Egyedülálló témákkal foglalkoznak

Az eddig elért eredményekről Geösel András elmondta, hogy kezd megpezsdülni az élet az átalakulás után. A Kertészettudományi Intézethez három tanszék (Gyümölcster­mesztési, Gyógy- és Aromanövények, Zöldség- és Gombatermesztési) és két kutatóközpont (Gyümölcstermesztési és Zöldségtermesztési) tartozik, tevékenységük kiterjed az egyetem három campusára, illetve a kutatóközpontok állomásaira Budatétényben és Érden, Cegléden, Fertődön, Kalocsán és Szegeden. Saját kísérleteiket az egyetem soroksári tangazdaságában végzik, így az ország számos pontján rendszeresen megfordulnak.

Ezenkívül van gyógy- és fűszernövények felsőfokú szakképzés (Keszthelyen és Gyöngyösön), amire idén több mint százhúsz hallgatót vettek fel. Az idén 290-en kezdték meg tanulmányaikat valamelyik kertészmérnök szakon, közülük 54-en a határon túli oktatásban. Így létszámát tekintve ez az egyik legerősebb intézet az egyetemen, a MATE idén felvett hallgatóinak 13%-át adják, hangsúlyozta Geösel András.

Az intézet munkatársai közül két doktoriiskola-vezető és négy szakfelelős került ki, és oktatnak más szakokon is, mint a növényorvos, a mezőgazdasági mérnök, a természetvédelmi mérnök, vagy a mérnöktanár. Oktatóik a jogszabályban előírt minimum óraszám több mint 200%-át teljesítik, ezért is vonják be az oktatásba a kutatóintézetekben dolgozó kollégákat. A kutatók is oktatnak tehát a különböző campusokon, illetve terepgyakorlatokon fogadják a magyar és a külföldi hallgatókat. Mindenütt azonos mintatanterv alapján, közösen oktatnak, egyfajta sztenderdet követnek. Az egyes képzési helyekre eljárnak a Budai Campus tanszékein dolgozó oktatók, hogy áthidalják a kapacitásbeli hiányosságokat.

A leterheltség ellenére új tananyagokat dolgoznak ki az igényeknek megfelelően: felnőttképzésben például szaporítóanyag-előállító szakmérnöki képzés indítása szerepel a terveik közt, ami vetőmagtermesztési, faiskolai és gombaszaporítási ismereteket adna.

A másik terv a kertészmérnök mesterképzést fejelné meg minőségirányítói továbbképzéssel.

Minden tanszék és kutatóállomás folytatja a megkezdett kutatásait. A zöldségtermesztés terén a tanszék marad az erősségét jelentő technológiai kutatásoknál, míg a fajtakutatás és nemesítés a kutatóállomásokon folytatódik, ahol fűszerpaprika-nemesítésben értek el kiemelkedő eredményeket. A Zöldség- és Gombatermesztési Tanszéken továbbviszik a lágyszárú zöldségfajok oltásával kapcsolatos kutatásokat, élettani vizsgálatokat. A gombatermesztés technológiájának fejlesztésével és a körforgásos gazdálkodás kidolgozásával kapcsolatos kutatásaikhoz is folyamatosan pályáznak forrásokra. Gödöllőn az étkezési és ipari paradicsom fitonutrienseinek vizsgálata a legfontosabb kutatási téma. A Gyümölcstermesztési Tanszéken fajta-összehasonlítással, a kajszifajták fagytűrésének vizsgálatával foglalkoznak, a gyógy- és aromanövény-termesztés pedig egyedülálló terület a hazai agrárképzésben.

Kapcsolat a kertművelőkkel Nemcsak a szakemberek továbbképzése fontos, hanem a kertészkedőkre is gondolnak. Soroksáron kétnapos palántanevelési tanfolyamot terveznek jövő év tavaszán, ahol a szükséges műszaki háttérrel, magukkal a növényekkel és azok igényeivel ismerkedhetnek meg a résztvevők. Évek óta rendeznek metszési bemutatót Soroksáron, az idén Érden is volt már, de Geösel András szerint minden kutatóállomásra jó lenne kiterjeszteni ezt a tevékenységet. Az idén ünnepelte 75. születésnapját a Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék, amire szakmai konferenciával készültek a vendéglátás mellett. Jövőre a Gyümölcstermesztési Tanszék jubileumát fogják megünnepelni.

A technológiafejlesztés terepe a Budai Campus kötelékébe tartozó soroksári tangazdaság, amit Balázs Gábor, a Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék adjunktusa vezet, így könnyen sikerült közös témákat meghatározni és kiírni a hallgatók számára. A legutóbbi fejlesztés itt a fóliaházak felújítása volt, aminek a keretében kicserélték a fóliapalástot és összesen 2500 négyzetméter hajtatófelület született újjá. A tangazdaságban a gyümölcsös terméséből elkezdtek gyümölcslevet gyártani (alma, meggy, őszibarack), ezt a vonalat bővíteni lehetne az érdi ültetvényekből származó alapanyaggal, illetve ősszel megindult a faiskolai árusítás is. A közös tervek közt szerepel olyan mérőműszerek beszerzése, amiket a növényállományban lehet használni, és a gyümölcsfajták értékelésére vetnék be azokat.

A fajtáknál maradva, az is változás, hogy a kutatóintézetekben létrehozott vagy ott fenntartott fajták a MATE-hoz kerültek, így a Kertészettudományi Intézet jelenleg 430 növényfajta fenntartója és több mint 5000 génbanki tételt kezel. Ennek a költségeit nem fedezi teljes mértékben az államtól kapott génbanki támogatás. Ugyanakkor előremutató fejlemény a gazdálkodásban, hogy az intézetnek saját, nyomon követhető költségvetése van és felgyorsult a pénzügyi engedélyezések folyamata. A bevételek nagy részét a hallgatói normatíva teszi ki, három nagyobb és tucatnyi kisebb pályázatból érkezik forrás az intézethez, illetve a már említett génbanki támogatás, a fajtahasználati díjak, a szakirányú továbbképzés és a tanfolyamok díjai alkotják a bevételt.