Back to top

Erdei körutak az Ámos-hegyen

A Bakony karsztos röghegység, mintegy 4000 négyzetkilométeres kiterjedésével a Dunántúli-középhegység legnagyobb tagja. Geológiai sajátosságainak köszönhetően nyersanyagokban meglehetősen gazdag, így számos csendes kis faluja kötődik a bányászathoz. A Veszprémtől északra található Eplényben 1929-ben megnyitott mangánércbánya 43 évig működött, a település mára a kirándulóknak és a téli sportok kedvelőinek nyújt kellemes kikapcsolódást.

erdeipihenohelyginop.jpg

GINOP pályázat keretében készült új pihenőhely is várja a kirándulókat
GINOP pályázat keretében készült új pihenőhely is várja a kirándulókat

epleny_libego.jpg

A síaréna egész évben üzemelteti a libegőt (felvonót)
A síaréna egész évben üzemelteti a libegőt (felvonót)
A kis bakonyi község a Zirci-medence és a Veszprémi-fennsík vízválasztójánál fekszik, amelyet átszel a Veszprémet Győrrel összekötő 82-es főútvonal, valamint a két megyeszékhely között pazar környezetben kanyargó vasútvonal is. A VERGA Zrt. a község keleti oldalán, csaknem 330 hektáros erdőterületen alakította ki 2003-ban az Ámos-hegyi Pihenőerdőt tanösvénnyel, játszótérrel, tornapályával, erdei pihenőhelyekkel, valamint egy kilátóval az 508 méter magas hegycsúcson.

Az Ámos-hegyet behálózó tanösvény teljes hossza meghaladja a 7 kilométert, amelyet két egymástól függetlenül is végigjárható, 3590, illetve 4180 méteres körút alkot.

Veszprém irányából a településre beérve, a vasúti átkelőhely mögötti parkoló mellől indul a tanösvény, ahol térképes tábla is segíti az útvonal áttekintését és megválasztását. Jó kiindulópont lehet a tanösvény bejárására a Malom-völgyben található sípálya parkolója, ahonnan az egész évben működtetett libegővel is elérhető az Ámos-hegy tetején álló kilátó.

erdeijatszoterii.jpg

Korszerű játszótér Eplényben
Korszerű játszótér Eplényben

tanosveny_tabla.jpg

Két körútból áll a tanösvény
Két körútból áll a tanösvény
A tanösvény nyomvonalán először az erdei viselkedés fő szabályait, valamint az erdők és mezők sajátos talajösszetételeit ismerhetik meg a kirándulók. Ezeket követően a pihenőerdőre jellemző fafajokat lehet megfigyelni, melynek összetétele igazán változatos. A legmeghatározóbb fajok, amelyek végigkísérik a látogatókat útjukon az a bükk, a kocsánytalan tölgy, a cser és a gyertyán. Az erdőterület elegyfajai pedig többek között a hegyi és a korai juhar, a magas kőris és a vörösfenyő. A táblákon lévő ábrák ismertetik az élő fa szerkezeti felépítését, valamint összefoglalják a fa feldolgozásának módjait. Érdekes témát ölel fel az élő fák méreteivel és az erdőneveléssel kapcsolatos állomás is.

A tematikát a különböző korú erdők szemléltetik a sípályákkal szabdalt túraút során.

almoshegyikilato.jpg

Az 508 méteres csúcson álló kilátóból pazar a kilátás
Az 508 méteres csúcson álló kilátóból pazar a kilátás
Az erdőállományban a többszintes dombvidéki lomberdők cserjeszintjére jellemző növények figyelhetők meg, mint a húsos és a veresgyűrű som, a jótékony hatású egybibés galagonya, a kökény vagy a fekete bodza. A lágyszárúak előfordulását nagyban befolyásolja az adott erdőrészt alkotó faállomány, hisz más növényvilág alakul ki egy bükkösben, mint egy cseres- tölgyes termőhelyen. A gazdag aljnövényzetben megtalálható többek között a kora tavasszal megjelenő medvehagyma, az odvas keltike, a hagymás fogasír, a gyógyszergyártásban alkalmazott orvosi salamonpecsét és a legkorábban virágzó fajok közül a hóvirág. Mindezek mellett külön állomások segítik az ehető és a mérgező gombák megkülönböztetését is.

A sípálya alján húzódó Malom-völgybe leérve, a négyüléses libegő után kellemes pihenőhely várja a kirándulókat a víztározók mellett, ahol bográcsozni és szalonnát sütni is lehet.

A víztározókat az időszakos folyású Malom-völgyi patak táplálja. Csapadékmentes teleken a tározóból nyerik a vizet a technikai hó előállításához az Ámos-hegy oldalát behálózó sípályákra. A tanösvényt folytatva, a víz közelségének köszönhetően a kirándulók megismerhetik a nedves élőhelyek sajátos növényvilágát, valamint a Bakony tavaira jellemző halfajokat, és az erdők kiemelt szerepét Földünk vízháztartásában.

erdeipihenohely.jpg

Kellemes pihenőhely várja a kirándulókat a víztározó mellett
Kellemes pihenőhely várja a kirándulókat a víztározó mellett

Az Ámos-hegyre visszakapaszkodva az állatvilággal lehet megismerkedni. A pihenőerdő gazdag rovarvilágából érdemes kiemelni a szentjánosbogarat, melynek nyári rajzása pazar látványt nyújt a sípálya lankáin.

Az énekesmadarak mellett az emlősök is jelen vannak. A nagy területű szabad, füves pályaszakaszok kiváló élőhelyet nyújtanak egyebek közt a pocoknak, a sünnek és a mezei nyúlnak, míg a ragadozók közül menyét, nyest és róka is él a környéken. A terület nagy látogatottsága miatt a hazai nagyvadfajok ritkábban figyelhetők meg, azonban a csendes kirándulók találkozhatnak őzzel, szarvassal, vaddisznóval, vagy akár muflonnal is. A Malom-völgy akusztikájának köszönhetően, a hűvös szeptemberi estéken a hegytetőről is jól lehet hallani a térség legnagyobb vadjának, a gímszarvasnak a nászát.

Átfogó felújítás

Az Ámos-hegy a VERGA Zrt. egyik legrégebbi pihenőerdeje, mely évről évre egyre több látogatónak örvend. 2020-ban egy GINOP pályázat keretében átfogó felújítást végeztünk, mely során a tanösvény tájékoztató- és irányítórendszere megújult. A falu melletti sportpálya területén, a korszerű játszótérrel együtt új erdei kondipark is létesült, valamint a tanösvény végpontjától kb. 200 méterre, a külszíni bányaudvar területén pihenőhelyet alakítottunk ki. Napjainkban kiemelten fontos a legfiatalabb generáció környezeti nevelése, melyhez a megújult Ámos-hegyi Pihenőerdő is hozzájárul, legyen szó családi kirándulásról, vagy osztálykirándulásról!

Az Ámos-hegy csúcsán pihenőhely és csodás panorámájú kilátó fogadja a kirándulókat, amelyről szép időben, déli irányba kitekintve a Balaton látható, míg nyugatra a Zirci-medence és a Magas-Bakony csúcsai tárulnak eléjük. A nyomvonal lassan visszavezet a falu határába, ahol az egykori bányaudvar területén megpihenhetnek a vándorok, valamint kutyafuttatót is találnak négylábú kedvenceik tréningezésére.

Zeitler Levente
VERGA Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Káprázatos szépségű úszó erdő épült

Míg számunkra az utóbbi időben inkább az aszály jelentett fejtörést, a világ másik felén éppen az árvizek megszaporodása okoz nehézséget. Jellemzően mindig az aktuális problémánkat érezzük a legkomolyabbnak, mivel a megoldása meghaladja a meglevő képességeinket.

Oktatás a soproni erdőkben

Már több mint hetven éve támogatja a soproni Tanulmányi Erdőgazdaság az egyetemi oktatást és kutatást. Tavaly újabb mérföldkőhöz érkezett a TAEG Zrt., a Soproni Egyetemért Alapítványhoz való csatlakozással még szorosabbá vált az elméleti és gyakorlati oktatás kapcsolata. Az egyetem hallgatói így tanulmányaik során bekapcsolódhatnak a gazdálkodás napi feladataiba.

A gyepre alapozott állattenyésztés újraértékelése

A gyepre alapozott állattartást az elmúlt évtizedekben számos tényező nehezítette annak ellenére, hogy több ezt ösztönző támogatás volt, illetve van napjainkban is Magyarországon, továbbá a marha- és bárányhús iránti kereslet folyamatosan növekszik.

Új ökoturisztikai központot adtak át Vas megyében

Az erdei ökoturisztikai infrastruktúra fejlesztése a fenntarthatóságot szolgálja - emelte ki a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Káld-Hidegkúti ökoturisztikai központjának ünnepélyes átadóján Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára., az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára.

Hétvégén számolják a sasokat

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve 20. alkalommal szervezi meg az Országos Sasszinkront, a Magyarországon telelő ragadozómadarak éves számlálását péntektől vasárnapig.

Egyre felkészültebbek a csalók: kamu weboldalon kínálnak nem létező tűzifát

Csalók kínálnak hatósági áron Erdélyből származó tűzifát a tuzifanagyker.hu oldalon, az alacsony árért cserébe előre utalást kérnek a vásárlóktól, azonban az utalást követően senki nem vehette át a kifizetett árut - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdai közleményében.

Ehető, mérgező, netán védett?

Ősszel általában a szokásosnál több autó parkol az erdei utak mentén Vas megye egyik legnagyobb erdőtömbjében, a Sárvár szomszédságában elterülő több mint hétezer hektáros Farkas-erdőben. A látogatókat nem csak a gyönyörű környezet vonzza, a gyertyános-tölgyes erdőkbe betérve többségük földre szegezett tekintettel tapossa a csalitot, gombát keres.

Folyamatosan zajlik a szociális tűzifa osztása a kistelepülésen élő rászorulóknak

A kistelepülésen élő rászorulók megsegítésére folyamatosan osztják ki a tűzifát az állami erdőgazdaságok. Idén 2374 ötezer fő alatti település vesz részt a programban és a tűzifa kétharmadát már meg is kapták az önkormányzatok – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

NYÍRERDŐ Zrt. – személyi változások

2023. január 1-től Tölgyfa Gábor, a Nyíregyházi Erdészet korábbi igazgatója lett a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese.

Átadták a Soproni Egyetem megújult Vadgazdálkodási Gyűjteményét

Megújult és új funkciókkal bővült a Vadgazdálkodási Gyűjtemény a Soproni Egyetemen. A fejlesztés a Kisfaludy Turizmusfejlesztési Program támogatásával megvalósuló „Soproni barangolás a vadgazdálkodás, vadászat ösvényein” projekthez kapcsolódóan jött létre.