Back to top

Időjárást sok mindennel jósoltak: datolyaszilvával is...

Milyen telet jósolnak az élőlények? Réges-régen, amikor még egyedül a Természet uralta a világot, az ember legalább tudta, hogy mire számítson, még akkor is, ha nem volt ínyére a kiszolgáltatottság. Azóta az emberiség olyan sok folyamatba belepiszkált, örülhetünk, hogy egyáltalán az évszakaink még nagyjából megvannak.

Az emberek többsége már nem ismeri az ősi megfigyeléseket és az ösztöneik sem úgy működnek, mint hajdanán. Akkor vajon mely élőlények jóslataira bízhatnánk magunkat?

A Természet bölcsessége még mindig tiszteletre méltó, habár egyre gyakrabban nem veszünk róla tudomást, mert okosabbnak hisszük magunkat. Próbálunk felülemelkedni rajta, titkon abban bízunk, hogy sikerül legyőznünk, mert sok tekintetben már nem összeegyeztethető a modern életmódunkkal.

Megbízhatunk még a népi megfigyelésekben vagy ezek már csak derűs emlékek egy háborítatlanabb korból?

Döntse el mindenki maga. A lényeg, hogy figyeljük a természetet, mert az már önmagában egy csodálatos foglalatosság és sokat tanulhatunk belőle. Azon viszont nem lepődjünk meg, hogy az emberi közbelépések következtében már a természet sem úgy működik, mint régen.

Lássunk most néhány érdekességet, amiknek a régiek még jelentőséget tulajdonítottak

Héjak

Ha a vöröshagyma héja vékony marad, barátságos telünk lesz, ám, amikor vastag és kemény héjat hizlal, akkor farkasordító hidegnek nézünk elébe. Az alma és a dió héjával kapcsolatban is voltak ilyesfajta megállapítások.

Késői virágok

Elődeink elgondolása szerint a késő ősszel nyíló virágok durva telet jelentettek.

Téli bevackolódás

Amikor a mókusok a fákon magasabbra készítik téli szállásukat, havasabb télre számítanak, amikor alacsonyabban kuckózzák be magukat, akkor enyhébb télre készülnek.

Szemfüles őseink a mókusokéhoz hasonlóan a méhek „fészkelődésével” kapcsolatban is a tél milyenségére vonatkozó információkat olvastak ki.

A vonuló madarak korai távozása sem kecsegtetett semmi jóval.

Levélhullás

Fotó: wikipedia.org/Diliff
Kellemesen enyhe téllel kapcsolták össze azt, amikor a fák korán levetik levélkoronájukat, ellenben szigorú telet jósol, ha a fák sokáig megtartják leveleiket.

Gyűjtögetés

Barátságtalan évszakra következtettek abból, ha a mókusok sokat gyűjtögettek, ami összefonódik egy másik jellel. A régiek szerint inkább nyugtalanságra adott okot a temérdek bogyós termés jelenléte.

A bunda vastagsága

Rút télre következtettek abból, ha a mókusoknak a szokásosnál jóval bozontosabb a farkuk, illetve a tehenek nyakán dúsabb a szőrzet.

A következő frappáns mondás is ennek állít emléket: „Októberben durvul a nyúl szőre, siess fáért az erdőre.”

A prófétikus hernyó

Egy kedves kis ínyencség Amerikából, persze csak átvitt értelemben. Ott ugyanis az Izabella tigrismoly (Pyrrharctia isabella) lárvájának, a gyapjas medvehernyónak a sávozottságából olvasták le a télre vonatkozó információkat. Véleményük szerint, ha vastag a teste közepén látható rozsdabarna sáv, az jó előrejelzést jelent. Viszont amikor vékony, úgy gondolják jobban teszik, ha cudar időkre számítanak.

Datolyaszilva mag

Szintén az amerikai folklór érdekes fejezete a datolyaszilva (Diospyros virginiana) magjából való jövendölés. Érdekes lehet szemügyre venni számunkra is közelebbről a narancssárga húsba ágyazott barna lakókat, mivel ez a növény nálunk is nevelhető.

Annál is inkább, mivel helyi termést kell használni a meghatározáshoz.

Hosszában vágjunk fel egy magot és vizsgáljuk meg, hogy a belsejében a csíra felől milyen alakzatot látunk. Ha kanál alakú, akkor sok hóra, ha villát formál, kevés hóval jelentkező enyhe télre, ha pedig késformát látunk, pengeéles, fagyos szelekre kell készülni,

Végül egy aranyos tanmese a télre készüléssel kapcsolatban, ami ugyan mókás, de mégis tanulságos...

„Egyik ősszel néhány indián megkérte törzsfőnökét, hogy jósolja meg, hideg vagy enyhe lesz-e a tél. A törzsfőnöknek fogalma sem volt róla, így a biztonság kedvéért azt mondta nekik, hogy gyűjtsenek sok fát. Időközben felhívta a meteorológiai szolgálatot. „ Biztosan hideg tél lesz”- mondták. Így hát a főnök azt javasolta a törzs tagjainak, hogy szedjenek még több fát. Egy héttel később, miután ismét felhívta a meteorológiai szolgálatot, akik megerősítették korábbi előrejelzésüket, azt tanácsolta a törzsnek, hogy gyűjtsenek még több fát. Két héttel később újra felhívta a meteorológusokat, és megkérdezte:

„Hogy lehetnek biztosak benne, hogy hideg tél lesz?” Az időjós így válaszolt: „Onnan, hogy a helyiek őrült módjára gyűjtik a fát!”

Az időjárást megjósolni manapság talán még nehezebb, mint korábban volt, és nem a technológiai fejlődés elmaradása, hanem éppen ellenkezőleg, a túlzott fejlődése miatt. Az emberiség tevékenységeivel befolyást gyakorol az időjárásra tudattalanul és szándékoltan. Jelenleg megjósolhatatlan, milyen következményekkel fog járni az, hogy ilyen komolyan belekontárkodunk ezekbe a dolgokba.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A dobogó tetején

Az erdő mélyének csöndje a tanyája, ahová csak a vad talál, sűrű lombú fák alatt ballag, mert az erdőben leli nyugalmát. Ez az érzés él azokban, akik lelkükben őrzik a természet iránti tiszteletet és vonzalmat, és e belső késztetésüktől vezérelve döntenek majdani hivatásukról.

Előbújtak a medvék a Szegedi Vadasparkban

Előbújtak a medvék csütörtökön a Szegedi Vadasparkban, és bár szikrázó napsütés fogadta őket, nem mentek vissza a medveházba.

Az idei tél eddigi leghidegebb szakasza jöhet

A januárt jellemző nyugati, délnyugati áramlás az elmúlt egy hét során már északnyugatira fordult. Ennek következménye a jóval kevesebb csapadék és az átlag körüli hőmérséklet. A hétvégétől ismét átalakul a légköri áramlási rendszer hazánk fölött: tartósan északias áramlással jelentős lehűlés érkezik kemény éjszakai fagyokkal, napközben is csak fagypont közeli hőmérsékletekkel.

Fontos a származás

Hiánypótló összeállítást készített a Bajor Erdészeti Igazgatóság, amellyel a jövőben a klímabarát erdők telepítését kívánják könnyebbé tenni, jelentette be Michaela Kaniber tartományi agrárminiszter.

Február 2.: a vizes élőhelyek világnapja

Bár kevesen tudják, de február másodika a vizes élőhelyek világnapja. Ez 1971. óta van így, annak emlékére, hogy ezen a napon kötöttek nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek, elsősorban az ott élő madárvilág védelméért. Idén, 2023-ban ráadásul, pont egy vízi élőhelyi madár, a nádasokban, gyékényesekben élő barkós cinege lett az év madara.

„A vetőmag köztulajdon”

Az élelmiszertermelés genetikai alapjainak köztulajdonként kezelését tűzte a zászlajára a La Via Campesina nevű globális gazdaszervezet a berlini Zöld Hét idején zajló nagy tüntetésen. Mint fogalmaztak, az élelmiszer-önrendelkezés alapja, hogy ne adjuk át másnak a vetőmagtermelés feletti kontrollt.

Mindenki zöld városokra vágyik

A klímaváltozás rekkenő kánikulákat eredményez minden évben, lassan nincs 40 Celsius-fok alatti nyár… Hatványozódik a hőérzet a nagyvárosok betondzsungeljeiben, ahol az egyre csökkenő zöld területek száma miatt már-már keresni kell némi árnyékot. A városi klímát ráadásul nemcsak az emberek viselik nehezen, hanem a növények is, ezért koránt sem mindegy, milyen fajokkal igyekszünk zöldíteni a nagyvárosok betontengereiben.

A szőlő gombaölő szeres kezelése Magyarországon

Lassú, de fokozatos csökkenés jellemzi a szőlő növényvédőszer-piacát. A szőlő-növényvédelmi piac elméleti értéke is csökken, de kevésbé, mint a felhasznált termékek hektárszáma.

Önként vonult állatkertbe egy medve

Vélhetően túl korán ébredt fel a téli álomból, és élelemkeresés közben mászott át a Marosvásárhelyi Állatkert kerítésén.

Érdemes hétvégén jelmezben menni az állatkertbe

Farsangi programokkal, köztük táncházzal, jelmezes felvonulással, látványetetésekkel, állattréningekkel és kedvezményekkel várja a látogatókat a Fővárosi Állat- és Növénykert szombaton és vasárnap.