Back to top

A francia paradicsomfesztivál magyar szála

Az utóbbi egy évben több alkalommal is bemutatkozhatott a magyar fűszerpaprika Franciaországban: ott, ahol a fűszerpaprika-őrlemény fogyasztásának nincsenek nagy hagyományai, bár oda való Európa kevés földrajzi árujelzővel (AOP/OEM) védett fűszerpaprika-őrleményeinek egyike. A helyi paprika a Francia-Baszkföld szívében található Espelette-hez köthető, ahol a tavaly októberben megtartott paprikaünnep díszvendége volt a magyar fűszerpaprika.

Utána Richard Jungto, hazánk mulhouse-i iszteletbeli konzulja jóvoltából Strasbourgban négy nagy roll-up mutatta be fűszerünk múltját és jelenét. Ugyanezen poszterek június közepén Lyonban, az ottani konzuli testület ünnepén fogadták az érdeklődőket, majd következett szeptember első felében a tours-i bemutatkozás.

Hazai paprikából készült lecsót kóstoltattunk a La Bourdaisière-kastélyban rendezett paradicsomfesztiválon
Hazai paprikából készült lecsót kóstoltattunk a La Bourdaisière-kastélyban rendezett paradicsomfesztiválon
Részvételünk apropóját a Tours-i Gasztronómiai Tudományok Intézete, Tours város Egyeteme és az Európai Élelmiszertörténeti és Kultúrtörténeti Intézet által közösen, az ősztől tavaszig tartó időszakban tartott képzési program adta, aminek központi témája a borok és a gasztronómia kapcsolata. Ennek részeként és Roland Nicolin, hazánk tours-i tiszteletbeli konzuljának kezdeményezésére kerülhetett a programba a magyar bor- és gasztrokultúra. Ezen belül pedig a tokaji borokról és a magyar fűszerpaprikáról tartottunk bor- és kolbászkóstolóval egybekötött előadást a Villa Rabelais kulturális központban.

A város patinás középületének teraszán fölállított nagyméretű cserepekben magyar fűszerpaprika-magokból nevelt növények fogadták az intézménybe látogatókat, az épület belső terében pedig a Külgazdasági és Külügyminisztérium Tudománydiplomáciai Fő­osztályának támogatásával elkészült négy francia nyelvű fűszerpaprikás roll-up másolatát helyeztük ki.

Ezeket Tours város önkormányzata saját költségén nyomtatta ki, a magokat pedig a MATE Kertészettudományi Intézetének Zöldségtermesztési Kutató Központja adta.

Lecsó sándorfalvi alapanyagból

A tavalyi baszkföldi bemutatkozáshoz hasonló érdeklődés övezte a magyar paprikát a Tours közelében található La Bourdaisière-kastélyban (Montlouis-sur- Loire) 24. alkalommal megrendezett kétnapos paradicsomfesztiválon. A megjelenésre szintén Roland Nicolin tiszteletbeli konzul jóvoltából kerülhetett sor, az „érdemi kivitelezés” pedig a nagykövetség munkatársainak munkáját dicséri. A két nap alatt a magyar fűszerpaprika történetéről két alkalommal megtartott ismeretterjesztő előadás mellett négyszer került sor lecsókóstoltatásra, a kastély kertjében pedig külön tematikus parcellában kilenc fűszerpaprika- és egy étkezésipaprika-fajtát ismerhettek meg a látogatók.

A lecsóhoz fölhasznált tölteni való paprika egyenesen Sándorfalváról érkezett a nagykövetség konyhájába, ahonnan már hűtött lecsó formájában utazott tovább a kastélyba. A paprikás parcella növényeit pedig helyben nevelték szintén a MATE KTI ZKK által küldött magokból.

Neves gyűjtemény

A kastély zöldségeskertjében van az országos jelentőségű paradicsomfajtagyűjtemény, legkevesebb 700 fajtával
A kastély zöldségeskertjében van az országos jelentőségű paradicsomfajtagyűjtemény, legkevesebb 700 fajtával
A kastélyról tudni érdemes, hogy a francia forradalom után számtalanszor cserélt gazdát, sőt – sok magyar kastélyhoz hasonlóan – még nyugdíjasotthonként is működött, annak minden hátrányával. A lassú, de biztos pusztulástól az mentette meg, hogy Louis Albert de Broglie hercegnek még romosan is annyira megtetszett, hogy megvásárolta és fölújíttatta. Az épületben ma elegáns kastélyszálló működik, az évszázados cédrusok uralta park újjászületett, a valamikori zöldségeskert pedig ma Európa egyik (ha nem a) legnagyobb paradicsomfajta-gyűjteményének ad otthont, mintegy hétszáz tétellel. Jelentőségét mi sem mutatja jobban, mint hogy a francia növénygyűjtemények szövetsége nemzeti gyűjtemény minősítéssel ismerte el. A paradicsomfajta-gyűjtemény azonban csak egyik része a herceg fönntartható fejlődéssel kapcsolatos munkájának, legalább ennyire látványos a Louis Benech kerttervező által megálmodott Dahliacolor dáliagyűjtemény, ami a zöldségeskert egyfajta „meghosszabbítása”.

A modern kertben csaknem 300 dáliafajta található szabályos parcellákban, közöttük sétálni, a kihelyezett nyugágyakon pihenni lehet, a kert sarkában kialakított paradicsombárban pedig főleg helyben termelt paradicsomból készült ételeket kóstolhat a látogató.

A bemutatkozás előkészítése során szó esett arról, hogy Magyarországon az ELTE Füvészkertjében minden szeptemberben tartanak paradicsomnapot, és érdemes lenne a két eseményt valamilyen formában összekötni, hogy azok kölcsönösen erősíthessék is egymást. Azt, hogy a kapcsolatfölvétel megtörtént, jól mutatta, hogy a kastélyban a fűszerpaprikáról tartott előadás helyszínén az ELTE rendezvényének plakátjai is láthatóak voltak.

Ott is vannak gondok

A kastélyban és a kertjében tartott gasztronómiai és kertészeti kirakodóvásárral egybekötött paradicsomfesztivál kiváló hangulata és a ragyogó idő sem tudta feledtetni azt, hogy a francia kertészeti termelés az idei, rendkívüli aszály miatt a gazdálkodók szerint még közelebb került a kilátástalannak mondott állapothoz. Hogy ez nem csupán légből kapott állítás, azt a Les Échos gazdasági napilapban szeptemberben, egymás után nem sokkal megjelent két cikk is megerősítette. Az elsőben Dominique Chapuis arra igyekezett fölhívni a figyelmet, milyen

nehéz helyzetbe került a zöldbab, a zöldborsó, a paradicsom és több más zöldségkultúra, ami azért is különösen nagy gond, mert a francia zöldségtermő terület egynegyedén, 74 ezer hektáron ipari földolgozásra szánt zöldségféléket ter­mesztenek.

Az írásban abból indult ki, hogy eddig Franciaország Európa legnagyobb zöldségkonzerv-gyártója volt, a gyorsfagyasztott zöldségek terén pedig a negyedik helyet foglalta el. Az idei 20-50%-os termésveszteség azonban megroppantotta az ágazatot, különösen a zöldbab esetében, a földolgozók sokszor napokig álltak a szezonban, mert nem volt elegendő alapanyag. A költségek megugrása pedig akár azt is eredményezheti, hogy a termelők egyharmada a jövőben már nem zöldbabot, hanem kalászos gabonát fog termelni. Ennek hatását persze rövidtávon nem fogják a vásárlók észrevenni, hiszen a gyárakban komoly készletek vannak raktáron, ám a szerző szerint az idei rossz termés miatt már néhány hónap múlva lehetnek ellátási gondok. Ha pedig a termelők egy része valóban fölhagy a zöldbab (és más kultúrák) termesztésével, jövőre még nagyobb alapanyaghiány lehet.

Öntözési nehézségek

Az átmeneti hiány másik oka, hogy a raktáron lévő készletek nagysága sem akkora, mint korábban, a koronavírus-válság alatt ugyanis a zöldségkonzervek és gyorsfagyasztott zöldségek fogyasztása jóval meghaladta az átlagot. A korábbi „túlkészletek” így teljesen eltűntek, az idei rossz termés miatt pedig nem lehetett a korábbi szintet újra elérni. Az ipari paradicsom termése „csak” 15-20%-kal csökkent, de a minőség is elmaradt az elvárttól. A legrosszabb helyzet azonban zöldbabfronton alakult ki, sok táblán akár 50%-os kiesés is volt.

A veszteségek egyik – alapvető – oka az öntözővíz hiánya, a francia konzerv- és fagyasztottzöldség- ágazat szakmaközi szervezete szerint fajtól függően a termőterületnek csupán a 30-50%-át öntözik. A

z öntözésre berendezett terület zöme Délnyugat-Franciaországban van, Bretagne-ban alig öntöztek, legalábbis eddig. Ennek magyarázata egyszerű, Franciaország délnyugati része korábban is a meleg és száraz nyarairól volt ismert, így a gazdák tudják, hogy öntözés nélkül nem biztonságos termelni, Bretagne azonban eddig úgy élt a franciák tudatában, mint ahol (szinte) mindig esik az eső. Úgy tűnik, ennek egyszer és mindenkorra vége, a térségben az idén hatalmas erdőtüzek is voltak, amire még nem volt példa és nem is számított rá senki.

A helyzetet országszerte súlyosbította, hogy időszakosan az öntözésre berendezett parcellákat sem lehetett öntözni, mert az aszály miatt a hatóságok részleges vagy teljes vízkijuttatási tilalmat (és természetesen más vízhasználati korlátozásokat) rendeltek el.

Nagy a nyomás rajtuk

Az ipari földolgozásra szánt zöldséget termelők rendszerint más kultúrákkal is foglalkoznak, egy mintegy 130 hektáros gazdaságnak legföljebb egyötödét foglalják el a zöldségek, a többi gabona, burgonya, cukorrépa, legelő vagy más.

Félő, hogy egy ilyen év után az ilyen típusú gazdaságot működtetők akár 30-35%-a is úgy gondolja, egyik napról a másikra fölhagy az ipari zöldségfélék termesztésével és helyettük is például gabonát vet.

És ennek még adminisztratív akadályai sem lennének, hiszen ugyan mindenki beszállítói szerződés alapján termeszti a zöldségeket, de azokat jellemzően egy évre kötik, legyen bármilyen jól is szabályozott ez a szektor.

A termelési kedv ellen hat, hogy az év első felében 27%-kal emelkedtek a költségek. A termelői ár növelése elengedhetetlen lenne, de a földolgozók csak akkor tudnak többet fizetni, ha a késztermékért a kereskedelmi szereplők is hajlandóak többet adni, azaz megemelik a fogyasztói árakat. A cikk által idézett egyik termelői szervezeti vezető úgy látja, hogy az eddig többé-kevésbé jól működő rendszer elérte a határait, a gazdálkodók nem tudják javítani a versenyképességüket. Az elmúlt 15 évben folyamatosan nyomás alatt voltak, ők vitték annak a terhét, hogy ne kelljen a boltokban árat emelni, ehhez jött a Covid és most az ukrajnai háború. Félő, hogy összeomlik a rendszer.

Dáliagyűjtemény a kastélykertben
Dáliagyűjtemény a kastélykertben

Emelni kell a fogyasztói árakat

A lap másik írása is ezt a témát boncolgatta, és arra a következtetésre jutott, hogy az idei alapanyaghiány, a földolgozóipari energia- és bérköltségek emelkedése nyomán elkerülhetetlen a fogyasztói árak növelése az üzletekben. Franciaországban az ipari földolgozásra szánt zöldségféléket általában egy-egy üzem legföljebb száz kilométeres sugarú körzetében termelteti, így tudja például a Bonduelle is tartani azt az elvet, hogy a szedéstől a konzervdobozba vagy mélyhűtött tasakba kerülés között legföljebb öt óra telik el. Mindez azonban csak akkor igaz, ha kellően folyamatos az alapanyag-beszállítás, ám az idei nyáron ez sokszor nem teljesülhetett az aszály miatti terméskiesés okán. Pedig pont az április és október közepe közötti időszakban van ezeknél az üzemeknél az éves munkacsúcs, hétnapos és 24 órás munkarendben, azaz folyamatosan dolgoznak – a készáru jelentős része raktárba kerül, onnan szállítják egész évben a boltokba.

Az idei földolgozási szezon tapasztalatai azonban azt vetítik előre, hogy ha a kereskedelem el akarja kerülni a készlethiányt, jóval óvatosabban kell bánnia az árengedményes akciókkal, mint a korábbi években.

És ahogy ez már lenni szokott, ahogy súlyosbodott az aszály, úgy erősödött a versenyfutás a következő kampányban földolgozandó alapanyagért is, az egyik nagy cég például szeptember elején 40%-kal magasabb árat helyezett kilátásba a zöldborsóért a vele eddig kapcsolatban álló 250 gazdának. Ilyen lépésre „emberemlékezet óta” nem volt példa a szakmában. A történtekhez hozzátartozik, hogy évek óta nincs elegendő alapanyag ebből a termékből, tehát muszáj volt végre lépni.

A paradicsom különleges felhasználása: parfümöt és szappant is illatosítanak vele
A paradicsom különleges felhasználása: parfümöt és szappant is illatosítanak vele

Tovább zsugorodhat a beszállítói kör

Az energiaárak 2021-es elszabadulása mindeközben már számos termelőt arra kényszerített, hogy az ipari zöldségről átálljon gabonára, mivel az még mindig jövedelmezőbb. Talán az említett cég lépése mások számára is utat mutat és meg lehet állítani a beszállítói kör folyamatos zsugorodását. Mivel egyéves termeltetési szerződéseken alapul a rendszer, a gazdák nincsenek „röghöz kötve”, ahhoz a földolgozóhoz fognak szerződni a következő évben, amelyik többet ígér.

De a földolgozóiparban is emelkedtek a költségek, egy év alatt az ágazatban a gáz átlagosan 70, az áram 55%-kal drágult, és a csomagolóanyagok is jóval többe kerülnek.

A termelőknek pedig csak úgy lehet többet fizetni, ha a készterméket magasabb áron veszi át a kereskedelem – az pedig csak akkor lesz erre hajlandó, ha a fogyasztó magasabb áron (is) megveszi a zöldségkonzervet, fagyasztott zöldséget. Egy két euróba kerülő termék esetében ez átlagosan 5-15 eurócentes áremelést tenne szükségessé. Ha ezt nem lehet keresztülvinni, annak egy negatív spirál lesz a következménye, és mivel az idén nyáron a többi uniós országban sem termett elég zöldség, importból sem lehet majd a kieső árumennyiséget pótolni.

Somogyi Norbert
(SZTE MGK / Magyarország nagykövetsége, Párizs)

Bartha Péter
(Magyarország nagykövetsége, Párizs)

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/44 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tíz módja annak, hogy több fehérjét fogyasszunk

A fehérjében gazdag ételek elkészítése időigényes lehet, de szinte minden testi funkcióhoz szükség van rá, beleértve az egészséges szövetek építését és fenntartását az évek múlásával.

Három perc alatt fel lehet tölteni hígtrágyával

Hazai Termékfejlesztési Nagydíjat kapott az AgroMashexpón a Fliegl Abda Gépgyártó Kft. HFW 25 000 centrifugálszivattyús tartálykocsi GUG 45 grúberes hígtrágya-injektálóval. A Fliegl most is bebizonyította, nemcsak gyártó, hanem fejlesztő vállalat is.

Korszerűsítik és újraindítják az erdélyi cukorgyártást

Újraindítják az erdélyi cukorgyártást a marosludasi cukorgyár új tulajdonosai, akik a térség termesztőitől vásárolnák fel a cukorrépát - nyilatkozták az Agrointel.ro szakportálnak.

Nőtt az orosz mezőgazdasági termelés

Oroszország mezőgazdasági termelése 2022-ben 10,2 százalékkal nőtt - derült ki az orosz szövetségi statisztikai szolgálat (Roszsztat) által szerdán közölt adatokból.

Kevesebb műanyagba csomagolják a sonkákat is

Újabb 14 százalékkal csökkenti a csomagoláshoz felhasznált műanyag mennyiségét a Pick Szeged Zrt., január végétől a szeletelt Pick szalámik után már a Herz sonkák is kisebb tálcaméretben és megújult csomagolásban kerülnek a polcokra - tájékoztatta a Bonafarm csoporthoz tartozó élelmiszeripari cég szerdán az MTI-t.

Az élelmiszerár-stop kivezetését szorgalmazzák az ágazati szereplők

Az első élelmiszerár-stop egy éve, 2022. február 1-jén lépett életbe. Az ágazat meghatározó szereplői szerint a felborult európai uniós piaci környezetben az ársapkák kivezetése segítené a hazai agrárium, élelmiszeripar versenyképességének megőrzését, stabilizálva hazánk élelmiszer-önellátását. Ez a termelők, az élelmiszer-feldolgozók és a kereskedők közös érdeke.

„A vetőmag köztulajdon”

Az élelmiszertermelés genetikai alapjainak köztulajdonként kezelését tűzte a zászlajára a La Via Campesina nevű globális gazdaszervezet a berlini Zöld Hét idején zajló nagy tüntetésen. Mint fogalmaztak, az élelmiszer-önrendelkezés alapja, hogy ne adjuk át másnak a vetőmagtermelés feletti kontrollt.

Reménykeltő ősziek, romló piacok

Mi lesz most a gabonával? Erre felelj, de őszintén, jön a további biztatás, mert elhangzott a tv-ben, hogy a liszt ára 5 százalékkal fog csökkenni. Az mit jelent a búza esetében, és azt is jó lenne tudni, hogy mennyivel lesz olcsóbb a kenyér? Érdemes az egésznek utánaszámolni, mielőtt az ember bármit mondana, vagy olyan szaktekintélyt megkérdezni, akinek a szavára eddig minden körülmények között adhattunk.

Mindenki zöld városokra vágyik

A klímaváltozás rekkenő kánikulákat eredményez minden évben, lassan nincs 40 Celsius-fok alatti nyár… Hatványozódik a hőérzet a nagyvárosok betondzsungeljeiben, ahol az egyre csökkenő zöld területek száma miatt már-már keresni kell némi árnyékot. A városi klímát ráadásul nemcsak az emberek viselik nehezen, hanem a növények is, ezért koránt sem mindegy, milyen fajokkal igyekszünk zöldíteni a nagyvárosok betontengereiben.

A szőlő gombaölő szeres kezelése Magyarországon

Lassú, de fokozatos csökkenés jellemzi a szőlő növényvédőszer-piacát. A szőlő-növényvédelmi piac elméleti értéke is csökken, de kevésbé, mint a felhasznált termékek hektárszáma.