Back to top

Holtfa nélkül betegebb az erdő

Mi a habitat-fa és miért fontos, hogy elegendő számban legyen belőle az erdőkben? Mi a szerepe a földön fekve korhadó fatörzseknek? Mik eszik a holtfát és mik eszik a holtfaevőket?

Az A4-es formátumú, 40 oldalas, száznál is több kiváló minőségű, színes képpel illusztrált, igényes megjelenésű füzetből ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk. Meg aztán arra is, hogy az Országos Erdészeti Egyesület miért tarja fontosnak, hogy OEE Szaktudás Füzetek címmel most induló sorozatának első számát ennek a témának szentelje. A válasz eléggé kézenfekvő, ahogy azt Kiss László, az Egyesület elnöke a füzet beköszöntőjében is megfogalmazza.

Azért, mert a klímaváltozás, a biológiai inváziók, az időnként hektikus gazdasági folyamatok és az egyre határozottabban megfogalmazódó társadalmi igények az erdőgazdálkodást is új kihívások elé állítják.

Ezek sikeres teljesítéséhez pedig több tudásra, az eddigi gyakorlathoz képest új hozzáállásra, frissített ismeretekre van szükség. Egyértelműen ennek jegyében látott napvilágot a Frank Tamás, Ódor Péter és Csóka György által írt/szerkesztett füzet is, aminek elkészültében Dobrosi Dénes, Kovács Tibor, Ónodi Gábor és Winkler Dániel is közreműködött.

A kiadványt olvasva könnyen és gyorsan megérthető, hogy

a korábban az erdő értéktelen szemétjének tartott álló vagy fekvő holtfa, a lábon korhadó famatuzsálemek, az odvas törzsek mással nem pótolható szerepet töltenek be az erdei biodiverzitás fenntartásában,

ezáltal pedig az erdők ellenálló és alkalmazkodóképességének megőrzésében és erősítésében. Ennek pedig megkülönböztetett súlya van a kedvezőtlen irányú környezeti változások (klímaváltozás, biológiai inváziók) közepette.

A füzet nemcsak az erdészeknek szól, hanem egyéb társszakmák művelőinek, illetve a tágabb nagyközönségnek is. Mert a természetkedvelő hétvégi erdőjárónak is meg kell tanulni más szemmel nézni az odvas facsonkra vagy a földön fekve korhadó törzsekre.

Nekik is meg kell érteniük és el kell fogadniuk, hogy nem egészségesebb, hanem betegebb az az erdő, amiből maradéktalanul eltávolították a habitat-fákat és a holtfát.

Éppen ezért az Országos Erdészeti Egyesület a füzet elektronikus változatát szabadon hozzáférhetővé és letölthetővé tette honlapján (www.oee.hu/kiadvanyaink). Nyomtatott formában pedig korlátozott példányszámban kérhető az Országos Erdészeti Egyesület Titkárságán (titkarsag@oee.hu).

Hirka Anikó
SOE ERTI, Erdővédelmi Osztály

Fotók: Csóka György, Frank Tamás

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megzakkant rovarok, süket madarak: ezt teszi a fény és hangszennyezés

Az emberi tevékenység nagyon sok szempontból hatással van az állatvilágra. Az éjszakai közvilágítás, a rádiójel sugárzás mind befolyásolják - sok esetben nagyon kedvezőtlenül - az állatok életkörülményeit.

A virágrügyek áttelelése a bő termés feltétele

A gyümölcsfákon a friss hajtásokon nyár közepén kezdenek el kialakulni a virágrügyek, amelyekből a következő évben lesz majd termés. Az almatermésűeknél és egyes héjas fajoknál valójában vegyes rügyek, más néven vegyes virágrügyek vannak, de az egyszerűség kedvéért ezeket is virágrügyeknek fogjuk nevezni.

Folyamatosan növekszik erdeink területe és élőfakészlete

Az enyhe időjárás miatt idén előbb kezdődtek meg az Országfásítási Program keretében megvalósuló faültetések – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Ültessünk méhlegelőt! Ültessünk méhlegelőt?

Ez az írás az emlékezés szándékával, és nem a siránkozásért íródott.

Vizes élőhely-rekonstrukciók a Balatonnál

Az elmúlt uniós fejlesztési ciklusban mintegy 38 milliárd forint jutott 100 ezer hektárnyi természeti környezet állapotának megjavítására, amely munka a következő ciklusban a Környezeti és energiahatékonysági operatív program Plusz 42 milliárd forintos keretéből folytatódhat - mondta az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a balatoni vizes élőhely-rekonstrukciók projektzáró ünnepségén csütörtökön Fonyódon.

Horvátországban egy 39 megawatt teljesítményű naperőmű építését tervezik

Egy 39 megawatt teljesítményű naperőmű építését tervezi a legnagyobb francia zöldenergia-termelő cég horvátországi leányvállalata, a Neoen Renewables Croatia a Zárához (Zadar) közeli Policnik járásban - közölte a Poslovni Dnevnik című horvát gazdasági napilap.

Tölgybe álmodott hordók

Amikor tüzelik a hordót és meleg a fa, olyan az illata, mint a frissen kisült kenyér héja. A hordóba töltött bor kioldja ezeket az alkotóelemeket a fából, ettől lesz egyedi az aromája. Éppen ezért fontos, hogy hol nőtt fel a fa, honnan szerezték be a rönköt a kádárok. A Baranya megyei Palotabozsokon működő Európai Kádárok Kft. zömmel a mecseki Zengő és a Zemplén erdeiből származó tölgyből készít hordókat.

Egyszerű lépések az állatbarát kert kialakítása felé

Rengeteg területet elhódítottunk már a természettől gyárak építése, lakhatás és mezőgazdasági termesztés miatt. Ezzel megszámlálhatatlan élőlény életét nehezítettük meg, hiszen a természetes élőhelyek egyre csak fogyatkoznak, ahogy az emberiség mind jobban belakja, beépíti a Földet. Lelkiismereti kérdés, hogy ezek után segítsünk nekik, amiben csak tudunk.

Jelentősen csökkent a medvék miatti riasztások száma Hargita megyében

Csaknem felére csökkent tavaly a medvék lakott területen való megjelenése miatt kiadott riasztások száma Hargita megyében - számolt be a csendőrség adataira hivatkozva az Agerpres román hírügynökség.

Miért telelnek nálunk egyes gólyák?

A gólyák kora ősszel hatalmas csapatokban indulnak haza, Afrika felé. Kétségtelen, hogy ez az út és az ott tartózkodás is sok veszélyt tartogat számukra, ősi ösztönük mégis erre biztatja őket. Ennek ellenére néhányan mégis megkísérlik nálunk eltölteni a telet. Mi lehet az oka ennek a kockázatos lépésnek?