Back to top

A sebzett vad felkutatása kötelező

„S ha már megsebezte, keresse meg, keresse addig, míg meg nem találja, míg bele nem kopik a talpa, míg bele nem törik a dereka. Ha pedig akkor sem találja – inkább haza se jöjjön. Mert a sebzett vad elvesztése, a döggé lövés gyalázata minden vadászvétségen túltesz.” – Széchenyi Zsigmond.

A legnagyobb magyar vadászként számon tartott Széchenyi Zsigmond idézete az utánkeresők mottójának is tekinthető. És milyen igaz: a lövés leadása egy pillanat műve, egy ujjgörbítés, de ami utána következik, az jobb esetben hibázás, a vad életének kiontása, rosszabb esetben sebzés. Természetes a sebzés nem szándékkal történik, hanem egy pontatlanságból adódó szerencsétlenség, aminek számos oka lehet: vadászláz, rossz látási viszonyok, a vad belelép a lövésbe, nem megfelelő a lövés előtti kitámasztás, a vad lövés leadása előtti állásának helytelen felmérése, egyéb személyiségbeli jellemvonások (kapzsiság, türelmetlenség stb.), és hosszasan lehetne még sorolni…

De ha már megtörténik a baj, akkor a sebzőnek kutya kötelessége mindent megtenni a vad felkutatására és szenvedéseitől való megváltására.

Azonban ez nem könnyű feladat. A sebzések többsége terelő- vagy hajóvadászatokon – ilyenkor általában mozgó vadra kell lövést leadni –, illetve lővilág környékén vagy éjszakai vadászat során történik, ez esetben a rossz látási viszonyok miatt nehezen azonosítható a rálövés pontos helye, a vad lövés utáni mozgásának megállapítása, valamint a sebzés nyomainak (vér, szőr, csontdarabok, kirúgástól, elrugaszkodástól a földben található mély, friss nyom) megtalálása. Sokan a vadban okozott sebzés miatt előtörő lelkiismeret-furdalástól éjszakai magán „utánkeresésbe” kezdenek: lámpával igyekeznek nyomokat keresni, bízva abban, hogy a rálövés helyétől nem messze megtalálják egy sebágyban vagy már dermedten a meglőtt vadat. Ha a sebzőnek szerencséje van, valóban rövid időn belül megleli a vadat, ha azonban ez nem sikerül, akkor sokkal nagyobb bajt okoz magánakciójával. A sebzett vadat „kikergetheti a világból”, sebágyból sebágyba hajszolva, ami egy végeláthatatlan üldözést jelenthet, amely során végül a vad elvész, bebúvik egy olyan sűrűbe, ahol ember nem talál rá, és végül ott éri veszte. Vaddisznó esetében az is előfordulhat, hogy az óvatlan vadászt keresés közben megtámadhatja, aminek komoly veszélyei lehetnek… Az éjjeli keresésnek sokszor nincs eredménye, viszont annál nagyobb bajt okozunk vele, különösképpen igaz ez akkor, ha képzett kutya nélkül kívánunk a vad nyomába eredni.

Ha a sebzés ténye egyértelműsíthető a nyomok alapján, de a vad nincs meg, a sebzést elkövető vadásznak kötelessége másnap utánkeresésre indulnia vérebvezető segítségével.

(Az utánkeresésről szóló cikksorozatunk folytatásáról a következő részében olvashatnak.)

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészeti és vadgazdálkodási kérdésekről tárgyalt a magyar és a szlovén agrárminiszter

Magyarország és Szlovénia kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás területén, továbbá a két ország egyaránt fontosnak tartja az állategészségügyi megelőző lépések összehangolását - jelentette ki Nagy István agrárminiszter szombaton a Vas megyei Felsőszölnökön, ahol megbeszélést folytatott Irena Sinko szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezési miniszterrel.

A neandervölgyiek hatalmas elefántokra vadásztak

Egy új tanulmány szerint a neandervölgyiek nagyobb csoportokban élhettek, mint eddig hittük, és hatalmas elefántokra vadásztak, amelyek akár háromszor nagyobbak voltak a ma ismert fajoknál.

Magukkal vitték háziállataikat a vikingek Angliába

A Skandináviából Angliába hajózó vikingek lovakat, kutyákat és elképzelhető, hogy sertéseket is vittek magukkal, derült ki egy friss tudományos kutatásból, amelyet a BBC News ismertetett csütörtökön.

Letaszították a trónról a border collie-t

Az intelligencia és a kognitív képességek felmérése céljából új vizsgálatot végeztek a kutyák körében. A vizsgálat nem teljes körű, mivel csak 13 fajta 1002 egyedén végezték el a teszteket. A kutatás tanulmányában leírtak szerint a híresen kimagaslóan magas intelligenciával rendelkező border collie csak második lett, az első helyet egy másik fajta nyerte el.

A dobogó tetején

Az erdő mélyének csöndje a tanyája, ahová csak a vad talál, sűrű lombú fák alatt ballag, mert az erdőben leli nyugalmát. Ez az érzés él azokban, akik lelkükben őrzik a természet iránti tiszteletet és vonzalmat, és e belső késztetésüktől vezérelve döntenek majdani hivatásukról.

Nem kívánatos kölyökként jött világra, most új Guiness-rekordot állított fel

Egy 30 éves alentejo masztiff lett minden idők legöregebb kutyája - írta a BBC hírportálja pénteken.

Fontos a származás

Hiánypótló összeállítást készített a Bajor Erdészeti Igazgatóság, amellyel a jövőben a klímabarát erdők telepítését kívánják könnyebbé tenni, jelentette be Michaela Kaniber tartományi agrárminiszter.

Medvelesre várják a látogatókat a Szegedi Vadasparkban

Medvelesre várják csütörtökön a látogatókat a Szegedi Vadasparkba, a vendégek Mici és Ursula viselkedéséből következtethetnek arra, hogy az eddigi enyhe tél után már a tavasz következik vagy még számítani kell kemény mínuszokra - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

Folyamatosan növekszik erdeink területe és élőfakészlete

Az enyhe időjárás miatt idén előbb kezdődtek meg az Országfásítási Program keretében megvalósuló faültetések – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Tölgybe álmodott hordók

Amikor tüzelik a hordót és meleg a fa, olyan az illata, mint a frissen kisült kenyér héja. A hordóba töltött bor kioldja ezeket az alkotóelemeket a fából, ettől lesz egyedi az aromája. Éppen ezért fontos, hogy hol nőtt fel a fa, honnan szerezték be a rönköt a kádárok. A Baranya megyei Palotabozsokon működő Európai Kádárok Kft. zömmel a mecseki Zengő és a Zemplén erdeiből származó tölgyből készít hordókat.