Back to top

A járvány, a konfliktusok és a szélsőséges időjárás a globális élelmiszerellátó rendszerek védelmének fontosságára hívja fel a figyelmet

A COVID-19 világjárvány, a politikai instabilitás, az infláció, az emelkedő élelmiszerárak és a 2022-es szélsőséges időjárási körülmények rávilágítottak a globális élelmiszerellátó rendszer törékenységére és annak következményeire, különösen a globális élelmezésbiztonságon belül. Az Economist Impact közzétette a tizenegyedik éves Globális Élelmiszerbiztonsági Index (GFSI) jelentést, amely 113 ország élelmezési rendszerének állapotát pontozza.

Az index szerint a globális élelmezésbiztonsági környezet tovább romlott, miután 2019-ben elérte a csúcspontját.

Az Economist Impact által kidolgozott és a Corteva Agriscience által támogatott index mélyreható elemzést nyújt arról, hogy a megfizethetőség, a hozzáférhetőség, a minőség és biztonság, valamint a fenntarthatóság és az alkalmazkodóképesség hogyan befolyásolják az élelmezésbiztonságot világszerte. Az idei év újdonsága, hogy az index olyan kritikus mérőszámokat is tartalmaz, amelyek a mezőgazdasági erőfeszítéseket - például a mezőgazdasági erőforrásokhoz való hozzáférést és a kutatás-fejlesztésbe történő beruházásokat - összekapcsolják az élelmezésbiztonsággal.

corteva_gfsi_2022_01_illustration.png

Fotó: Corteva Agriscience

Az új mérőszámok teljes képet mutatnak az élelmiszerellátó rendszerről, kiemelve azokat a területeket, amelyek az évek során gyengültek, köztük az élelmiszerek minőségét és biztonságát, amely 2019 és 2022 között 4%-kal csökkent.

Az élelmiszerellátó rendszer továbbra is nagyon érzékeny az éghajlatváltozással kapcsolatos hatásokra, például az aszályra, az árvizekre és a mezőgazdaság számára megfelelő mennyiségű víz hiányára.

Míg az indexben szereplő mérőszámok azt mutatják, hogy a mezőgazdasági erőforrások az elmúlt években a legnagyobb relatív javulást mutatták a GFSI-pontszámok tekintetében, a mezőgazdaság területén továbbra is a legalacsonyabb pontszámú mutatók maradtak, beleértve a mezőgazdasági kutatás-fejlesztésre fordított állami beruházások hiányát, az öntözési infrastruktúrát és a talaj szervesanyag-tartalmának minőségét.

Az Economist Impact globális jelentésében megjegyzi, hogy az élelmiszerellátó rendszer nagyobb ellenálló képességének kiépítése rendkívül fontos. A GFSI mutatói azt mutatják, hogy az országoknak az élelmiszerárak ugrásszerű növekedésével és soha nem látott mértékű éhezéssel kell szembenézniük. Kritikus válaszúthoz érkeztünk. A globális élelmiszerellátó rendszert fenyegető jelentős kockázatok elhárításához hosszú távú strukturális beruházásokra van szükség.

„A hosszú távú, rendszerszintű ellenállóképesség megteremtésének prioritást kell élveznie, ha meg akarjuk fordítani a világszerte egyre nagyobb élelmiszer-biztonság hiánya felé mutató tendenciát."

- mondta Pratima Singh, az Economist Impact szakpolitikai és elemző részlegének vezetője. „Ehhez az élelmiszerellátó rendszer valamennyi szereplőjének - kormányok, vállalkozások, nemzetközi vállalatok, nem kormányzati szervezetek és fogyasztók - elkötelezettségére és fellépésére van szükség.”

Magyarország a GFSI értékelése alapján

Magyarország a 2022-es GFSI értékelés szerint a lehetséges 100-ból 71,4 pontszámot ért el, ezzel a világ 113 országa közül a 34., 26 európai ország közül pedig a 20. helyen áll. A besorolás 11 területen jelentősen javult az előző évhez képest, és szinte minden mutatóban javulást mutatott.

Magyarország teljesítménye az általános indexben az elmúlt 11 év során némileg javult, ami annak köszönhető, hogy minden területen nőtt a pontszám, kivéve a minőséget és biztonságot, ahol sajnos romlott a helyzet. Az ország világszinten a 31. helyen áll a megfizethetőségi szempontok terén (86,7 pont) a 2022 májusáig mért adatok alapján, de viszonylag alacsonyan (26-ból 20.) az európai országok között, ahol a megfizethetőségi rangsor általában magas.

Az ország kissé lemarad a fenntarthatóság és alkalmazkodó képesség terén, ahol globálisan a 42. helyen áll, 57 ponttal.

Az éghajlatváltozással és a szélsőséges időjárási eseményekkel kapcsolatos, az élelmiszerellátást érintő hosszú távú kockázatok kezelésében azonban továbbra is vannak hiányosságok. A táplálkozási irányelvek és a táplálkozási terv vagy stratégia végrehajtása javuló terület az ország számára.

Az ország növekvő elkötelezettségét az éghajlatváltozás élelmezésbiztonságra gyakorolt hosszú távú hatásainak kezelése iránt a fenntarthatóság és alkalmazkodás terén történt legjelentősebb változás jelzi a vizsgált időszakban, ahol 14,2 ponttal nőtt a pontszám. Magyarország általános rendelkezésre állási pontszáma 11,2 ponttal emelkedett, ami nagyrészt a mezőgazdasági termelés volatilitás mutató 57,8 pontos növekedésének és az ellátási lánc infrastruktúra mutató 10,8 pontos növekedésének köszönhető.

Magyarország általános pontszámai "jó" általános élelmezésbiztonsági környezetet jeleznek.

Az ellátási lánc infrastruktúrája az évek során folyamatosan javult, az ország alacsony szinten tartotta az élelmiszer-veszteséget és javult a mezőgazdasági kereskedelem.

„A hosszú távú élelmezésbiztonság attól függ, hogy a mezőgazdaságban a gazdákat érintő néhány nagy kihívás megoldódik-e." - mondta Tim Glenn, a Corteva Agriscience vetőmag üzletágának ügyvezető alelnöke. „A Globális Élelmiszerbiztonsági Index támogatása összhangban van a Corteva Agriscience elkötelezettségével a fejlődés előmozdítása mellett. Mivel a globális élelmezésbiztonság ismét csökken, sürgősen meg kell újítanunk közös elkötelezettségünket az innováció és az együttműködés mellett az élelmezésbiztonság hiánya elleni küzdelem érdekében."

Az élelmiszerek elérhetősége, valamint az ezt alátámasztó környezeti fenntarthatóság és alkalmazkodási képesség rávilágít az élelmiszerellátó rendszer sebezhetőségére.

Az összetett élelmiszerellátó rendszer kihívásainak és az azt követő megoldásoknak az azonosítása megköveteli a rendszer valamennyi részének a nyomon követését, beleértve a gazdaságban zajló folyamatokat is.

corteva_gfsi_2022_02_illustration.png

Fotó: Corteva Agriscience

A Corteva elkötelezett, hogy olyan áttörést jelentő technológiai megoldásokat kínáljon, amelyek lehetővé teszik a gazdálkodók számára, hogy termelékenyebbek és fenntarthatóbbak legyenek, beleértve a növényvédelem és a vetőmagok terén megvalósuló innovációkat, amelyek a gazdálkodók számára magas hozamlehetőséget biztosítanak, és ezáltal hozzájárulnak az élelmezésbiztonság javításához világszerte. „A Corteva számára a jövőben is prioritás az élelmiszerbiztonság támogatása és javítása, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszer álljon rendelkezésre Magyarországon.

A vállalat megújuló termékportfoliója lehetővé teszi a gazdák számára a takarmány- és élelmiszernövények új típusú tápanyagellátását, mely segíti a hozamok magas szinten tartását.

A Corteva ezen törekvéseit támogatja a talaj nitrogénszolgáltató képességét javító termékünk, valamint az engedélyezés alatt álló a légkör nitrogénjét megkötni képes biológiai készítményünk.” – nyilatkozta Borsos László, a Corteva magyarországi ügyvezető igazgatója.

Forrás: 
Corteva Agriscience

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hűtő és melegítő hatásúak

Nyáron túl meleg van, télen pedig hideg, mondhatnánk, az időjárás soha nem optimális az ember számára, legalábbis így érezzük. A táplálkozásunk során ezt a kellemetlenséget tudományos alapon is korrigálhatjuk, hiszen egyes növényeknek hűtő, míg másoknak melegítő hatásuk van.

Komplex növényvédelmi megoldások, új hatásmód, biológiai védekezés

A fenntarthatóság jegyében bővítették portfóliójukat a nagy növényvédőszer-gyártók vetőmag-üzletággal, biológiai módszerekkel és digitális megoldásokkal, derült ki az AGROmashEXPO kiállításon a termelői kihívásokról rendezett fórumon.

Aldiva kekszet hívott vissza a forgalmazó a TEDi üzleteiből

Határérték feletti, technológiai eredetű szennyezőanyagok miatt Aldiva Unicorn Wheels 220 grammos Aldiva kekszet hívott vissza a forgalmazó - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az MTI-vel.

Sajttal kereskedtek, ötmilliárd forint áfát csaltak

Több mint 5 milliárd forint áfát csalt el egy sajtkereskedelemmel foglalkozó bűnszervezet, a 15 emberből álló bandával és az azt segítő 14 emberrel szemben vádat emelt a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség - közölte a NAV a Facebook-oldalán. A szervezet győri vezetője a koronavírus-járvány idején azzal vált ismertté, hogy a jelenleg már lefoglalt luxusautóival kórházakba szállított maszkokat adományként.

Németországban is jelölnék a hazai húst

Már idén tavasszal elkezdhetik címkével jelölni a húspultokban a német eredetű húsokat és hústermékeket, bár az agrarheute értesülése szerint még tárgyalnak az érintett gazdasági szereplők. Ennek ellenére Friedrich-Otto Ripke, a német baromfiipari szövetség (ZDG) elnökének nyilatkozata szerint már tavasszal külön jelölhetik a szupermarketekben a Németországban előállított hústermékeket.

Étel, mint gyógyszer? Közel sem olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik

A kutatások azt mutatják, hogy az egészségügyi szakemberek által javasolt ételek javíthatják a jólétet, de az étel nem egy tabletta, és a szakértők ajánlásai sokkal bonyolultabbak ennél.

A 8 legjobb ital a szervezetben lévő gyulladás fékentartására

A szervezetben lévő gyulladás egy természetes folyamat, amely valójában segíthet az egészség megőrzésében. Problémák akkor merülhetnek fel, ha krónikusan magas a gyulladás szintje, ami számos egészségi állapottal jár együtt.

Képalkotó eljárással felfedhető a rejtett kártétel is

A gyümölcsök mellett a paradicsomot is előszeretettel szívogatja a Kelet-Ázsiából hazánkba bekerült ázsiai márványospoloska. A korai károsítás hatására megjelenő foltok meghiúsíthatják a bogyók értékesítését. A szedés környéki szívogatás tünete általában rejtve marad, ám nagyban ronthatja a termés eltarthatóságát. Kísérleteink szerint azonban a rejtett károsítás is kimutatható komputertomográfiás vizsgálattal.

Bukarestben az alapvető élelmiszereket tartalmazó fogyasztói kosár 40 százalékkal drágult bő egy év alatt

Bukarestben az alapvető élelmiszereket tartalmazó fogyasztói kosár 40 százalékkal drágult egy év és három hónap alatt, miközben az országos nettó átlagbér 17 százalékkal emelkedett a Ziarul Financiar című román újság számítása szerint.

Élelmiszer-szabályozással kapcsolatos összeférhetetlenségek után kutatnak a brittek

A kutatás, amelyet Tim Lang, a Londoni Egyetem emeritus professzora és Erik Millstone, a Sussexi Egyetem kutatócsoportjának emeritus professzora közösen tett közzé, azt sugallja, hogy a Környezetvédelmi, Élelmiszerügyi és Vidékügyi Minisztérium (Defra) vagy az Élelmiszer-szabványügyi Hivatal (FSA) tanácsadói közül egyik sem mentes az összeférhetetlenségtől.