Back to top

Több, mint 5000 hektáron öntözhetnek Mezőhegyesen

A Nemzeti Öntözési Mintaprogram keretében megújult Mezőhegyesen a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. öntözőrendszere. Ezzel több, mint 5000 hektárra nőtt, vagyis megduplázódott a gazdaság öntözhető földterülete.

Több, mint 5000 hektáron öntözhetnek Mezőhegyesen | MMG

A 2020-ban indult beruházáshoz 8,5 milliárd forintot a magyar állam biztosított tőkeemelés formájában; kétmilliárdot pedig a ménesbirtok tett hozzá önrészként.

Csányi Sándor, Nagy István agrárminiszter és Lázásr János építési és beruházási miniszter
Csányi Sándor, Nagy István agrárminiszter és Lázásr János építési és beruházási miniszter
Fotó: MTI/Rosta Tibor
Nagy István, agrárminiszter a Magyar Mezőgazdaságnak elmondta:

- Ez a beruházás nagy mértékben hozzájárul a magyar élelmiszer-szuverenitás megteremtéséhez.

Hiszen megtudjuk duplázni az öntözött területeink nagyságát. Mezőhegyesen eddig 2500 hektárt öntöztek, most pedig egyszerre több, mint 5000 hektárt öntöznek.

Ennek több tanulsága van. Az egyik az, hogy képesek vagyunk ilyen beruházást végrehajtani. mivel megvan az a műszaki technikai háttér, amely megtudja ezt valósítani. És ennek is sok hozadéka van, például, hogy az öntözött területek számát megdupláztuk, de ugyanannyi vízmennyiséggel értük el az öntözéses hatást.

Ez nagyon fontos a jövő szempontjából is. Hiszen a vízzel gazdálkodnunk kell, nem áll rendelkezésre korlátlanul, a jövő generáció érdekében meg kell tartanunk, az ivóvízbázist nem veszélyeztethetjük.

Új szemlélet szükséges, mely szerint a felszíni vízből kell öntözni, bő víz esetén pedig tárazni, és ebből gazdálkodni. Ez a beruházás ehhez nagyon jó támpontot ad.

Nagy István agrárminiszter és Csányi Attila Mezőhegyesen
Nagy István agrárminiszter és Csányi Attila Mezőhegyesen
Fotó: MTI/Rosta Tibor
Az átadón Csányi Attila, a beruházás gépbeszállító partnere, a KITE Zrt. igazgatóságának alelnöke köszöntőjében kiemelte, hogy az idei aszályos nyár miatt a mezőgazdasági kibocsátás körülbelül 30 százaléka veszett oda; a gazdasági kár 500 milliárd forint körül alakul. Kiemelte azt is, hogy hektáronként körülbelül 3 millió forintból építhető ki az öntözés, és e beruházások megtérülési ideje a klímaváltozás miatt 10 év alá csökkent, hozzátéve, hogy a mezőhegyesi mintaprojekt „katalizátora lehet egy most elinduló, országos öntözésfejlesztési programnak”.

Nagyon sokan tíz éves ökölszámmal közelítik az öntözésberuházásnak a megtérülését.

Hogyha az elmúlt éveket vizsgálom, akkor ez a megtérülés 3-5 évre is tehető, még akár kisebb támogatási intenzitás mellett is. Az elmúlt 3-5 évnek olyan aszályos tenyészidőszakai voltak, hogy ez a szám ilyen terményárak mellett és ilyen input árnövekedéssel biztos, hogy reális - hangsúlyozta Kovács Norbert, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója.

Az építés 13 hónapig tartott, a gépbeszerzések és telepítések 19 hónapot vettek igénybe. És bár már két éve folytak előkészítő munkálatok, az igazi építkezés csak 2021 decemberében kezdődött. Akkor kellett építkezni, amikor az aszály miatt legnagyobb szükség volt az öntözésre.

„A termelésben ez nagyon nehéz volt, viszont a beruházást segítette - mondta el Kovács Norbert. Egy nagyon dolgos időszak van mögöttünk, és nagyon sok kooperációt igényelt a vállalkozók összehangolása, a technológia szállítása. Különösen idén tavasztól egy olyan újabb környezeti tényező jött be, ami nehezebbé tette a munkálatokat, viszont a szántóföldön látható gép azt igazolja, hogy megérte-e az erőfeszítéseket megtenni.

A nyolcvanegy öntözőgép teljes hossza csaknem 38 kilométer.

A korszerű gépek saját rádiófrekvenciás irányító rendszerrel távolból irányíthatók. Az öntözővíz a Marosból érkezik. Ám a fejlesztés nemcsak öntözővizet biztosít, hanem termesztéstechnológiai fejlesztéseket is lehetővé tesz.

- Az öntözésberuházásnak része egy olyan 220 hektáros terület, ahova center típusú öntözőkkel a hígtrágyát fogjuk kijuttatni. Ez például a tápanyag-utánpótlásnak egy nagyon jó alternatívája, illetve a megnövekedett inputanyag-költséget így tudjuk majd optimalizálni. De a hagyományos tápanyag-utánpótlás hatékonyságán is rengeteget javít az, hogyha például egy műtrágya szórás után, vagy egy növényvédelmi munkálat után célzottan és irányítottan tudunk öntözővizet kijuttatni. Ekkor sokkal jobb hasznosulásról lehet beszélni – foglalta össze a vezérigazgató.

Fotó: hba

Erre már csak azért is szükség van, mert Mezőhegyesen az elmúlt évek tapasztalatai alapján arra számítanak, hogy minden évben lesznek kisebb-nagyobb aszályos időszakok, márpedig – ahogy azt Kovács Norbert is kiemelte – a cég legnagyobb bevételi forrása a vetőmagtermesztés.

Itt Dél-Magyarországon, Békés megyében volt talán a legsúlyosabb az országban az aszály.

Nálunk a 2000 hektár öntözött hibrid kukorica a céltermésnek a felét tudta produkálni, úgy, hogy soha nem látott mennyiségű vizet juttattunk ki ebben az átmeneti évben, amikor már voltak új berendezések, de a maga beruházás még zajlott. Úgyhogy ez egy nagyon-nagyon jelentős terméskiesés, és ezáltal egy nagyon jelentős árbevétel-kiesés is.

Fotó: AM/Fekete István

Ez azonban várhatóan nem lesz ekkora, vagy teljesen eltűnik, ha az új öntözőrendszer 100 százalékban üzemel majd. Ezzel, és a vetőmagüzemben végrehajtott korszerűsítésekkel és bővítésekkel pedig a vetőmag-előállításban a ménesbirtok előbbre lép. Alapanyagtermelés helyett egyre több termény esetében lesz fémzároltvetőmag-előállító.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fenntarthatóság az almatermesztésben

Hetven országból érkezett tizenhatezer látogatóval zárta háromnapos rendezvénysorozatát a 12. Interpoma kiállítás Bolzanóban. Négy év kihagyás után került sor a nemzetközi találkozóra, és rekordot döntött a külföldi érdeklődés.

Talajorvos­lás a nedvességmegőrzés jegyében

A Kukoricakör szakmai napot szervezett a vízmegőrzésről és a vízmegtartó gazdálkodásról. Zsembeli József, a MATE Karcagi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, intézetigazgató előadásában hangsúlyozta, hogy a hatékony gazdálkodáshoz elengedhetetlen a talaj kémiai, fizikai és biológiai állapotának az ismerete.

Dr. Birkás Márta a talajokról

A Talaj Világnapja apropóján Dr. Birkás Márta professzort arról kérdeztük, hogy mit jelent számára a talaj. Mi a tapasztalata az idei kihívások tükrében, változott-e és ha igen, akkor milyen formában a gazdálkodók hozzáállása a talajokhoz? Valamint, hogy a földműveléshez használt gépek az új kihívásoknak megfelelőek-e, vagy szükség lesz további innovációra a gyártók részéről ezen a területen?

A fügekaktusz minden porcikáját hasznosítják Szicíliában

A fügekaktusz termése ehető, és nemcsak eredeti termőhelyén, Mexikóban és Dél-Amerikában fogyasztják, hanem szerte a világon. Szicíliában is régóta termesztik, és a jó minőség, nagy méret érdekében speciális termesztéstechnológiát fejlesztettek ki. A térségben hagyományosan likőrt, lekvárt és fügesajtot is készítenek belőle, az utóbbi időben pedig aszalványt is.

A gépi látás javíthatja a tojásszámlálás pontosságát

A gépi látástechnológia segíthet a tojásiparnak leküzdeni azokat a problémákat, amelyek nehezítik a pontos számlálást.

A precíziós gazdálkodás egyik alapja a talajinformáció

Dr. Dobos Endre, egyetemi tanár, a Magyar Talajtani Társaság elnöke szerint, a precíziós gazdálkodás egy csodálatos dolog. Fontos lehet megvizsgálni kicsit, hogy tudományos oldalról és különösen a talajos oldalról hogyan is néz ki ez az új gazdálkodási forma.

Kovamoszatoktól tanulnak a napelem gyártók

A kovamoszat üvegszerű héja segít a fény energiává alakításában gyenge megvilágítású körülmények között, írja a sciencedaily.com. A módszert jól felhasználhatják a napelem gyártók is, bár valószínűleg hazánkat ez a fejlesztés kevéssé érinti, jelenleg…

Növénynemesítők találkozója

Emléknappal ünnepelte meg a Növénynemesítők Egyesülete azt a korszakos jelentőségű, első magyar növénynemesítési könyvet, amelyet éppen 200 évvel ezelőtt adtak ki. A jeles alkalmat konferenciával is egybekötötték, ahol a magyar növénynemesítés kiváló professzorai ismertették az szántóföldi és kertészeti növénynemesítés kutatás-fejlesztésének és oktatásának helyzetét és kihívásait.

A jó talaj aranyat ér - van, akinek egy unciányit

Nem véletlenül választotta a címben szereplő gondolatot mottójául az Agro.bio Hungary Kft. évzáró-évnyitó rendezvényén. A talaj ügyét szívén viselő cég elsősorban szerette volna felhívni a figyelmet legfontosabb termelő eszközünkre, másrészt az Aranykorona akció keretében fődíjként egy uncia befektetési arannyal térhetett haza a szerencsés gazdálkodó.

Az ügyfelekért és a dolgozókért

Több, mint 10 évvel ezelőtt döntötték el, 2012-ben pedig bele is vágott nagyszabású telephely-fejlesztési programjába az AXIÁL Kft. Azóta 10 új telephelyet adtak át és ötöt újítottak fel. A legújabbat a napokban avatták Felsőzsolcán.