereskedelemben, a marketingben találja meg a helyét. Fia mosolyogva tromfolt rá:
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
