0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 13.

Húsmarhatartás a piac igényei szerint

A borsodnádasdi Kelemen családot nem véletlenül ajánlották a figyelmembe. Balázs egyéni vállalkozóként viszi a családi gazdaságot, ahol húsmarhát tenyésztenek. Édesapja is besegít a vállalkozásokba, ugyanis a család a mezőgazdaság mellett éttermet és kocsmát üzemeltet. Balázs felesége tanítónő, akinek mindezek mellett arra is jut ideje, hogy a tekintélyes méretű konyhakertet is művelje.

Kelemen Balázs, a gazdaság vezetője 2007-ben végzett Kaposváron, ahol először főiskolásként állattenyésztést hallgatott, majd elvégezte az agrármérnök egyetemi szakot is. Eközben fogathajtóként vált ismertté, kettesfogat-versenyző volt.

Fejlődő kisgazdaság

Az egyetem befejezése után Balázs a Fiatal gazda pályázat nyerteseként földeket vásárolt. Akkoriban a környéken 100-150 ezer forint volt egy hektár szántó, azóta pedig folyamatosan emelkednek az árak – ottjártunkkor hétszázezerbe került egy hektár, noha az áremelkedés mellett az eladásra kínált területek egyre kisebbek. Épp ezért Balázs földjei is nyolc település határában vannak.

Jelenleg 140 hektár saját földje van, de a bérelt területekkel együtt összesen 280 hektáron, jórészt 6-8 aranykoronás területeken – a 10-12 aranykoronás már igazán jónak számít – gazdálkodik.

A szántókon kukoricát, búzát termeszt, a terület nagy részét pedig kaszálóként, illetve legelőként hasznosítja. A kaszálókra 4-5 fajta fűmagból álló keveréket vet, és van kevés lucernája is. Évente kétszer kaszál, a területek tápanyag-utánpótlásáról minden ősszel szerves trágyázással gondoskodik. 6700-7000 kg széna a hektáronkénti hozam, így évi 5000 bála szénát takarít be, amelyből a lovas kapcsolatainak köszönhetően még Bécsbe is értékesít.

– Az aszály ezt a vidéket sem kímélte – meséli Balázs. – Március-áprilisban nem volt csapadék, majd a májusi 70-80 mm-es esőzés sokat javított az addig kialakult állapoton. Kicsivel jobb helyzetbe kerültünk, mint az Alföld egyes részein. Ehhez képest a kaszálók megsínylették a tavasz eleji csapadékhiányt, a kaszált mennyiség megközelítőleg harmada lett az előző évi mennyiségnek. A környéken az időjárás szinte falvanként más volt: 10-20 km-en belül is változott a csapadékmennyiség.

A szénaárak augusztus elejétől rohamosan emelkedtek, figyelmen kívül hagyva a minőséget.

A mi gazdaságunkban termett szálastakarmány mennyisége számunkra elegendő lesz, az értékesítésre kínált mennyiség viszont nagyon kevés. A silókukoricát a napokban takarítjuk be, és a mennyisége nagyban befolyásolja majd, hogy mennyi felesleges szálastakarmányt tudunk értékesíteni.

A gazdaságunk működését legjobban az abraktakarmány árának drasztikus emelkedése befolyásolta. A növendék borjúkat nem biztos, hogy ilyen árak mellett meg tudjuk hizlalni, elképzelhető, hogy kis súlyban értékesítjük – ismertette a helyzetet a gazdálkodó.

Állattartás

– Gyermekkoromban, illetve egyetemi éveim alatt édesapámnak volt 3-400 juha – meséli Balázs. Hasznot a tej, illetve a pecsenyebárányok hoztak, utóbbiakat 20-24 kg-os súlyban értékesítette. Igazából azt kell mondjam, hol voltak a juhok, hol nem, de 2015-ben végleg eladta a nyájat, így azzal kellett szembesülnünk, hogy nincs mit csinálnunk télen.

Hogy ez ne így legyen, gyorsan vásároltunk egy nagyon vegyes szarvasmarha-állományt: húsz magyartarka jellegű vörös fríz tehenet.

Ezzel kezdtük a húsmarhatartást. A következő évben egy fölszámolásból charolais tehenekkel bővítettük a gulyát, amely mellé 2017-ben megvásároltuk a törzskönyvezett charolais bikát, Abaúj Rája Kölest. 2020-ban újabb környékbeli fölszámolásból, egy szövetkezettől charolais marhákat vettünk – ez az állomány nem törzskönyvezett, de tisztavérű volt – meséli Balázs.

Az évek alatt a vásárlásoknak, a tenyészbikának és a selejtezéseknek köszönhetően a tehénállomány egyre inkább közelít a charolais-hoz. A gazdaság célja azonban nem a tisztavér, hanem az árutermelés. Az ellési időszak december közepétől májusig tart, a június-júliusban elválasztott borjakat 300 kg körüli súlyban, szeptemberben értékesítik. A teheneket legelőn tartják, bár elléshez behozzák, hogy ne rejtsék el a borjút, a bika pedig a kondíciójának megőrzése érdekében naponta kiegészítő takarmányt is kap.

– Hihetetlen, hogy a szarvasmarha mennyire leleményes a borjú elrejtésében, illetve a borjú a rejtőzködésben.

Akár egy méterre mehetünk el mellette, akkor sem lehet észrevenni – mondja Balázs –, pedig a születést követő 10 napon belül a borjút jelenteni kell az ENAR-rendszerbe, és el kell végezni a jelölését is.

A legeltetés kapcsán a széttagolt birtok hátrányairól is szó esett, komoly logisztikát igényel, amikor a borsodnádasdi ház mögött lévő hegyoldalból egy másik, a települést átszelő út túloldalán lévő legelőre kell áthajtani a gulyát.

Pályázatok, támogatások

Ahogy arról már szó volt, Balázs a gazdaságát a Fiatal gazda támogatással indította el, amelyre 5 éven keresztül pályázott eredményesen. Bár legelői nem nemzetipark-területen vannak, a szomszédság miatt szinte kötelezőnek érezte, hogy részt vegyen az AKG-ban.

– 2012 óta mindhárom támogatási időszakban (2012–16, 2016–21, 2021–23) részt veszek a programban mind a silónak szánt kukorica-, mind a búzaföldekkel.

Ennek értelmében a táblákon széles szegélyt kell hagynom, ami azonban gazdaságilag sem hátrányos, hisz a vad így ott legel, nem a vetésben. Azt egyébként nem tudják a szarvasok megdézsmálni, mert a táblákat villanypásztorral kerítettük körbe – mondja Balázs, aki részt vett az úgynevezett kicsi, vagyis a kisgazdaságok fejlesztését célzó ÁTK-pályázaton is. Ennek segítségével szerzett be egy 100 lóerős traktort, illetve egy komplett szálastakarmány-betakarító gépsort. De a fejlesztésekkel nem áll meg: „Terveim között az első helyen egy takarmánytároló építése szerepel, ami megfelelő minőségmegőrzést biztosít a szálastakarmánynak, legyen szó akár a saját állataink takarmányáról, akár az értékesítésre szánt terményről.”

Forrás: Kistermelők Lapja