Back to top

Holtfa nélkül betegebb az erdő

Mi a habitat-fa és miért fontos, hogy elegendő számban legyen belőle az erdőkben? Mi a szerepe a földön fekve korhadó fatörzseknek? Mik eszik a holtfát és mik eszik a holtfaevőket?

Az A4-es formátumú, 40 oldalas, száznál is több kiváló minőségű, színes képpel illusztrált, igényes megjelenésű füzetből ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk. Meg aztán arra is, hogy az Országos Erdészeti Egyesület miért tarja fontosnak, hogy OEE Szaktudás Füzetek címmel most induló sorozatának első számát ennek a témának szentelje. A válasz eléggé kézenfekvő, ahogy azt Kiss László, az Egyesület elnöke a füzet beköszöntőjében is megfogalmazza.

Azért, mert a klímaváltozás, a biológiai inváziók, az időnként hektikus gazdasági folyamatok és az egyre határozottabban megfogalmazódó társadalmi igények az erdőgazdálkodást is új kihívások elé állítják.

Ezek sikeres teljesítéséhez pedig több tudásra, az eddigi gyakorlathoz képest új hozzáállásra, frissített ismeretekre van szükség. Egyértelműen ennek jegyében látott napvilágot a Frank Tamás, Ódor Péter és Csóka György által írt/szerkesztett füzet is, aminek elkészültében Dobrosi Dénes, Kovács Tibor, Ónodi Gábor és Winkler Dániel is közreműködött.

A kiadványt olvasva könnyen és gyorsan megérthető, hogy

a korábban az erdő értéktelen szemétjének tartott álló vagy fekvő holtfa, a lábon korhadó famatuzsálemek, az odvas törzsek mással nem pótolható szerepet töltenek be az erdei biodiverzitás fenntartásában,

ezáltal pedig az erdők ellenálló és alkalmazkodóképességének megőrzésében és erősítésében. Ennek pedig megkülönböztetett súlya van a kedvezőtlen irányú környezeti változások (klímaváltozás, biológiai inváziók) közepette.

A füzet nemcsak az erdészeknek szól, hanem egyéb társszakmák művelőinek, illetve a tágabb nagyközönségnek is. Mert a természetkedvelő hétvégi erdőjárónak is meg kell tanulni más szemmel nézni az odvas facsonkra vagy a földön fekve korhadó törzsekre.

Nekik is meg kell érteniük és el kell fogadniuk, hogy nem egészségesebb, hanem betegebb az az erdő, amiből maradéktalanul eltávolították a habitat-fákat és a holtfát.

Éppen ezért az Országos Erdészeti Egyesület a füzet elektronikus változatát szabadon hozzáférhetővé és letölthetővé tette honlapján (www.oee.hu/kiadvanyaink). Nyomtatott formában pedig korlátozott példányszámban kérhető az Országos Erdészeti Egyesület Titkárságán (titkarsag@oee.hu).

Hirka Anikó
SOE ERTI, Erdővédelmi Osztály

Fotók: Csóka György, Frank Tamás

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészeti és vadgazdálkodási kérdésekről tárgyalt a magyar és a szlovén agrárminiszter

Magyarország és Szlovénia kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás területén, továbbá a két ország egyaránt fontosnak tartja az állategészségügyi megelőző lépések összehangolását - jelentette ki Nagy István agrárminiszter szombaton a Vas megyei Felsőszölnökön, ahol megbeszélést folytatott Irena Sinko szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezési miniszterrel.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő - 5. hét

Február 1-től 28-ig nyújtható be a csatlakozási kérelem a Mezőgazdasági Krízisbiztosítási Rendszerhez (MKR).

A dobogó tetején

Az erdő mélyének csöndje a tanyája, ahová csak a vad talál, sűrű lombú fák alatt ballag, mert az erdőben leli nyugalmát. Ez az érzés él azokban, akik lelkükben őrzik a természet iránti tiszteletet és vonzalmat, és e belső késztetésüktől vezérelve döntenek majdani hivatásukról.

Kiemelten fontos hazánk vizes élőhelyeinek védelme

A vizes élőhelyek védelmének érdekében 1971. február 2-án Iránban írták alá a Ramsari Egyezményt, hazánk 1979-es csatlakozása óta már az ország 2,6 %-a, 29 vizes élőhely, több mint 240 ezer hektáron képezi részét - jelentette ki Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a Vizes Élőhelyek Világnapja alkalmából, Dömsödön.

Fontos a származás

Hiánypótló összeállítást készített a Bajor Erdészeti Igazgatóság, amellyel a jövőben a klímabarát erdők telepítését kívánják könnyebbé tenni, jelentette be Michaela Kaniber tartományi agrárminiszter.

Február 2.: a vizes élőhelyek világnapja

Bár kevesen tudják, de február másodika a vizes élőhelyek világnapja. Ez 1971. óta van így, annak emlékére, hogy ezen a napon kötöttek nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek, elsősorban az ott élő madárvilág védelméért. Idén, 2023-ban ráadásul, pont egy vízi élőhelyi madár, a nádasokban, gyékényesekben élő barkós cinege lett az év madara.

„A vetőmag köztulajdon”

Az élelmiszertermelés genetikai alapjainak köztulajdonként kezelését tűzte a zászlajára a La Via Campesina nevű globális gazdaszervezet a berlini Zöld Hét idején zajló nagy tüntetésen. Mint fogalmaztak, az élelmiszer-önrendelkezés alapja, hogy ne adjuk át másnak a vetőmagtermelés feletti kontrollt.

Mindenki zöld városokra vágyik

A klímaváltozás rekkenő kánikulákat eredményez minden évben, lassan nincs 40 Celsius-fok alatti nyár… Hatványozódik a hőérzet a nagyvárosok betondzsungeljeiben, ahol az egyre csökkenő zöld területek száma miatt már-már keresni kell némi árnyékot. A városi klímát ráadásul nemcsak az emberek viselik nehezen, hanem a növények is, ezért koránt sem mindegy, milyen fajokkal igyekszünk zöldíteni a nagyvárosok betontengereiben.

Gombák vizsgálatához nyert pályázatot az SZBK kutatója

A gombák soksejtűségének és morfogenezisének genetikai szabályozását vizsgálja tovább Nagy László, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biokémiai Intézetének tudományos főmunkatársa az Európai Kutatási Tanács (European Research Council - ERC) támogatásával - közölte honlapján az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó intézet kedden.

Hamarosan hóvirágünnep

Az Alcsúti Arborétumban minden évben ünnep a hóvirágnyílás. A pontos dátuma értelemszerűen nem rögzíthető előre, de az biztos, hogy most már a küszöbön áll. Érdemes figyelni a híreket!