0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Megjelent Magyarországon a füge-levélbolha

Az utóbbi időben reneszánszát éli hazánkban a különböző fügefajták telepítése, és ahogy a füge terjed az országban, úgy jelennek meg a károsítói is. A legújabbat idén találták meg első ízben, ráadásul a déli határtól jelentős távolságokra is.

Míg korábban csak az ország déli területein, a Mecsekben vagy a Villányi-hegységben és a főváros melegebb területein találkoztunk fügebokrokkal, addig napjainkban már szerte az országban ültetik. Még olyan részeken is termést érlel, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg vagy Zala megye, amelyek távolról sem emlékeztetnek az eredeti élőhelyére, a mediterrán vidékekre. (Újabban pedig többen ter­mesztik hazánkban üzemi méretben is, lásd a Kertészet és Szőlészet 2022/40. számában – a szerk.).

Sokáig úgy tűnt, hogy Magyarországon a fügének nincs komoly károsítója, azonban a füge-levélmoly (Choreutis nemorana) megjelenése ezt átírta.

A megközelítőleg egy évtizede megjelent és mára már országszerte sokfelé fellelhető füge-levélmoly lárvájának kártétele jól felismerhető az intenzív rágásáról és hálószövéséről. Az eddigi kártétele inkább esztétikai, de az ellene való védekezést amúgy is nehezíti, hogy jelenleg nincs fügében engedélyezett növényvédő szer. Pécsett az érett fügében megjelentek az inváziós pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) lárvái is, így már a termések károsítójával is számolnunk kell.

A füge-levélbolha (Homotoma ficus) jól ismert kártevője a mediterrán területeken élő és tenyésző fügéknek.

Maga a Homotomidae család, ahová ez a levélbolha is tartozik, egy kimondottan a fügefélékre specializálódott levélbolhacsalád, további tagjai elsődlegesen ezen a növényen élnek. Hazánkban várható volt a füge-levélbolha megjelenése, ugyanis folyamatosan terjedt észak felé, tíz évvel ezelőtt már Újvidéket is elérte. Hazai megjelenésére számítva az utóbbi években számos monitoring vizsgálat zajlott a felkutatására, de csak 2022-ben jelent meg először nálunk, ráadásul nemcsak a déli határ menti területeken, hanem attól jelentős távolságra is felbukkant.

Maga a füge-levélbolha nem téveszthető össze más hazai levélbolhákkal: a csápja robusztus, erős és hosszú szőrökkel borított.

Szintén erős szőröket figyelhetünk meg az enyhén hajlított alakú elülső szárnyak erei mentén. Ráadásul a szárny szélein, az erek végein sötét, barnás foltok is láthatók. A lárvák aprók, zöld színűek, sokszor nagy tömegben találhatók a füge levelének fonákán, az erek közelében. A füge-levélmollyal szemben a levélbolha kártétele nem feltűnő, nem rág és nem sző hálót, a szívogatása nem okoz látható kárképet.

Ez a faj az idén Pécsett, Harkányban, Komlón, Siklós-Máriagyűdön és Hévízen élő fügebokrokról került elő, de feltételeznünk kell, hogy idővel a füge-levélmolyhoz hasonlóan az egész országban el fog terjedni.

Nagy kérdés, hogy hogyan jutott el hazánkba ez a kártevő. Jól követhető volt a természetes terjedése, de váratlan megjelenése Hévízen arra utalhat, hogy egyes populációi széthurcolás eredményei is lehetnek.

Mivel fügében nincs engedélyezett növényvédő szer, csak a fertőzött levelek eltávolításával védekezhetünk a fügét károsító rovarok ellen.

Fazekas Imre, Kontschán Jenő, Ripka Géza

Forrás: Kertészet és Szőlészet