Back to top

Javában zajlik a berregés

A muflon a domb- és hegyvidék erdősült területeinek lakója. Nem számít hazánkban őshonosnak, Forgách gróf a XIX. század végén telepítette be ghymesi birtokára. A sikeres telepítés eredményeként további telepítések következtek, így mára az Északi-középhegységben, a Budai-hegységben, a Gödöllői-dombvidéken, a Dunántúlon, a Vértesben, Gerecsében, Pilisben is élnek kisebb-nagyobb állományai.

A hímet kosnak, az ivarérett nőstényt (amíg nem ellett) jerkének, ellés után juhnak, a szaporulatot kos- vagy jerkebáránynak nevezi a vadásznyelv. A nemek között a szőrzet némileg különbözik: a kosoké nyáron vörösesbarna, hátukon sötétebb árnyalattal, oldalukon jól látható, a szürkétől a fehérig változó színű nyeregfolt látható. A nyakukon lévő szőrzet télen erőteljes sörénnyé fejlődik.

A kosok szarvat viselnek, a szarutülkök növekedése már a születést követően megindul. Csontos alapja a homlokcsont üreges szarvnyúlványa, amely fölé nyúlik a folyamatosan növekvő szarutülök. Ez először kétélű, majd a szarvcsap megerősödésével háromélűvé válik. A szarvcsap szöge határozza meg a szarv ívét, a csavarodottságát és a terpesztését.

A szarutülök növekedése a kos élete végéig tart, de ahogy az állat öregszik, úgy a szarutülök növekedése is lelassul. Kb. 8 éves korára a szarv hossznövekedése befejeződik, a további minimális növekedést a csúcs kopása kiegyenlíti.

A szarv, vagy ahogy a vadásznyelv mondja, a csiga (elölről nézve) formáját tekintve lehet: trapéz, téglalap és fordított trapézforma, oldalnézetből pedig körívelésű vagy csavart forma. A szarvak felületén található még a barázdáltság és az évgyűrűk. Az évgyűrűk között a barázdáltság szélessége és mélysége változó, minél sűrűbb a barázdáltság az évgyűrűk között, annál értékesebb. Az évgyűrűk kialakulása a rövid és hosszú nappalok változásának, valamint a táplálékkínálat eltérésének az eredménye. Az évgyűrűket megszámolva a kos kora pontosan megállapítható. A jerkék, juhok kevesebb mint 10 százaléka is növeszt szarvat, amely mindig kétélű és jóval kisebb a kosokénál.

Táplálkozását tekintve szívesen fogyaszt magas rosttartalmú, viszonylag nehezen emészthető növényi részeket. Ezért olyan területen is megél, ahol a szarvas vagy az őz kevésbé találja meg a táplálékát. Legelési módjával és taposásával a nyáj károsíthatja a környezetet, különösen a természetvédelmi területeken.

Szaporodási periódusa, a berregés október közepétől november közepéig tart, de az időjárás-változásnak köszönhetően ez némiképp eltolódhat. A kosok között ilyenkor elkezdődik a vetélkedés a nyájért, az egymásnak rohanó, szarvukkal összecsapó kosok küzdelme messzire elhallatszik.

A muflon szociális faj, szívesen tartózkodik nyájban. A nyáj tavasztól őszig a hegyek magasabb régióiban tartózkodik, télen viszont, a hóvastagság növekedésével lehúzódnak a hegy alacsonyabb részeire. Vadászható faj, a muflonkos egész évben vadászható, a juh és a jerke szeptember 1. – január 31. között, a bárány szeptember 1. – február utolsó napjáig.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdész-vadász szakemberek kaptak elismerést az Erdők Világnapja alkalmából

Az erdő egységes rendszer, amely sérülékeny, védelemre szorul. Közös felelősségünk, hogy megértsük és tudatosítsuk: teremtett világunkkal együtt élve, abban a lehető legkevesebb kárt okozva, ökológiai egyensúlyát fenntartva kell léteznünk, hogy utódaink is megismerhessék ezt a csodát – fogalmazott Farkas Sándor a 2022. évi Erdők Világnapja alkalmából rendezett kitüntetési ünnepségen.

A Balatonnál megkezdődik a szúnyoggyérítés

Megkezdődik a csípőszúnyogok gyérítése a Balatonnál március 27-28-án - közölte a munkát szervező Balatoni Szövetség (BSZ) elnöke az MTI-vel kedden.

Lakott területeken is lőhetik a vaddisznókat a Balatonnál

Rendőrségi engedéllyel, télen és kora tavasszal belterületen is ki lehet lőni vaddisznót Balatonmáriafürdőn, mivel egyre többen vannak.

Az év halőre 25 éve végzi munkáját

Sipos Károly hivatásos halőr, az év halőre a halak és egyben halőrök napján vette át a kitüntetést. 2017 óta a csillagászati tél és tavasz fordulónapján, március 20-án ünnepeljük a halak napját, két éve pedig ugyanekkor a halőrök napját is.

A Kanári-szigeteken nyitnák a világ első polip-farmját

A világ első polip-farmjának terve igencsak felkavarta a tudományos világ állóvizét. A legtöbb tudós arra figyelmeztet, hogy egy ilyen intelligens állat iparszerű tenyésztése számos jóléti problémát vet fel.

Bárány hatosikrek születtek az Egyesült Királyságban

Különleges eseménynek lehetett tanúja egy ifjú gazda a walesi Meirionnydd megyében, amikor az általa gondozott egyik anyajuh hat egészséges báránynak adott életet.

Kezdődik a költési szezon, támadnak a madarak

A költési időszak közeledtével a tükröződő felületek eltakarását, a parkoló autókon a visszapillantó tükrök behajtását javasolja egyebek mellett a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a saját tükörképüket támadó madarak problémája miatt.

Aligátor "kopogott be" a házba, majd belekóstolt az ajtót nyitó férfiba

Aligátor "kopogtatott" be egy floridai férfi házába, akit az ajtónyitást követően meg is harapott - írta vasárnap a The Guardian című brit napilap.

Többmillió hal pusztult el egy ausztráliai folyóban

Az egyre hevesebb hőhullámok miatt többmillió hal pusztult el az ausztráliai Darling folyóban, Új-Dél-Wales államban - számolt be róla a BBC brit közszolgálati média hírportálján szombaton.

A távol-keletieknek gigantikus heréjét gyúró szent állat, nálunk vadászható vadfaj

Február végén tartotta utolsó társas apróvadvadászatát a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Alattyáni Úttörő Vadásztársaság. A vadászat egyik körhajtása közben a sűrűből kiváltó vad egy hazánkban idegenhonos ragadozófaj (emiatt egész évben vadászható), mégpedig egy nyestkutya volt, ami a 84 éves vadász, Mosonyi Sándor felé somfordált. Az élemedett vadász jól irányzott lövésétől a vad tűzbe rogyott.