Back to top

Napraforgókörkép méhész szemmel

"A napraforgó mindenhol szörnyen nézett ki, végül a Jászságba vándoroltunk. Június utolsó hetében kezdett el mézelni. Egy hét után látható népességcsökkenés volt." - írja az egyik méhész, de országszerte hasonló tapasztalatokról számoltak be augusztusban.

Fodor Csaba
Karancslapujtő

Harmadik generációs méhész családból származom. 150 darab, ½ NB keretméreten lévő méhcsaláddal vándorló méhészkedést folytatunk. A tavalyi telelés nem sikerült túl jól: a 150 családból körülbelül csak 90-100 lett termelő erősségű akácra, ezért repcére nem is mentem. Déli akácra 70-et vittem, itt szépen teltek a mézterek. Az otthoni mérleg már 2-3 kilogramm emelkedést mutatott, akkor úgy döntöttem, hogy hazatérünk. Sajnos az időjárás megtréfált, és napokig csak kilózgatott, miközben a déli akác még 3-4 napig nagyon szépen adta. De így sem panaszkodhatom az eredményre.

A napraforgó mindenhol szörnyen nézett ki, végül a Jászságba vándoroltunk. Június utolsó hetében kezdett el mézelni. Egy hét után látható népességcsökkenés volt. Több családnál is a negyedik fiókból le lehetett látni az anyarácsig. Gondolom, az akác végére kialakult virágporhiány miatt. Semmilyen mérgezésre utaló jelet nem láttam.

Szerencsére kétszer esett 5-10 milliméter eső, ami még egy kicsit segített a növényeknek. Így egy gyenge-közepes napraforgótermést könyvelhettünk el. Összességében elégedett vagyok az idei év termésével. Már csak egy jó akácmézárra lenne szükség.

Baranyi Gergely
Nagykanizsa

Gyengén teleltem, nagyjából 45 termelő és 15 tartalékcsaláddal indultam a szezonnak. Szaporítottam is az év folyamán, és rengeteget is építtettem, mivel átállok biotermelésre – mindez pedig meglátszott az idei méztermésemen. Ennek ellenére sokfelé vándoroltam az állománnyal; a vándorhelyeket az Elit Méhészeti Szövetkezet segítségével találtam. Repcét csak kis mennyiségben tudtam pörgetni, ekkor még a családok nem álltak készen a munkára. Repce után viszont már két akácon is voltam. Az első akác helyben volt, a másodikra Vas megyébe vándoroltam. Ekkorra a családok már szépen felfejlődtek, így facéliára és hársra is elvittem őket.

Napraforgóra Somogy és Tolna megye határára mentem. Több terület is volt egymás mellett, de gyakorlatilag mind egyszerre virágzott.

Ezért, és a virágzás alatti hirtelen időjárás-változás miatt, nagyon gyorsan elnyílt. Hűvös, szeles idő lett a hordás kellős közepén, a 22-23 fokos hőmérséklet mellé viharos szél társult. Az ezt megelőző időszakban csapadék alig volt. Bár maguk a növények szépek voltak, a körülmények miatt nem lett a legjobb a napraforgóméz-átlagom, viszont a mézem kiváló minőségű. Nemcsak a napraforgó, hanem az összes, idén megtermelt mézem első osztályú. Úgy vélem, ebben szerepe van annak is, hogy a mézterekben csak szűzlépek vannak. Minden mézet lefedtek, aminek nemcsak az lett az eredménye, hogy kellően sűrű, érett mézem lett, hanem rengeteg gyönyörű fedelezésviaszt is nyertem. Alapvetően nem tartom rossznak az idei szezont, annak ellenére sem, hogy még nincs teljesen vége.

Lehoczki Dávid
Varsány

A 133 betelelt családból 123-mal vágtam neki az évnek. Alacsonykeretes rakodóval méhészkedem. Sajnos tavasszal, amikor a repce elkezdett virágozni, a méhek tömeges mászkálásba kezdtek, és ez eltartott a virágzás közepéig. Így a repcetermésem egyenlő lett a tisztítópergetés során kapott mennyiséggel. Állóméhészet lévén, csak a nógrádi akácban bízhattam, ami a vártnál sokkal jobban sikerült. Szinte alig láttam virágokat a fákon, de isteni csoda volt, hogy a vártat jóval felülmúlta a termés. Itt, északon szerencsésebbnek láttam a napraforgót, mint Magyarország déli részein. A méhesem közelében, a falu határában 180–200 centiméter magasságú növények is voltak, de persze akadt 50-60 centiméteres is. Volt némi eső is talán egyszer, egy félórányi, ami sokat segített. Június 30-án már volt kinyílt napraforgó, a virágzás pedig eltartott július 22-24-ig.

A nagy melegben egy-egy tábla hamar elvirágzott, nagyon gyorsan beértek a fejek. Tapasztaltam némi mászkálást megint, és nagyon sok volt az elpusztult méh a méhészet területén. A méz sűrű lett, a kevés csapadéknak köszönhetően.

Nem lett gyengébb átlagom az előző évekénél, így elégedett vagyok. Féltem, hogy a nagy szárazságban kevés lesz a nektár, de annyi lett, hogy el tudjak belőle venni, és a méheknek is maradjon télire. Ez a közepes termés szerintem csak annak volt köszönhető, hogy a napraforgó itt, Nógrád megyében, nem szenvedett akkora aszálykárt, mint például az Alföldön. Napraforgó után a méhcsaládjaim a környék virágait látogatják, és a gyógynövénykerteket. Vízpartokon, remélem, hamarosan megjelenik a szolidágó is.

A bent hagyott 6-7 kilogramm méz mellé elkezdtem a serkentő etetést a népesség helyrehozása és a telelő népesség minél nagyobb létszáma érdekében.

Ezt az etetést addig folytatom, amíg el nem éri a mézkoszorú a kellő mértéket, ami keretenként 1,5-2 kilogrammot jelent, a biztonságos áttelelés érdekében. A virágméz felvásárlási árára nem várok, mert kiüvegezve értékesítek mindent, de remélem, jobban alakul, mint az akácé, amely szinte szégyenletes a szakma becsületére és fennmaradására nézve.

Sárosi István
Bag

80 rakodókaptárral méhészkedem, Hunor keretméreten.

A telelésem kiválónak mondható, köszönhetően a múlt évtől alkalmazott Neumann-féle anyazárkázásnak. Így az anya időben leállt a fiasítással, a méhek nem dajkáltak, fiasítás hiányában nem járták a zöldítést, és a zárókezelést már szeptemberben el lehetett végezni. Tavasszal a méhek kiváló állapotban és robbanásszerűen fejlődtek. Ennek köszönhetően a repcém és az akácom is jól sikerült. Az örömbe üröm is vegyült: akác alatt a saját telephelyemre zárlat miatt nem tudtam visszavándorolni.

A hársról június 26-án indultam Turára, napraforgóra.

A vándorlást megelőző napon, a többhetes aszályt követően egy kiadós eső áztatta be a napraforgótáblát, ezért minden adott volt a jó hordáshoz. Sajnos a várt eredmény elmaradt.

Az első napokon még néhány kilós hordás mérhető volt, de a közel 40 fokos kánikulában ez hamar meg is szűnt. A hőség mértékét jól mutatja, hogy a lépek megrogytak a méztérben. A három lépcsőben vetett és összesen közel 250 hektáros napraforgóból csak az első nyílásból hordtak elvehető mennyiséget a méhek, de a későbbi táblákon már csak fogyást vagy egyenleget mutatott a mérleg. Ennek egyrészt a virágzás alatti hőség, másrészt a növekedés alatti aszályos időszak az oka, amelynek hatására a növény nem tudott megfelelően kifejlődni. Csupán térdig, helyenként derékig ért a napraforgó. Az egyenleg a közeli virágzó lucernatáblának volt köszönhető, amelyet meghagytak magnak, így legalább a napi fogyasztásukat fedezni tudták belőle a méhek. Az viszont megnyugtató, hogy az elmúlt évekhez képest mérgezésre utaló jeleket, valamint pusztulás nyomait nem tapasztaltam.

A több mint öt héten keresztül virágzó, három lépcsőben vetett napraforgóról mindössze 9,7 kilogrammos átlagom lett, de a csekély mennyiséget kárpótolja a kiváló minőség – 16,1 százalék sűrűségű mézem lett.

Idén azokból a mézekből, amelyből elvehető mennyiséget tudtak hordani a méhek, mind-mind kiváló, prémium minőségű méz lett. Ezért bízom benne, hogy minden méhésztársam felelősen fogja értékesíteni a megtermelt mézét, akár hordós tételben, akár kiüvegezve. Beszélgettem olyan méhészekkel, akik a költségeink drasztikus növekedése ellenére sajnos vagy a tavalyi áron, vagy még annál is olcsóbban adják a mézet. A jelen gazdasági helyzetben lehetetlen megjósolni, hogy mind a kereslet, mind a felvásárlási ár hogyan fog alakulni, de azt csak remélni tudom, hogy senki nem értékeli alul a méhek és a saját munkáját.

Lukácsi László
Nagygyimót

2008-ban kezdtem el méhekkel foglalkozni, három családdal, ½ NB rakodókaptárban. Azóta az állományom 80 családra „hízott”. Állóméhészetem telephelye a falu határában található. Az idén tavaszi volt talán az eddigi leggyengébb kitelelésem. Az állomány 12 százalékát egyesítenem kellett. Sok volt az anyahiány, sőt az állomány nagy része gyenge kondícióban volt márciusban. A virágporgyűjtés megindulásával hihetetlenül gyors fejlődést mutattak a családok. Repcére még nem, de akácra már megfelelő népességre fejlődtek fel. Repcén bevált a fészek műléppel való bővítése. Szépen építkeztek, nem ébredt fel a rajzási láz, herés sejteket alig húztak a műlépekre. A repcemézátlagom 7 kilogramm lett, elsősorban a kevés gyűjtő népesség miatt.

Az akác megindulása után az volt a meglepő, hogy a családok rendkívül vadak voltak. Nemcsak repcén, de az akác végéig maradt ez a viselkedés.

Nagy örömömre nem kellett sokat foglalkozni a rajzás megakadályozásával. Akác végéig szorgalmasan dolgozott minden család. Egy gondot azért megemlítenék: repce elejétől akác végéig folyamatos volt a kaptárak előtti mászkálás. Ennek ellenére az akácot jó eredménnyel zártam.

Nyár elején a nagyjából 3 kilométerre lévő facéliatábláról gyűjtögettek a méheim. A virágpor szépen érkezett be a kaptárakba, de nektár már nem volt olyan sok. Örülök, hogy legalább kaptam egy kis ízelítőt a facéliából. Minimális pörgetési eredménnyel zártam a virágzást, de legalább a fiasítás üteme folyamatos maradt.

Napraforgó tekintetében nem a legjobb földek találhatók a környéken, gyenge az aranykorona-értékük. Vetés után több alkalommal kapott esőt a növény, nagyon jó ütemben is fejlődött. A virágzás kezdetéig szép zöld, egyenletes volt a növényállomány, nem száradtak le az alsó levelek sem. Több kisebb-nagyobb tábla is volt a környéken, amit a méheim még elértek.

A virágzás megindulása után aztán rohamosan romlott a növények állapota. Hamarosan úgy nézett ki, mintha nem is kapott volna korábban csapadékot. A nagy meleg, az erős UV-sugárzás leperzselte a virágokat. Hamar vége is lett a virágzásnak.

A méhcsaládok állapota virágzás kezdetén nagyon reménykeltő volt. A kora nyári virágpor és nektár hatására nagy mennyiségű fiasítás volt folyamatosan a családok fészkében. Ebből következően a népesség is szép volt. A virágzás első napjaiban azonban fogyni kezdett a népesség. Egy hét alatt egy egész ½ NB fiók méhecske tűnt el. A pörgetési eredményem gyenge lett, családonként 5 kilogramm. A virágzás végén érkezett újra csapadék, de sajnos már későn. További teendőim a méhcsaládok atka elleni védelme és a télre való felkészítés. Örülnék, ha a sok munka és kitartás tükröződne a mézárakban is.

Bertalan Balázs
Mihályháza

Jelenleg 60 méhcsaláddal dolgozom ½ NB 4 fiókos rakodókaptárban. A 20 legjobb családot szoktam vándoroltatni. Tervezem a vándorlás gépesítését, mivel édesapám már egyre kevesebbet tud segíteni a pakolásnál. A település közvetlen határában, egy kis akácosban van az állandó telephelyem. Kaptárjaimat a jól felszerelt asztalosműhelyemben saját magam készítem.

Mind a 48 méhcsaládom kitelelt idén tavasszal. Áprilisban mézes keretek felkarcolásával és háromnaponta szirupetetéssel serkentettem a családokat. Ennek hatására május elején már csapolni kellett a fészkeket. Az elvett fedett fiasokat kölyökcsaládok készítéséhez használtam fel. Igyekszem minden feladatot időben elvégezni, bár szoros az időbeosztásom a főállásom miatt. A munkák zömét egyedül végzem, de a pörgetéseknél szüleim és feleségem segítenek.

Repcére nem vándoroltam, mivel az utolsó pillanatban derült ki, hogy a telephelyem közelében is elég sok repcetábla volt. Pedig már ki is néztem egy jó vándorhelyet.

A téli és a tavaszi csapadék elmaradása miatt nem hozták a családok a fejlettségüknek megfelelő eredményt, de ezt más méhésztől is hallottam.

Mivel a telephelyem egy akácerdőben van, nem kellett vándorolnom. Gondolatok az akácról: végre egy fagymentes rügyezés, végre egy szép virágzás, végre jó idő virágzás alatt, végre jó nektárképződés, végre jó népességű méhcsaládok, végre egy szép pörgetési eredmény. Akác után a 20 legjobb családot a bakonyi szülőfalum határába szállítottuk hársvirágzásra. Meglepő módon az itthon maradt családok is gyűjtöttek.

Idén nagyon sok napraforgót vetettek a méheim közelébe. A kelés után gyengén fejlődött a növény, de miután kapott egy kis csapadékot, erős növekedésnek indult. Később további eső hatására szépen megerősödött. A virágzás kezdetéig kifogástalan állapotban voltak a környék napraforgótáblái. Erős volt a szára, sötétzöld nagyméretű levelek, közepes tányérok.

Gondolatok a növényről: vetéskor esőhiány, vegetációs időszakban rossz csapadékeloszlás, közepes minőségű termőtalaj, korai és rövid virágzási időszak, nem volt leterheltség, a virágok nyílásakor hőségriasztás, gyorsan leszáradó virágok, sok virágpor, közepes és híg nektár.

Pörgetési eredményem: családonként 10 kilogramm. Ezzel elégedett vagyok. A méhcsaládok állapota sokat romlott a virágzás kezdete óta. Folyamatosan koptak a kijáró méhek. Jelenleg a családok fészkét rendezem, utána pedig már készülök a betelelésre.

A megtermelt mézeimet felvásárlóknak lédig mézként és háztól üvegezve (OMME termelői mézesüvegben) értékesítem. Idén nehezen indul a felvásárlás. Remélem, a nyár végére tudunk már eladni.

Az oldalt összeállította:

Bross Péter,
Poroszka-Magyar Zsolt,
Szabó Krisztián,
Szűcs Andrea

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2022/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Drágán adom a tojást

A fogyasztónak az az érdeke, hogy minőségi élelmiszert vehessen, a gazdálkodónak, hogy megéljen. A fogyasztó nem buta, csak tájékozatlan. Ezzel van dolga a kis, közepes, nagy, háztáji, mindenféle gazdáknak. Tájékoztatni kell a fogyasztót, megmutatni, mennyi munka van a gazdaságainkban, és mennyi érték!

Méhészét: kapcsolat a Nosema ceranae és a csendes anyaváltás között?

Tekintettel arra, hogy a Nosema ceranae okozta fertőzés a dolgozóméhek egészségére halálos következményekkel is járhat, így hatással lehet az anya egészségére is. Egy kísérlet kimutatta, hogy a kórokozó az anya fiziológiai változásaira van hatással. Milyen kapcsolatban van ez a jelenség a csendes anyaváltással?

Talajorvos­lás a nedvességmegőrzés jegyében

A Kukoricakör szakmai napot szervezett a vízmegőrzésről és a vízmegtartó gazdálkodásról. Zsembeli József, a MATE Karcagi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, intézetigazgató előadásában hangsúlyozta, hogy a hatékony gazdálkodáshoz elengedhetetlen a talaj kémiai, fizikai és biológiai állapotának az ismerete.

A méhészet művészet - „Elmondani a méheknek”

A méhekhez kapcsolódó legkülönösebb hiedelem és szokás az, amit úgy neveznek, hogy „elmondani a méheknek”, s elsősorban szláv, német és angol nyelvterületen maradt fenn. Az előző esszém végén említettem, hogy amikor meghalt egy méhész, a családtagok közül valaki kiment a méhesébe, és „elmondta a méheknek”, hogy gazdájuk eltávozott.

Dr. Birkás Márta a talajokról

A Talaj Világnapja apropóján Dr. Birkás Márta professzort arról kérdeztük, hogy mit jelent számára a talaj. Mi a tapasztalata az idei kihívások tükrében, változott-e és ha igen, akkor milyen formában a gazdálkodók hozzáállása a talajokhoz? Valamint, hogy a földműveléshez használt gépek az új kihívásoknak megfelelőek-e, vagy szükség lesz további innovációra a gyártók részéről ezen a területen?

A fügekaktusz minden porcikáját hasznosítják Szicíliában

A fügekaktusz termése ehető, és nemcsak eredeti termőhelyén, Mexikóban és Dél-Amerikában fogyasztják, hanem szerte a világon. Szicíliában is régóta termesztik, és a jó minőség, nagy méret érdekében speciális termesztéstechnológiát fejlesztettek ki. A térségben hagyományosan likőrt, lekvárt és fügesajtot is készítenek belőle, az utóbbi időben pedig aszalványt is.

A műtrágyák megváltoztatják a poszméhek virágérzetét

A műtrágyák korlátozzák a beporzást, mert időlegesen megváltoztatják a poszméhek virágérzetét. A beporzók ritkábban szállnak le a műtrágyával, vagy növényvédő szerekkel nemrégiben permetezett virágokon, mivel képesek észlelni a virág körüli elektromos tér változásait - állapították meg a kutatók.

Kovamoszatoktól tanulnak a napelem gyártók

A kovamoszat üvegszerű héja segít a fény energiává alakításában gyenge megvilágítású körülmények között, írja a sciencedaily.com. A módszert jól felhasználhatják a napelem gyártók is, bár valószínűleg hazánkat ez a fejlesztés kevéssé érinti, jelenleg…

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.

Növénynemesítők találkozója

Emléknappal ünnepelte meg a Növénynemesítők Egyesülete azt a korszakos jelentőségű, első magyar növénynemesítési könyvet, amelyet éppen 200 évvel ezelőtt adtak ki. A jeles alkalmat konferenciával is egybekötötték, ahol a magyar növénynemesítés kiváló professzorai ismertették az szántóföldi és kertészeti növénynemesítés kutatás-fejlesztésének és oktatásának helyzetét és kihívásait.