Back to top

Egy hónappal tovább jó a friss tészta ezzel a módszerrel

A tészta az olasz gasztronómia meghatározó eleme: több, mint 300 félét különböztetnek meg, és nagyjából 1300 nevet használnak erre az ételre. Sőt, létezik egy 55 éves „tészta törvény” is, ami a tészta előállítását és gyártását szabályozza.

Friss tészták egy olasz boltban
Friss tészták egy olasz boltban

Nem meglepő tehát, hogy olasz kutatók álltak elő egy olyan módszerrel, ami 30 nappal képes meghosszabbítani a friss tészta eltarthatóságát. Ehhez egy probiotikum kultúrát kevertek a tésztába, mely biológiai védelmet jelentett a romlást okozó baktériumokkal és gombákkal szemben – számoltak be eredményeikről a Frontiers in Microbiology című szaklapban.

A legtöbb boltban kapható friss tésztakészítményt általában hőkezelik, ami gyakorlatilag megfelel a pasztörizálásnak.

Ezután pedig az oxigént védőgázokkal helyettesítik a műanyag csomagoláson belül. Ha a kész terméket bontatlan állapotban hűtőben tartják, akkor 30-90 napig maradhat a boltok polcain.

Azonban számtalan dolog sülhet el rosszul, ami rontja az élelmiszer minőségét - írja a Phys.org.

Emellett bizonyos tartósító kemikáliákat is be lehet vetni, azonban a legtöbb fogyasztó kerüli azokat a termékeket, melyek mesterséges adalékokat tartalmaznak.

A olaszországi Nemzeti Kutatási Tanács (CNR) – mely az ország legnagyobb nyilvános kutatóintézete – együttműködésben a Bari Aldo Moro Egyetemmel, valamint a magánkézben lévő kémiai laboratóriummal, a Food Safety Lab-bal, kidolgoztak egy olyan mesterséges adalékanyagok nélküli módszert, mely minimalizálja az élelmiszer romlást. Elsőként megváltoztatták a tartósításhoz használt gázok és a csomagoláshoz használt műanyag összetételét, hogy ezzel jobban kézben tarthassák a mikróbák szaporodását és a vízhatlanságot.

Utolsó lépésként pedig egy olyan több törzsből álló probiotikus keveréket adtak a tésztához, mely gátolja a baktériumok növekedését.

Trofie tészta
Trofie tészta
Fotó: Tom dl/Wikimedia Commons
Mindennek hatékonyságát egy kísérletben is vizsgálták: háromféle módszerrel készítettek csomagolt tésztaételeket, majd ezeket megfigyelve várták az eredményt. Egy trofie nevű tésztafajtát választottak alanyként. az első adagot hagyományos módon gyártották és csomagolták. A másodikat hagyományos módon gyártották, ám a csomagolásnál már az újfajta összetételű védőgázokat és műanyagot használták. A harmadik adaghoz pedig hozzáadták a probiotikum keveréket is az innovatív csomagolás mellett.

A háromféle módon készült tésztacsomagokat génszekvenálásnak vetették alá, amivel megállapították a mikrobiális összetételüket, valamint tömegspektrométerrel is vizsgálták az illékony szerves vegyület profiljukat. Megállapították, hogy a három módszer közül a biológiai védelmet nyújtó probiotikumokkal kezelt, kísérleti csomagolóanyagban lévő trofie maradt a legtovább fogyasztható.

„A vásárlók szempontjából egyértelmű előnye ennek a terméknek a hosszú eltarthatóság”

- mondta Dr. Francesca De Leo, a CNR Biomembrán, Bioenergetika és Molekuláris Biotechnológiák Intézetének kutatója. „Ez azért is különösen fontos, mert a fogyasztók igyekeznek csökkenteni a bolti vásárlásaik számát, ebből következően igyekeznek a lehetőség szerint minél több élelmiszert eltárolni otthon.”

A kutatás értéke amellett, hogy a friss tészta jobb eltarthatóságát szolgálja, segíti az élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentését is. Ez utóbbi jelentős probléma, a World Food Program becslései szerint az összes élelmiszer harmada kerül ugyanis kukába. Ez pedig komoly ökológiai és környezeti fenntarthatósági gond, ami megelőzhető lenne, ha cégek hajlandóak változtatni és alkalmazni az új kutatási eredményeket a gyakorlatban.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Válságálló családi gazdaságok

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros Szervezet 32 éves múltra tekint vissza. Időnként nehéz volt fennmaradnia, mert nincs normatív támogatás a román kormány részéről, egyetlen szakmai szervezet felé sem. Önerőből próbálják fenntartani magukat – tudtuk meg Fazakas Miklós elnöktől.

Tíz módja annak, hogy több fehérjét fogyasszunk

A fehérjében gazdag ételek elkészítése időigényes lehet, de szinte minden testi funkcióhoz szükség van rá, beleértve az egészséges szövetek építését és fenntartását az évek múlásával.

Kevesebb műanyagba csomagolják a sonkákat is

Újabb 14 százalékkal csökkenti a csomagoláshoz felhasznált műanyag mennyiségét a Pick Szeged Zrt., január végétől a szeletelt Pick szalámik után már a Herz sonkák is kisebb tálcaméretben és megújult csomagolásban kerülnek a polcokra - tájékoztatta a Bonafarm csoporthoz tartozó élelmiszeripari cég szerdán az MTI-t.

Az élelmiszerár-stop kivezetését szorgalmazzák az ágazati szereplők

Az első élelmiszerár-stop egy éve, 2022. február 1-jén lépett életbe. Az ágazat meghatározó szereplői szerint a felborult európai uniós piaci környezetben az ársapkák kivezetése segítené a hazai agrárium, élelmiszeripar versenyképességének megőrzését, stabilizálva hazánk élelmiszer-önellátását. Ez a termelők, az élelmiszer-feldolgozók és a kereskedők közös érdeke.

Reménykeltő ősziek, romló piacok

Mi lesz most a gabonával? Erre felelj, de őszintén, jön a további biztatás, mert elhangzott a tv-ben, hogy a liszt ára 5 százalékkal fog csökkenni. Az mit jelent a búza esetében, és azt is jó lenne tudni, hogy mennyivel lesz olcsóbb a kenyér? Érdemes az egésznek utánaszámolni, mielőtt az ember bármit mondana, vagy olyan szaktekintélyt megkérdezni, akinek a szavára eddig minden körülmények között adhattunk.

Némileg csökkenhetnek egyes élelmiszerek árai

Ez év második negyedévében várhatóan megáll az élelmiszerárak drasztikus mértékű növekedése, egyes termékpályacsoportoknál akár még fogyasztóiár-csökkenés is előfordulhat a MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága elemzőinek prognosztizálása szerint.

Van környezetszennyezőbb a kapszulás kávénál

A kutatók azt vizsgálták, hogy összességében a kávé teljes életciklusát figyelembe véve melyik változat a legjobb és legrosszabb hatással a környezetre.

Gombák vizsgálatához nyert pályázatot az SZBK kutatója

A gombák soksejtűségének és morfogenezisének genetikai szabályozását vizsgálja tovább Nagy László, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biokémiai Intézetének tudományos főmunkatársa az Európai Kutatási Tanács (European Research Council - ERC) támogatásával - közölte honlapján az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó intézet kedden.

Továbbra sem optimisták a német kiskereskedők

A tavalyi visszaesés után az idén tovább csökkenhet reálértéken a kiskereskedelmi forgalom Németországban az ágazat vezető érdekképviseletének kedden közölt előrejelzése szerint.

Látható módon kell jelölni, ha rovarfehérjét tartalmaz egy termék

A vásárlók pontos tájékoztatása érdekében módosítja az élelmiszerek jelölési rendeletét az Agrárminisztérium, hogy a rovarfehérjéket tartalmazó termékek jól megkülönböztethetők és elkülöníthetők legyenek a boltok polcain - jelentette be Nagy István tárcavezető.