Back to top

Biotermesztés a kertészetben

A biotermesztés hazai helyzetéről, a fenntartható gazdálkodás lehetőségeiről beszélgettek a meghívottak a Biocont Klub első rendezvényén. Az európai zöld megállapodás az ökológiai termesztés nagyarányú fejlesztését tűzte ki célul, amihez a hazai gazdálkodásnak még fel kell nőnie, és ezt kívánta elősegíteni a rendezvény.

A Biocont Kft. ezentúl évente néhány alkalommal meghívja partnereit és az ökológiai gazdálkodás iránt elkötelezett szakembereket, hogy bővítsék ismereteiket ezen a téren és közösséget építsenek, mondta rövid bevezetőjében Najat Attila, a cég ügyvezetője. Első előadóként Štěpán Hluchý, a Biocont cégcsoport vezetője hangsúlyozta, hogy országonként változik, mely kultúrák ökológiai növényvédelmét lehet teljes körűen megoldani.

A szabadföldi kultúrák közül a legkiforrottabb a bioszőlő termesztéstechnológiája, míg az egyik legnehezebb a bioalma-termesztés, mert ott könnyű hibázni.

Ugyanakkor nő az érdeklődés például Csehországban és Lengyelországban a kiváló minőségű bioalma iránt. Növényházban teljesen megoldott a biológiai növényvédelem több kultúrában is. A legnagyobb forgalmat viszont a szántóföldi nö­vényter­mesztés generálja, bár ott nem ökológiai gazdálkodók használják a készítményeket, biológiai megoldásokat.

A piaci elvárásokról és kitörési lehetőségekről beszélt előadásában Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke. Magyarországon a zöldségtermesztési ágazat van jobb helyzetben, ott ugyanis kiegyenlítettebb a termelés, évente 1,5 millió tonna szabadföldi és 400-500 ezer tonna hajtatásból származó zöldség kerül piacra. Ez pedig az előadó szerint az arányaiban kisebb támogatási szintnek köszönhető, mert az valódi gazdálkodási szemléletet alakított ki az ágazatban. A gyümölcstermesztők közt még mindig sokan vannak, akik nem maximális nyereségre törekednek, hanem a támogatások maximalizálása a céljuk. Emiatt korszerűtlen, versenyképtelen a hazai 80 ezer hektáros ültetvényfelület fele. Gyümölcsöseinknek csak a negyedét öntözik, hatékony fagyvédelem vagy jégháló pedig mindössze az ültetvények 5%-át védi a természeti csapásoktól. A klímaváltozás is közrejátszik a bogyósgyümölcsök visszaszorulásában, de az alma, a körte, az őszibarack termesztésének hanyatlását nem lehet arra fogni.

Ezek a kultúrák sok kézi munkával, drága beruházásokkal és komoly szaktudással művelhetők, ezért vállalkoznak rá egyre kevesebben. Nő viszont a bodza termőterülete, ma már 9-10 ezer hektárt tesz ki, továbbá a dió, a szamóca és a cseresznye termesztése is bővül.

A piac nagy mennyiségű, jó minőségű és olcsó árut igényel. Legnagyobb versenytársunk Lengyelország, ami ugyancsak az olcsó áru irányába nyomja az ágazatot, és ha mindehhez hozzáadjuk a klímaváltozásból eredő környezeti hatásokat és a munkaerő hiányát, egyértelmű, hogy csak a lehető legnagyobb hozammal lehet gazdaságos a termesztés.

Apáti Ferenc felvázolta a gyümölcsültetvények fejlődési pályáját is, ami az extenzív gyümölcsöstől indulva először az öntözés bevezetését jelentette, majd az intenzív, öntözött ültetvényeket, amelyekből egy hektár létesítése 9 millió forintba kerül. A jéghálóval és fagyvédelemmel fölszerelt korszerű ültetvény egy hektárja pedig ma 20 millió forintból hozható ki. A gyümölcsösök fejlődésével párhuzamosan javul a termés minősége, az élőmunka hatékonysága, nő a hozam és környezettudatosabb a gazdálkodás, hangsúlyozta az előadó. Nálunk az összes almatermés háromnegyede ipari alma, mert azt olcsóbban, kevesebb szaktudással és munkaerővel lehet megtermelni.

Az is megjósolható, hogy tőke, szaktudás és munkaerő hiányában megrekedünk a jelenlegi szinten.

Az ökológiai termesztés valószínűleg azért nem nyert nagyobb teret, mert számos más problémával kell szembenézniük a gazdálkodóknak, és mert nagyon alacsony a hazai biogyümölcs-fogyasztás. A legtöbb bioterméket Luxemburgban, Svájcban, Dániában és Svédországban vásárolják, ott fejenként 150-200 eurót költenek erre egy év alatt. A fogyasztásban 6-8% a biotermékek aránya. Hazánkban ez az arány 0,3%, az egy főre jutó éves költés pedig egy euró körüli. Elsősorban jövedelemfüggő, hogy egy országban mennyi bioterméket vásárolnak. Nálunk a családok negyede-ötöde költ egyáltalán az egészséges táplálkozásra és csak 5% azok aránya, akik bioterméket vagy közeli termesztőtől származó árut választanak.

Nemcsak az üzemi gyümölcs- és zöldségtermesztésben kell hatékonyan és szervezetten tevékenykedni, hanem az ökológiai termesztésben vagy a különleges termékek piacán is,

figyelmeztetett Apáti Ferenc. Szerinte most a szaktudás és a szervezettség hiánya a legnagyobb gátja a biotermesztés hazai fejlődésének. A hatékony piaci munkához, jó szervezettséghez pedig egyöntetű árualap, ahhoz azonos technológia kell, és akkor az önköltség is egyforma lesz egy adott területen. Az utóbbi évek természeti csapásai és az idei gazdasági nehézségek valószínűleg megtizedelik a gazdálkodókat, ami piaci tisztuláshoz vezet és nagy fejlődési lehetőségeket rejt.

Később, a kerekasztal-beszélgetés során a szakmaközi szervezet elnöke elmondta azt is, hogy az ágazati szabályozás a termékpályák szerint valósul meg, így a biotermesztőket, ha gyümölccsel vagy zöldséggel foglalkoznak, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács képviseli, persze csak akkor, ha tagjai lesznek a szervezetnek.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/44 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nőtt az orosz mezőgazdasági termelés

Oroszország mezőgazdasági termelése 2022-ben 10,2 százalékkal nőtt - derült ki az orosz szövetségi statisztikai szolgálat (Roszsztat) által szerdán közölt adatokból.

Kevesebb műanyagba csomagolják a sonkákat is

Újabb 14 százalékkal csökkenti a csomagoláshoz felhasznált műanyag mennyiségét a Pick Szeged Zrt., január végétől a szeletelt Pick szalámik után már a Herz sonkák is kisebb tálcaméretben és megújult csomagolásban kerülnek a polcokra - tájékoztatta a Bonafarm csoporthoz tartozó élelmiszeripari cég szerdán az MTI-t.

Az élelmiszerár-stop kivezetését szorgalmazzák az ágazati szereplők

Az első élelmiszerár-stop egy éve, 2022. február 1-jén lépett életbe. Az ágazat meghatározó szereplői szerint a felborult európai uniós piaci környezetben az ársapkák kivezetése segítené a hazai agrárium, élelmiszeripar versenyképességének megőrzését, stabilizálva hazánk élelmiszer-önellátását. Ez a termelők, az élelmiszer-feldolgozók és a kereskedők közös érdeke.

„A vetőmag köztulajdon”

Az élelmiszertermelés genetikai alapjainak köztulajdonként kezelését tűzte a zászlajára a La Via Campesina nevű globális gazdaszervezet a berlini Zöld Hét idején zajló nagy tüntetésen. Mint fogalmaztak, az élelmiszer-önrendelkezés alapja, hogy ne adjuk át másnak a vetőmagtermelés feletti kontrollt.

Reménykeltő ősziek, romló piacok

Mi lesz most a gabonával? Erre felelj, de őszintén, jön a további biztatás, mert elhangzott a tv-ben, hogy a liszt ára 5 százalékkal fog csökkenni. Az mit jelent a búza esetében, és azt is jó lenne tudni, hogy mennyivel lesz olcsóbb a kenyér? Érdemes az egésznek utánaszámolni, mielőtt az ember bármit mondana, vagy olyan szaktekintélyt megkérdezni, akinek a szavára eddig minden körülmények között adhattunk.

Mindenki zöld városokra vágyik

A klímaváltozás rekkenő kánikulákat eredményez minden évben, lassan nincs 40 Celsius-fok alatti nyár… Hatványozódik a hőérzet a nagyvárosok betondzsungeljeiben, ahol az egyre csökkenő zöld területek száma miatt már-már keresni kell némi árnyékot. A városi klímát ráadásul nemcsak az emberek viselik nehezen, hanem a növények is, ezért koránt sem mindegy, milyen fajokkal igyekszünk zöldíteni a nagyvárosok betontengereiben.

A szőlő gombaölő szeres kezelése Magyarországon

Lassú, de fokozatos csökkenés jellemzi a szőlő növényvédőszer-piacát. A szőlő-növényvédelmi piac elméleti értéke is csökken, de kevésbé, mint a felhasznált termékek hektárszáma.

Némileg csökkenhetnek egyes élelmiszerek árai

Ez év második negyedévében várhatóan megáll az élelmiszerárak drasztikus mértékű növekedése, egyes termékpályacsoportoknál akár még fogyasztóiár-csökkenés is előfordulhat a MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága elemzőinek prognosztizálása szerint.

Továbbra sem optimisták a német kiskereskedők

A tavalyi visszaesés után az idén tovább csökkenhet reálértéken a kiskereskedelmi forgalom Németországban az ágazat vezető érdekképviseletének kedden közölt előrejelzése szerint.

Díjazták az Országos jégkármérséklő rendszer legjobb generátorkezelőit

Az Európai Unióban egyedül Magyarországon működik a kontinentális összevetésben is kiemelten fejlett és több pilléren nyugvó, mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, amely számos helyzetben képes segítséget nyújtani a gazdálkodóknak - jelentette ki Nagy István agrárminiszter az Országos jégkármérséklő rendszer legjobb generátorkezelőinek járó díj átadó rendezvényén, kedden, Dunaharasztiban.