Az információ másodperceken belül felkerült a hazai madármegfigyelők belső értesítési hálózatára, így másnap már többen keresték a madarat. Ez napközben nem járt sikerrel a nappal akár 50 km sugarú körön belül szétszóródva a gyepeken, tarlókon táplálkozó, legalább 140 ezer (szürke) daru között, így az esti behúzásra a megtalálás helyén gyülekeztek a madarászok.
A videón jól látszik, hogy a nagy távolság, a ködös esti szürkület, a kanadait folyamatosan eltakaró (szürke) darvak és egy pont ott legelő marhagulya miatt a megfigyelési élményt a nehézségek is színesítették. A kanadai daru mintegy fél óráig maradt a helyszínen, aztán a többi madárral együtt a máig ismeretlen éjszakázó vízre repült, és azóta sem lett meg.
youtube://v/87DVfKG04Cs
A kanadaidaru-állomány többsége Észak-Amerikában fészkel, de költ Oroszország északkeleti régiójában is. A floridai (USA) és a kubai állomány állandó, az északabbra fészkelők (az ázsiai állomány is) az USA déli- és délkeleti régiójába, illetve Mexikóba vonul telelni.
Legutóbb idén szeptember 22-én figyeltek meg egy madarat Kelet-közép Finnországban, a megtaláló Jounni Riihimaki már 14 éve keresi rendszeresen a fajt – akár ugyan azt a madarat – az országban. Azt, hogy a most hozzánk látogató példány ez a finn madár-e vagy az amerikai, esetleg az ázsiai állomány másik képviselője, gyűrű hiányában megmondani nem lehet.
Köszönjük a madarász közösség, ezen belül külön is a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak segítségét!