A legtöbb kertész bizonytalanul, sok kérdéssel a fejében vágott neki az őszi idénynek, így mindannyian nyitottan fogadják azokat az információkat, amelyek támpontokat adhatnak ebben a rendkívüli időszakban. A Beppler Kft. fiatal szakembere gondolatébresztő előadásában azokat a termodinamikai alapfogalmakat szedte össze, amelyek megértése és ismerete nélkülözhetetlen a termesztőberendezések lehető legjobb energiahasznosításához. Az esemény résztvevői számára azonban valószínűleg azok a gyakorlatban jól használható ötletek értek igazi kincset, amelyekkel lefaraghatók a téli fűtési költségek.
Okosan fűtsünk
Természetesen akkor takaríthatnánk meg a legtöbb költséget, ha nem fűtenénk, a döntés azonban ennél jóval bonyolultabb, mondta Böcskey Viktor.
Nemcsak az a kérdés, hogy egyáltalán milyen kultúrákat lehet fűtés nélkül fenntartani, hanem az is, hogy mikor tud egy kertész megjelenni a piacon az árujával, ha nem fűt.
Fűtés nélküli termesztésnél előfordulhat, hogy elmarad a kora tavaszi értékesítés, sőt bizonyos növények esetében teljesen le lehet csúszni a piacról a kései megjelenés miatt. Ezért ennél jobb megoldás, ha fűtünk, de azt tegyük maximális hatásfokkal, a lehető legkisebb járulékos hőveszteséggel, térben és időben a lehető legcélzottabban, a legjobb energiahatékonyságú üvegházakban. Ehhez első lépésként érdemes átgondolni, hogy van-e lehetőség a meglévő termesztéstechnológián változtatni. Most olyan időszak elé nézünk, amikor az új kihívások leküzdéséhez a kertészek rugalmasságára és innovatív képességére van szükség, ezért nem szabad mindenáron ragaszkodni a korábban megszokott gyakorlathoz.
Ez utóbbi későbbi értékesítést jelentene, ha azonban fejlettebb, nagyobb szaporítóanyagot vásárolunk a forgalmazó cégektől, vagy olyan kertészettől szerzünk be jó minőségű félkész árut, akinek lehetősége van olcsón fűteni, így is időben a piacon lehetünk.
A fűtött területek csökkentésével jelentős költség megtakarítható. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy érdemes a jelenleginél kevesebb növényt, ám nagyobb hatékonysággal és gazdaságosabban termelni. Ma már a kertészetek többségének van cserepezőgépe, amelyeket akár arra is használhatnak, hogy a szaporítóanyagot nem azonnal a végcserépbe ültetik. Az energia folyamatos drágulása mellett nehéz helyzetet teremt a szűkös munkaerő-ellátottság, így a munkavégzési folyamatok is törvényszerűen átértékelődnek. Böcskey Viktor szerint
összességében olcsóbb lehet úgy muskátlit termelni, hogy a szaporítóanyagot először 5-6 centiméteres cserepekbe ültetjük, és csak néhány hét múlva kerülnek a megszokott 12 centiméteresekbe. Így ugyanis heteken keresztül lényegesen kisebb területet foglal el a növényállomány a termesztőberendezésben.
Fontos tehát a kertészeknek átgondolni az ültetés szakaszolását, ezt egyébként a piaci körülmények is indokolják: évről évre nem feltétlenül mindig ugyanabban az időszakban van igény a több tízezer növényre. Az átgondolt és tudatos szakaszolás minden bizonnyal hozzájárul a fűtésköltség csökkentéséhez.
Sok fontos részlet
Rengeteg energiát megtakaríthatunk azzal, ha a drága fűtőanyag energiáját a lehető legkevesebb hőveszteséggel szabadítjuk fel. Ehhez több tényezőnek és körülménynek is teljesülnie kell. Minden kertész ügyeljen arra, hogy a fűtőanyagot megfelelően tárolja, hívta fel a figyelmet a szakember, mert csak a száraz fűtőanyagnak maximális a hőleadása. A kazánok és a kéménytechnika korszerűsítésével jelentős hatásfokjavulás és szabályozott hőleadás érhető el.
A hatékonyan felszabadított energiát természetesen közvetlenül a növény közelébe kell eljuttatni. A termesztett kultúra függvényében a fűtéstípus meghatározó. Böcskey Viktor kiemelte, hogy a megfelelő fűtőtestek használata, a fűtőtestek bordázottsága, a csövek megfelelő elhelyezkedése, a vegetációs fűtés alkalmazása lehetőséget teremt a célzott energiafelhasználásra. Érdemes hasznosítani a sugárzó hőt, padló- vagy felületfűtéssel. A különböző fűtéstípusok kombinálása szintén az energiahatékonyságot növeli.
A légkeverés a hő egyenletes és gyors eloszlatása mellett akadályozza a termikus rétegződést, és szerepe van a páratartalom szabályozásában is. Léteznek lamináris és vertikális ventilátorok, feladatuk, hogy a hidegebb légtömegeket felszívják, a fenti meleg légtömegeket pedig lefelé forgassák.
A páratartalom szabályozásával hozzájárulhatunk a hatékonyabb növényvédelemhez. Léteznek már olyan rendszerek is, amelyek a benti párás levegőt úgy juttatják ki, hogy közben a termesztőházban bent marad a megtermelt hő.
Fontos cél a megfelelő és precíz klímaszabályozás, azaz mindig pontosan a kultúrához igazodjon a hőmérséklet és a fűtés időpontja.
Maradjon bent
A termesztőházak célja, hogy függetleníthessük a termesztést a kültéri klímától, azonban ne törekedjünk arra, hogy a berendezésekben nappal és éjjel is ugyanaz a kiegyenlített hőmérséklet uralkodjon. Érdemes hagyni, hogy éjszaka valamelyest lehűljön a ház, természetesen csak annyira, hogy a növények ne károsodjanak. Igyekezzünk tudatosan kihasználni a napfelkeltét, azaz a reggeli felmelegítés már történjen a napenergia segítségével.
Az oromfalak, oldalfalak extra hőszigetelésével, hólyagfólia vagy polikarbonát használatával nagymértékben csökkenthetjük a hőveszteséget, de ugyanekkora jelentősége tud lenni a termesztőház lábazatának, aljzatának vagy éppen a vápa extra szigetelésének is.
Előtérbe kerülnek a zöldberuházások
Böcskey Viktor említést tett azokról a már létező vagy jelenleg még kísérleti stádiumban lévő technológiákról, amelyekkel a jövő termesztőberendezéseinek energiaellátása fenntartható módon és gazdaságosan megvalósítható. Az üvegházba integrált fotovoltaikus panelek a napenergiából tudnak áramot készíteni.
Napkollektorok használatával akár a diffúz fényt is össze lehet gyűjteni, és például egy megfelelő hőcserélőn keresztül, puffertartályban tárolva a meleg víz felhasználhatóvá válna a téli fűtéshez. Mindkettő megoldással nő a termesztőházak energiahatékonysága.
Bizonyos, hogy a fosszilis energiaforrások háttérbe fognak szorulni, ezért ezek használatát szükségszerűen csökkenteni kell. Helyettük előtérbe kerülnek az alternatív „zöld” energiaforrások, amelyek a szakember szerint akár már öt-tízéves távon is könnyebben elérhetővé válnak. A jövőben várhatóan többféle biológiai hulladékot tudunk majd fűtőanyagként hasznosítani, a fenntarthatósági és a környezetvédelmi követelmények miatt pedig a biomassza-alapú fűtőanyagok térnyerése várható.
