Cél a versenyképesebb és környezetileg fenntartható élelmiszertermelés – elfogadták a magyar KAP stratégiai tervet

A magyar stratégiai tervben közvetlen támogatásra 2485 milliárd forint, vidékfejlesztésre 2891 milliárd forint forrást terveztünk erre az időszakra.

Magyarország számára az élelmiszertermelés, a mezőgazdaság és az erdészet fontos területek, mert általuk a vidéki lakosság saját erőforrásait felhasználva termet értéket, hangsúlyozta Nagy István, ráadásul komparatív előnyeink is vannak. Éppen ezért a vidékfejlesztési forrásokhoz 80%-os nemzeti kiegészítő támogatást ad a kormány. Prioritásként kezeljük az élelmiszeripar megújítását és a mezőgazdasági termelésben az egy hektárra jutó termelési érték növelését, mondta a miniszter.

A kis és közepes gazdaságok számára az újraelosztási támogatással ez az összeg megfejelhető 80 euróval az 1-10 hektáros gazdaságok esetében, illetve 40 euróval a 10-150 hektáros gazdaságoknál. A környezetvédelmet szolgálja az új, zöld támogatási elem, azaz az agroökológiai program, amelyben különböző vállalások fejében további támogatáshoz lehet jutni. A fiatal gazdákat segíti, hogy az eddigieken felül 300 hektáros gazdaságméretig 157 euró plusztámogatáshoz juthatnak.

A 2023-tól induló új rendszerről már eddig is számos tájékoztatót adott az Agrárminisztérium, amivel a felkészülést segítette. Nagy István végül megköszönte kollégái, a magyar gazdatársadalom, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara munkáját, akik segítettek a Feldman Zsolt vezetésével véghez vitt a hatalmas feladat megoldásában. Brüsszelben Benkő Péter vezette a szakmai munkát. A magyar stratégiai terven 2019 óta 9 munkacsoportban több mint 90 szakember dolgozott.

A munka 2018-ban kezdődött, tette hozzá Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár, ugyanis akkor kezdtek egyeztetni a tagországok az új KAP-ról, és 2021-ben született meg az EU-val a politikai megállapodás, majd az előírásoknak és a Bizottság több mint 400 észrevételének megfelelve, 2021 december 30-án sikerült benyújtani a stratégiai tervet. Ennek az alapja a 2021-ben született Megújuló vidék, megújuló agrárium program, amiben többek között azt a célt tűztük ki, hogy a magyar mezőgazdaságban az egy hektárra jutó bruttó hozzáadott érték másfélszeresére emelkedjen 2030-ig, azaz érje el a 862 eurót.

Mindezeknek az elősegítésére tehát a stratégiai tervben a vidékfejlesztési források 53%-át, 1500 milliárd forintot fordítunk gazdaságfejlesztésre, 36%-át, vagyis 1000 milliárd forintot zöld intézkedésekre és 10%-ot, 285 milliárd forintot a vidék megújulására. A tudásátadásra fordított összeget pedig megkétszerezzük.

Az agrártámogatások szabályairól szóló törvényt elkészítette a szaktárca, tette hozzá Feldman Zsolt.

Jó hír tehát, hogy a 2027-ig tartó időszakban a Magyarországnak járó uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat tekintve kedvező megállapodás születhetett. A hazai szakmai előkészítő munka, majd a brüsszeli tárgyalások nyomán elfogadott dokumentummal megnyílt a lehetőség arra, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar tovább erősödjön . Arról, hogy milyen változások várhatók a támogatásokban 2023 után egy szakmai konferencián számolnak be az Agrárminisztérium szakemberei.

A Magyar Mezőgazdaság és Kertészet és Szőlészet Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár köszöntőjét követően közli a konferencián elhangzó előadásokból készült írásokat, melyek számos hasznos információval szolgálhatnak az agrárvállalkozásoknak.