Az emberek többsége már nem ismeri az ősi megfigyeléseket és az ösztöneik sem úgy működnek, mint hajdanán. Akkor vajon mely élőlények jóslataira bízhatnánk magunkat?
A Természet bölcsessége még mindig tiszteletre méltó, habár egyre gyakrabban nem veszünk róla tudomást, mert okosabbnak hisszük magunkat. Próbálunk felülemelkedni rajta, titkon abban bízunk, hogy sikerül legyőznünk, mert sok tekintetben már nem összeegyeztethető a modern életmódunkkal.
Döntse el mindenki maga. A lényeg, hogy figyeljük a természetet, mert az már önmagában egy csodálatos foglalatosság és sokat tanulhatunk belőle. Azon viszont nem lepődjünk meg, hogy az emberi közbelépések következtében már a természet sem úgy működik, mint régen.
Lássunk most néhány érdekességet, amiknek a régiek még jelentőséget tulajdonítottak
Héjak
Ha a vöröshagyma héja vékony marad, barátságos telünk lesz, ám, amikor vastag és kemény héjat hizlal, akkor farkasordító hidegnek nézünk elébe. Az alma és a dió héjával kapcsolatban is voltak ilyesfajta megállapítások.
Késői virágok
Elődeink elgondolása szerint a késő ősszel nyíló virágok durva telet jelentettek.
Téli bevackolódás
Amikor a mókusok a fákon magasabbra készítik téli szállásukat, havasabb télre számítanak, amikor alacsonyabban kuckózzák be magukat, akkor enyhébb télre készülnek.
A vonuló madarak korai távozása sem kecsegtetett semmi jóval.
Levélhullás
Kellemesen enyhe téllel kapcsolták össze azt, amikor a fák korán levetik levélkoronájukat, ellenben szigorú telet jósol, ha a fák sokáig megtartják leveleiket.
Gyűjtögetés
Barátságtalan évszakra következtettek abból, ha a mókusok sokat gyűjtögettek, ami összefonódik egy másik jellel. A régiek szerint inkább nyugtalanságra adott okot a temérdek bogyós termés jelenléte.
A bunda vastagsága
Rút télre következtettek abból, ha a mókusoknak a szokásosnál jóval bozontosabb a farkuk, illetve a tehenek nyakán dúsabb a szőrzet.
A prófétikus hernyó
Egy kedves kis ínyencség Amerikából, persze csak átvitt értelemben. Ott ugyanis az Izabella tigrismoly (Pyrrharctia isabella) lárvájának, a gyapjas medvehernyónak a sávozottságából olvasták le a télre vonatkozó információkat. Véleményük szerint, ha vastag a teste közepén látható rozsdabarna sáv, az jó előrejelzést jelent. Viszont amikor vékony, úgy gondolják jobban teszik, ha cudar időkre számítanak.
Datolyaszilva mag
Szintén az amerikai folklór érdekes fejezete a datolyaszilva (Diospyros virginiana) magjából való jövendölés. Érdekes lehet szemügyre venni számunkra is közelebbről a narancssárga húsba ágyazott barna lakókat, mivel ez a növény nálunk is nevelhető.
Hosszában vágjunk fel egy magot és vizsgáljuk meg, hogy a belsejében a csíra felől milyen alakzatot látunk. Ha kanál alakú, akkor sok hóra, ha villát formál, kevés hóval jelentkező enyhe télre, ha pedig késformát látunk, pengeéles, fagyos szelekre kell készülni,
Végül egy aranyos tanmese a télre készüléssel kapcsolatban, ami ugyan mókás, de mégis tanulságos…
„Egyik ősszel néhány indián megkérte törzsfőnökét, hogy jósolja meg, hideg vagy enyhe lesz-e a tél. A törzsfőnöknek fogalma sem volt róla, így a biztonság kedvéért azt mondta nekik, hogy gyűjtsenek sok fát. Időközben felhívta a meteorológiai szolgálatot. „ Biztosan hideg tél lesz”- mondták. Így hát a főnök azt javasolta a törzs tagjainak, hogy szedjenek még több fát. Egy héttel később, miután ismét felhívta a meteorológiai szolgálatot, akik megerősítették korábbi előrejelzésüket, azt tanácsolta a törzsnek, hogy gyűjtsenek még több fát. Két héttel később újra felhívta a meteorológusokat, és megkérdezte:
Az időjárást megjósolni manapság talán még nehezebb, mint korábban volt, és nem a technológiai fejlődés elmaradása, hanem éppen ellenkezőleg, a túlzott fejlődése miatt. Az emberiség tevékenységeivel befolyást gyakorol az időjárásra tudattalanul és szándékoltan. Jelenleg megjósolhatatlan, milyen következményekkel fog járni az, hogy ilyen komolyan belekontárkodunk ezekbe a dolgokba.