Back to top

Meddig tart a diótúlkínálat?

A különböző médiafelületek fogyasztókat célzó reklámjai már hetek óta azt hirdetik, hogy elérkezett a karácsonyi ünnepi készülődés hajrája, ám a piac egyelőre mérsékelten reagál az átfogó kampányra. Legalábbis Kárpátalján ezt tapasztaljuk.

Az itteni ünnepi asztalok kihagyhatatlan kellékének számító diós bejgli és más dióval készülő sütemények legfontosabb hozzávalója, a dióbél kilogrammját továbbra is nyomott áron, nagyjából 1000 forintnak megfelelő hrivnyáért vásárolják fel a viszonteladók, pedig most semmiféle kifogásuk nem lehet a minőségével szemben.

Dióbelet tessék!
Dióbelet tessék!

A dió azon kevés növény egyike, amelyek nem sínylették meg a több mint három hónapos nyári szárazságot. A diófák levelei végig egészségesek maradtak, és a termés nagysága sem maradt el az átlagostól.

És ami a legfontosabb: rekordmennyiséget takarítottunk be a gyümölcsből, magyarázza Horváth Béla borzsovai termelő.

Mindez annak tudható be, hogy a fa karógyökerei négy-öt méteres mélységbe is képesek lehatolni. A növény, érdekes módon, még a légköri aszályt sem szenvedte meg. Az idős, nyolcvankettedik életévét taposó, ám még mindig jó erőben levő gazda beszámolt róla, hogy az utóbbi években a Borzsa folyó egyik holtágában található, 40–50 éves diófáit rendre különböző gombás és baktériumos betegségek támadták meg, aminek következtében megbarnult és eladhatatlanná vált a dióbél. Emellett az utóbbi 2–3 esztendőben a dióburok-fúrólégy kártétele is jelentős volt, de most még ez a rovarkártevő sem jelentkezett.

A termőkorú diósok tulajdonosai megelégedéssel nyugtázták, hogy idén alig három-négy vegyszeres beavatkozással sikerült az ültetvényeket megvédeni, bár az 1–2 éves telepítések hatalmas aszálykárt szenvedtek.

– Az egyik hozzánk közeli gyümölcsösben a csemeték mintegy fele kipusztult – magyarázza Horváth Béla. – Pedig a gazda hetente járta lajtos kocsival a sorokat, hogy megöntözze a fiatal fákat. Akkor miért következett be mégis ekkora pusztulás? – kérdeztük a szomszédjaimmal egymástól. Aztán eszembe jutott, amit több mint fél évszázaddal ezelőtt tanultam a mezőgazdasági főiskolán: a diónak igazából nincsenek hajszál- és bojtosgyökerei, így valójában egyedül mélyre nyúló karógyökerére hagyatkozhat – amit ebben az esetben valószínűleg el sem ért az öntözővíz. A suhángokat amúgy is nagyon meggyötri a hosszan tartó 33–35 fokos hőség, amiből most nyáron bőven kijutott.

Novák András mezőgazdasági szaktanácsadó más problémákat is felvet az újonnan létesített dióültetvényekkel kapcsolatban.

– Érthető módon, a mezőgazdasági vállalkozók egy része ragaszkodott olyan mediterrán térségben már bizonyított fajtákhoz, amelyek már 6–7 éves korukban termőre fordulnak, bő hozamokkal hálálva meg a ráfordításokat – magyarázza a szakember. – Ám a mögöttünk hagyott egy évtizedben kiderült, hogy ezek a főként Olaszországból és Görögországból beszerzett csemeték egyszerűen nem bírják a mi teleinket, legyenek bármilyen enyhék is.

A fagykár eredményeként a 8-9 éves fák kétévesnek néznek ki, és esélyük sincs rá, hogy valaha is terebélyes fává nőjék ki magukat.

Egyelőre visszafogott a dióbél iránti kereslet
Egyelőre visszafogott a dióbél iránti kereslet

– Nem mi, felvásárlók tehetünk róla, hogy mostanság nyomott áron cserél gazdát a dióbél – tárja szét a karját egy régi, ismerős viszonteladó, Farkas Ágota. – A termelők most kevesebbet kapnak érte, mint a száraz paszuly kilójáért. Még a két pandémiás év alatt is 50 százalékkal többet adtunk a termékért, mint mostanság. A Kárpátaljáról származó dióbél sok helyen régóta keresett portéka, ám a háború mindent megváltoztatott.

Kézenfekvő, hogy Ukrajna belső vidékein most nem az a legfőbb gond, hogy a háztartásokat, a cukrászdákat és a cukrászüzemeket megfelelő mennyiségű dió­béllel lássuk el.

Jól tudjuk, hogy az itteni városi lakosság is jelentős mennyiségű diót fogyaszt, különösen így az év végén, aminek nagyobb részét tőlünk szerzik be. Most az ő részükről is visszafogott érdeklődést tapasztalunk. Ám ami engem igazán megdöbbent – folytatja a felvásárló –, hogy nem kell a dió az EU-s országokban sem. Márpedig a megyében megtermett termés mintegy fele többnyire ott talál vevőre.

Dísznövénytermesztők túlélési stratégiái

A kárpátaljai virágtermesztők két fontos dátumhoz kötődően járatják csúcsra a termelésüket. Az egyik a nemzetközi nőnap, amit minden évben március 8-án tartunk, és aminek a korábbi évtizedek szokásainak megfelelően továbbra is nagy a jelentősége, a másik pedig a halottak napja. A kárpátaljai magyarok ebből a szempontból is mélységesen hagyománytisztelők. Legyenek bármennyire is szűkösek az anyagi lehetőségeink, elhunyt szeretteink sírjára mindenképpen viszünk virágot.

Kárpátalján krizantémból bőséges a kínálat
Kárpátalján krizantémból bőséges a kínálat

– A háború miatt az esküvők, a születésnapok és a vidám alkalmakhoz köthető rendezvények sorra elmaradnak, temetések vették át a helyüket – mondja szomorúan Kiss Tünde virágkertész. – Gondoljunk bele, hogy az idei nőnapon hány férfi nem tartózkodott idehaza, akik más években mind hatalmas csokrokkal köszöntötték szerelmüket. Elmondhatjuk, hogy egész évben pangás jellemezte a virágpiacot.

Számos helyről hallottam, hogy a pandémia, a vele járó bezártság, furcsa módon, jelentősen növelte a kertészkedési kedvet.

– Való igaz, a palántavásárlás terén mindkét világjárvánnyal terhelt évben érzékeltünk némi felfutást, ám az év elején, a fegyveres konfliktus kitörése után mindez gyökeresen megváltozott. Attól tartok, sokaknak minden tartaléka elfogyott. Nekik valóban a mindennapi megélhetésre, az ahhoz szükséges dolgok beszerzésére, tehát alapvető élelmiszerekre, gyógyszerekre, most pedig már a fűtőanyag beszerzésére kell koncentrálniuk.

Sokfelől halljuk, hogy a háborút megsínyli a dísznövénytermesztési ágazat. Vajon a termelők közül maradnak-e elegen ahhoz, hogy krizantémból elegendő választék legyen a megyében? – Ezt a kérdést már egy másik virágtermesztőnek, Balogh Évának tettük fel.

– Hiánytól nem kell tartani. Ugyan a virágkertészek közül is sokan itthagyták szülőföldjüket – remélhetően csak átmeneti a döntésük –, ám elegendően maradtunk ahhoz, hogy a temetők virágából bőséges kínálat legyen. Szomorú szívvel emlékeztetem rá, hogy a vásárlók közül sokan nem tartózkodnak idehaza, és az ismert okok miatt nem is tudnak hazajönni a gyertyagyújtásra. Így a virágok és koszorúk iránti kereslet jóval kisebb a szokásosnál.

Hol tart ma a kárpátaljai virágtermesztés, és azon belül a krizantémtermesztés? Milyen gyorsan jelennek meg nálunk az új fajták?

– Egyre több új fajta jön be hozzánk az öreg kontinensről. Ezek jelentős részét már teszteljük, hiszen tudnunk kell, hogy milyen kereslet mutatkozik irányukban. Amúgy felhívnám a figyelmet egy fontos fejleményre: nálunk is egyre erőteljesebb az a mozgalom, amelyiknek az a célja, hogy műkoszorúk és művirágok helyett csakis élő virágot, illetve természetes alapanyagból készített koszorúkat vigyenek a temetőkbe. Az a szlogenje, hogy tiszteletünk, megemlékezésünk ne legyen mű. Úgy tapasztalom, a gondolat komoly visszhangra talál fiataljaink körében.

Egyre több szó esik túlélési stratégiákról. Ha a piac kevesebb virágot igényel, akkor kézenfekvő, hogy a dísznövénytermesztőknek legalább részben át kell állniuk fóliás zöldségtermesztésre, ami szépen prosperál ezekben az időkben.

– Erre már elég sokan ráéreztek – mondja Nagy Csaba falugazdász, aki szaktanácsadás mellett szabadföldi és fóliás zöldségtermesztéssel is foglalkozik. – A palántanevelő sátorban az elsőként bekerülő uborka- vagy paradicsomtövek után sikerrel hajtatható a krizantém és több más virág is. Fontos, hogy az éves vetésforgóba sikeresen beilleszthetők. Ne feledjük, hogy a hajtatóközeg, a fűtési és az öntözési rendszer már adott, és a legtöbb esetben a zöldségfélék termesztését sem nulláról kell elkezdeni. A kárpátaljai mezőgazdászok rég felismerték a több lábon állás fontosságát. Itt a dísznövénytermesztők számára az újabb kihívás; tessék bátran szembenézni vele!

Az ottani kollégák érdeklődésemre azt válaszolták: olyan időket élünk, amikor mindenki spórol, a nagyáruházak által működtetett pékségek és cukrászdák pél­dául főképp a dión és a mogyorón.

Ugyanígy tesznek a nagy édességgyártó cégek, amelyek jól tudják, hogy a termékeik árában hol a lélektani határ, amit nem szabad átlépniük. Persze nem kizárt, hogy a későbbi hónapokban a jó minőségű kárpátaljai dióbél keresett termékké válik az öreg kontinensen.

Az idén termett kárpátaljai dió jelentős része tehát egyelőre zsákban marad, jobb időkre várva. A sok évtizedes tapasztalat szerint jó szellős helyen 8–10 hónapig minden károsodás nélkül eláll.

A betakarított terméssel nincs gond, de az ültetvényeket nem hagyhatjuk magukra, figyelmeztetnek az agrárszakemberek. Fontos, hogy eltávolítsuk a fákról a gyümölcsmúmiákat, összeszedjük a falevelet, és csak akkor reménykedhetünk bőséges jövő évi termésben, ha az ezekben a napokban esedékes lemosó permetezést sem hagyjuk ki.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/45 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A dobogó tetején

Az erdő mélyének csöndje a tanyája, ahová csak a vad talál, sűrű lombú fák alatt ballag, mert az erdőben leli nyugalmát. Ez az érzés él azokban, akik lelkükben őrzik a természet iránti tiszteletet és vonzalmat, és e belső késztetésüktől vezérelve döntenek majdani hivatásukról.

Válságálló családi gazdaságok

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros Szervezet 32 éves múltra tekint vissza. Időnként nehéz volt fennmaradnia, mert nincs normatív támogatás a román kormány részéről, egyetlen szakmai szervezet felé sem. Önerőből próbálják fenntartani magukat – tudtuk meg Fazakas Miklós elnöktől.

Tíz módja annak, hogy több fehérjét fogyasszunk

A fehérjében gazdag ételek elkészítése időigényes lehet, de szinte minden testi funkcióhoz szükség van rá, beleértve az egészséges szövetek építését és fenntartását az évek múlásával.

Nőtt az orosz mezőgazdasági termelés

Oroszország mezőgazdasági termelése 2022-ben 10,2 százalékkal nőtt - derült ki az orosz szövetségi statisztikai szolgálat (Roszsztat) által szerdán közölt adatokból.

Kevesebb műanyagba csomagolják a sonkákat is

Újabb 14 százalékkal csökkenti a csomagoláshoz felhasznált műanyag mennyiségét a Pick Szeged Zrt., január végétől a szeletelt Pick szalámik után már a Herz sonkák is kisebb tálcaméretben és megújult csomagolásban kerülnek a polcokra - tájékoztatta a Bonafarm csoporthoz tartozó élelmiszeripari cég szerdán az MTI-t.

Az élelmiszerár-stop kivezetését szorgalmazzák az ágazati szereplők

Az első élelmiszerár-stop egy éve, 2022. február 1-jén lépett életbe. Az ágazat meghatározó szereplői szerint a felborult európai uniós piaci környezetben az ársapkák kivezetése segítené a hazai agrárium, élelmiszeripar versenyképességének megőrzését, stabilizálva hazánk élelmiszer-önellátását. Ez a termelők, az élelmiszer-feldolgozók és a kereskedők közös érdeke.

„A vetőmag köztulajdon”

Az élelmiszertermelés genetikai alapjainak köztulajdonként kezelését tűzte a zászlajára a La Via Campesina nevű globális gazdaszervezet a berlini Zöld Hét idején zajló nagy tüntetésen. Mint fogalmaztak, az élelmiszer-önrendelkezés alapja, hogy ne adjuk át másnak a vetőmagtermelés feletti kontrollt.

Reménykeltő ősziek, romló piacok

Mi lesz most a gabonával? Erre felelj, de őszintén, jön a további biztatás, mert elhangzott a tv-ben, hogy a liszt ára 5 százalékkal fog csökkenni. Az mit jelent a búza esetében, és azt is jó lenne tudni, hogy mennyivel lesz olcsóbb a kenyér? Érdemes az egésznek utánaszámolni, mielőtt az ember bármit mondana, vagy olyan szaktekintélyt megkérdezni, akinek a szavára eddig minden körülmények között adhattunk.

Mindenki zöld városokra vágyik

A klímaváltozás rekkenő kánikulákat eredményez minden évben, lassan nincs 40 Celsius-fok alatti nyár… Hatványozódik a hőérzet a nagyvárosok betondzsungeljeiben, ahol az egyre csökkenő zöld területek száma miatt már-már keresni kell némi árnyékot. A városi klímát ráadásul nemcsak az emberek viselik nehezen, hanem a növények is, ezért koránt sem mindegy, milyen fajokkal igyekszünk zöldíteni a nagyvárosok betontengereiben.

A szőlő gombaölő szeres kezelése Magyarországon

Lassú, de fokozatos csökkenés jellemzi a szőlő növényvédőszer-piacát. A szőlő-növényvédelmi piac elméleti értéke is csökken, de kevésbé, mint a felhasznált termékek hektárszáma.