Back to top

Aszály kistermelői szemmel - Aki feladja, az veszít?!

Jelenleg 13 üszővel – melyből hat fejőstehén – rendelkező kistermelőként élem a mindennapjaimat. Idén áprilisban kaptam meg a kistermelői határozatot, ám az állomány nagy része a 2019-es és 2020-as év elején kisborjúként került hozzám.

Elgondolkodtam azon, mekkorát fordult azóta a világ: megálmodtam Bociországot, megvettük az üszőborjakat, hogy magam nevelhessem fel a jövőbeli teheneimet, mostanra pedig az állatok tehenekké cseperedtek és megépült a sajtműhely.

A takarmánykukorica 2019-ben a KSH adatai szerint 43 126 Ft/tonna volt, míg 2021-ben 73 023 Ft/tonna, ez közel 70%-os drágulást jelent.* Ám a mostani helyzet még ennél is kilátástalanabb, hiszen a dél-alföldi régióban – ahol mi is lakunk – sok gazda az aszályhelyzet miatt egyáltalán nem számíthat kukoricatermésre ebben az esztendőben. Ennek következményeként a kukoricatáblák betakarítását már a nyári időszakban megkezték silózott takarmánynak, illetve száraz kukoricaszárnak, ezek így legalább a szarvasmarha-ágazat által hasznosíthatók lesznek.

Vannak olyan gazdálkodók, akik zöldtrágya gyanánt a talajba forgatták a kukoricaszárat, így azokról a területekről egyáltalán nem takarítanak be takarmányt – még kukoricaszárat sem.

Az abraktakarmányt jelentő kukorica hiányát tehát jócskán meg fogja érezni az ágazat az idei esztendőben. A szarvasmarhatartásban – mint más állattenyésztési ágazatokban is – nélkülözhetetlen a kukorica. Személyesen is tapasztaltam a tejelő teheneimen, hogyha kevesebb kukorica került az abrakkeverékükbe, visszaesett az általuk megtermelt tej mennyisége, és a tejből készített sajtok minősége sem hozta a megszokott színvonalat.

Ponyvával letakart kazal, így óvjuk a bálákat az időjárás viszontagságaitól
Ponyvával letakart kazal, így óvjuk a bálákat az időjárás viszontagságaitól

A takarmányminőségű árpa ára 43 912 Ft/t helyett 58 968 Ft/tonnára emelkedett az utóbbi időszakban. A 2019-es adatok alapján a takarmánybúza felvásárlási átlagára pedig 48 328 Ft/t volt, azonban ez az összeg a tavalyi esztendőre 68 927 Ft/tonnára emelkedett. Ám a tejelő tehenekkel létfontosságú az abrak etetése a megfelelő mennyiségű és minőségű tej termeléséhez, mint ahogyan a lucernaszéna is elengedhetetlen. Ha megnézzük a lucernaföldeket, adott területen csak a várt szénamennyiségek töredékét sikerült betakarítani a Dél-Alföldön, így itt nem csupán az egekbe szökő költségek jelentenek gondot, hanem a rendkívül alacsony mennyiség is.

Valamelyest megoldást a Dunántúlról érkező takarmányszállítmányok jelenthetnek – ezzel próbáljuk pótolni a térségben fennálló hiányt.

A tömegtakarmányok ára is igencsak megemelkedett az elmúlt időszakban. 2019-ben és 2020-ban – amikor az állományom nagy része hozzánk került – körülbelül 6000 forintért lehetett hozzájutni egy 140-es körbála gyepszénához. Idén pedig már 15 000 Ft-ot is elkérnek egyetlen báláért. A környékben lévő aszály miatt pedig valószínűleg még ennél is rosszabb lesz a helyzet, mert nem csupán a magasba szökő árak okoznak problémát, de a takarmányok hiánya is óriási gondot jelent. A legelők, gyepterületek kisültek a csapadékszegény időjárás miatt, így a környékbeli legeltető állattartással foglalkozó gazdák is kénytelenek kiegészítő takarmányozást végezni.

Orosháza nyugati területei
Orosháza nyugati területei

A régi öregek mondása volt, hogy az a jó szalma, ami rendjén megázik. Az a szalma lesz a legalkalmasabb almozásra, az fogja leginkább magába szívni a nedvességet. Azonban az idei esztendőben bebálázott szalma nem ázott meg, vagyis a legjobb minőségtől messze van.

A betakarítást nem is zavarta meg az eső… Olyan sprőd a szalma, hogy almozásra alig alkalmas.

Egyetlen pozitívuma a szárazságnak, hogy legalább nem volt nedves a bebálázandó szalma, így nem lesz penészes. Mindemellett a jó minőségű árpaszalma tömegtakarmány közé keverve jó takarmány, szívesen fogyasztják a szarvasmarhák. A jó minőségű szalma takarmányként való hasznosítása is egyfajta alternatív megoldást jelenthet a növendék szarvasmarhák takarmányozási gondjaira, így pótolhatjuk a hiányzó takarmányok egy részét.

Természetesen nem csupán a takarmányköltségek növekszenek, hanem sok minden más is – az energiaköltségek, a szállítási és anyagköltségek (a takarmányt azért emeltem ki, mert az jelenti a legnagyobb költséghányadot). A tej felvásárlási ára, kistermelői tej és tejtermékek ára azonban nem emelkedik ezzel egy ütemben. Ha megnézzük a KSH adatait, 2019-ben 102 Ft volt a tehéntej felvásárlási ára átlagosan, míg 2021-ben 114 Ft-ra emelkedett ez az összeg.

Az elmúlt időszakban számos olyan hirdetést olvastam, hogy teljes tejelő állományoktól válnának meg gazdák, teheneket, vemhes üszőket árulnak, mert lehetetlenné vált a jószágtartás, ezért inkább felszámolják az állományt.

A bocik uzsonnáznak: Milka, Virág, Suzy, Jázmin, Zoé és Abby
A bocik uzsonnáznak: Milka, Virág, Suzy, Jázmin, Zoé és Abby
A Facebook szarvasmarhás csoportjaiban számos olyan poszttal találkoztam az elmúlt hetekben, amelyek családi kisgazdaságok megszűnéséről/felszámolásáról szólnak. A megnövekedett költségeket – leginkább az egekbe szökő takarmányárakat – és a takarmányhiányt együtt már nem tudják átvészelni. Mint gazdálkodó, magam is elgondolkodom rajta, miként tovább, hiszen hosszú távon a mostani helyzet valóban tarthatatlan, be kell fejezni a deficitet termelő mindennapi munkát. Ugyanakkor – mint szerintem sok más gazdának is – megszakadna a szívem eladni/vágóba küldeni a teheneinket és üszőinket. Az állattartással foglalkozók fela­data egyáltalán nem bizonyult egyszerűnek az elmúlt években sem, de jelenleg inkább kilátástalannak mondható a helyzet.

Gazdálkodóként próbálunk minél több takarmányt betárolni télire, lucernaszénát, mely rendkívül fontos a tejelő tehenek számára, emellett jó minőségű kukoricaszá­rat és szalmát, ezzel pótolva valamelyest a hiányzó gyepszénakészletet.

A lesült legelőn a lovam, Dáma
A lesült legelőn a lovam, Dáma
Azt hiszem, most mindenképp helyénvaló az egyik kedvenc idézetem – még ha sajnos országszerte sok gazdának egyetlen döntési opciója a felszámolás maradt –, miszerint: „Csak az veszít, aki feladja!”.

Szilágyi Szabina

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2022/09 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új szabályokra kell odafigyelnie a gazdálkodóknak a támogatások érdekében

Az uniós előírásoknak megfelelően a korábbiakhoz képest jelentősebb szerepet kapott az új Közös Agrárpolitikában (KAP) a fenntarthatóság, ugyanakkor a magyar kormány a nemzeti társfinanszírozás mértékének emelésével arra törekedett, hogy egyensúlyba kerüljenek a környezeti és versenyképességi szempontok – jelezte előadásában Feldman Zsolt csütörtökön, a Komáromban tartott fórumon.

USA: Hová lett a föld?

Az USA-ban 2013/14 óta mintegy 6,5 millió hektár mezőgazdasági terület tűnt el a statisztikákból. Ez megegyezik Németország teljes gabonatermő területével. Mi történt ezekkel a talajokkal? És ami a piac szempontjából fontos, szükség esetén újra művelésbe lehet őket vonni?

A lucerna mint fehérjeforrás

A Tedej Agrártermelő és Szolgáltató Zrt. és a Debreceni Egyetem 2018-ban kezdett közös kutatást alternatív fehérjeforrások és fehérjetakarmányok előállítására, illetve azt lehetővé tévő újgenerációs technológia kidolgozására. Az öt éves a Protemill-projekt elindításáról, a tervekről és gazdaságossági számításról annak idején lapunk is beszámolt a „Veszteségből fehérjekoncentrátum” című cikkben.

Az Alltech 2023-as Agri-Food-felmérése

Közzétette legutóbbi globális takarmánytermelési felmérésének adatait az Alltech. Az immár tizenkettedszer elkészített, 142 ország több mint 28 ezer takarmánygyárának adatai alapján készült elemzés szerint a jelentős makrogazdasági kihívások ellenére a világ takarmánytermelése 2022-ben gyakorlatilag változatlan volt, 1,266 milliárd tonna, ami alig 0,42 százalékkal marad el a 2021-estől.

Minden, amit a betakarító adapterekről tudni kell

Sokan azt mondják, a titok a részletekben rejlik. Az Optigép Kft. legnagyobb erőssége a napraforgó és kukorica betakarító adapterek gyártása, illetve fejlesztése, több világszintű szabadalommal rendelkeznek. Az európai kontinensen, de Észak–Amerikába vagy Kelet-Európába nagyon sok terméket szállítanak, értékesítenek.

Nem kívánatos kölyökként jött világra, most új Guiness-rekordot állított fel

Egy 30 éves alentejo masztiff lett minden idők legöregebb kutyája - írta a BBC hírportálja pénteken.

Import helyett inkább klónozzák a jól teljesítő teheneket

Három klón-borjú jött világra a kínai holdújévet megelőző időszakban, melyek nagy teljesítményű tehenek tökéletes másolatai genetikai szempontból. Kínában jelenleg tízezer tehénből mindössze öt olyan állat van csak, mely képes 100 tonna tejet termelni élete során, így érdemes az ilyen génállományú egyedeket megőrizni.

Korszerűsítik és újraindítják az erdélyi cukorgyártást

Újraindítják az erdélyi cukorgyártást a marosludasi cukorgyár új tulajdonosai, akik a térség termesztőitől vásárolnák fel a cukorrépát - nyilatkozták az Agrointel.ro szakportálnak.

Nőtt az orosz mezőgazdasági termelés

Oroszország mezőgazdasági termelése 2022-ben 10,2 százalékkal nőtt - derült ki az orosz szövetségi statisztikai szolgálat (Roszsztat) által szerdán közölt adatokból.

Az élelmiszerár-stop kivezetését szorgalmazzák az ágazati szereplők

Az első élelmiszerár-stop egy éve, 2022. február 1-jén lépett életbe. Az ágazat meghatározó szereplői szerint a felborult európai uniós piaci környezetben az ársapkák kivezetése segítené a hazai agrárium, élelmiszeripar versenyképességének megőrzését, stabilizálva hazánk élelmiszer-önellátását. Ez a termelők, az élelmiszer-feldolgozók és a kereskedők közös érdeke.