0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Újbor: amire ősszel várunk

Nem csak a gazdák türelmetlenkednek a hordókat vizsgálva, de a fogyasztók is vágynak az újra. Nem véletlen, hogy a 90-es években Csipkerózsika-álmából felélesztett Márton-napi újbor hamar népszerűvé vált.

Hasonlóan a beaujolais nouveau megérkezése körüli eseményekhez, melyek üde színfoltot jelentenek, egyedi és könnyed borok ízvilágával. Amikor kóstoljuk a még épphogy kiforrt nedűt, mintha egy pillanatra megállna az idő, hogy a szőlő átváltozását megörökítse.

Az egész valahol a két világháború között indult, a lyoni bisztrókban. A tulajdonosok csapra vertek egy-egy hordót a friss szüretből, és a fáradt gazdákkal együtt ünnepelték a szüret végét és az újbort. Tradíció lett belőle, amit a háború után már Párizsban is évről évre ünnepeltek. Franciaországban 1985 óta november harmadik csütörtöke az újbor napja. E naptól kezdve forgalmazható a beaujolais nouveau, a túlnyomórészt Gamay noir szőlőből készülő friss bor.

Beaujolais Lyontól északra terül el, a burgundiai borrégió legdélibb része. A Gamay a térség meghatározó szőlőfajtája: a héja vékony, korán érik, sorsa hányatott volt.

A 14. században nemesítették, de hamar kiábrándultak belőle. Merész Fülöp, Burgundia hercege nagy területeken kivágatta, hitvány fajtának nevezte, amely „tönkreteszi a növényzetet”. Féltette a Pinot noirt a keveredéstől, így a kivágott tőkék helyére telepítette. 60 évvel később Szép Fülöp herceg folytatta a Gamay elleni hadjáratot, mondván: „Burgundia hercegei a keresztény világ legjobb borait készítik, megőrizzük hírnevünket”.

A Gamay kiszorult Burgundiából, egyedül Beaujolais dombjain maradt meg. A II. világháborús borínség idején azonban az üldözött szőlő új életre kelt, 1951-ben eredetvédetté vált, s ma a világ 200 országába szállítják.

De nézzük csak, hogyan volt ez nálunk? Múlt század eleji népi írókat olvasva ebben az időszakban az alföldi gazdák már kevésbé voltak kíváncsiak az óborra, inkább itták a csípős újat.

Ennek talán az is lehet az oka, hogy a nem túl jól szigetelt pincékben, a hiányos borkezelési eljárások mellett erre az időre a borok már megfáradtak. Ám mégsem ez adta meg a lökést az újborok megjelenésének.

Sokan gondolhatnák a Márton-nap kapcsán, hogy Tours-i Szent Mártonnak volt valami köze a borokhoz, valójában a helyzet fordított. Elődeink a kalendáriumot tekintették elsődlegesnek, a népi megfigyelés szerint pedig a szüretet követően általában Márton napjára erjedtek ki az új borok. Ezután kezdték Szent Mártonhoz kötni az új bor fogyasztását.

De lépjünk vissza néhány évtizedet. Szent Márton Kulturális Útvonal a villányi Bock Borászat előtt is elhalad, de a pincészetnek nem ez az egyedüli kötődése az egykori püspökhöz. A Bock Pince Márton-napi újborünnepe tradícionális, a hozzá kapcsolódó vigasság pedig országos hírű esemény a borkedvelők körében.

Nem véletlenül, hiszen éppen Bock József vezette be Villányban a palackozott újbor divatját.

Mivel a Portugieserből készült bor november elején került ki a pincéből, barátja, Förhénci Horváth Gyula javaslatára elnevezte Szent Márton Borának. Akkor még senki más nem készített hasonlót Magyarországon, és a beaujolais nouveau-hoz hasonlító bor berobbant a köztudatba, az éttermek rajongtak érte. A kilencvenes évek végére már öt villányi pincészetnek volt újbora, manapság pedig novemberre lényegében mindenki előáll a friss évjárattal.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu