Back to top

Fordított legeltetés a Burrenen

Néhány hintés szenteltvízzel és egy rövid ima. Így kezdődik egy kevésbé ismert őszi szokás Délnyugat-Írországban, a Burren karsztvidéken, ahol fordítva legeltetik a szarvasmarhát.

A telelés élő hagyomány, amelyet a Burren több száz családi gazdasága ma is folytat
A telelés élő hagyomány, amelyet a Burren több száz családi gazdasága ma is folytat
Fotó: Facebook/Burrenbeo Trust
Míg október vége Európa legtöbb hagyományos állattartó kultúrájában az őszi behajtás ideje, amihez számos kulturális hagyomány is társul, a Burren-hegységben és a vele szemben fekvő Aran-szigeteken ez fordítva zajlik.

Nem be-, hanem kihajtják a gulyát, a téli legelőkre, és egy darabon el is kíséri őket a helyi közösség.

Az ősi mezőgazdasági gyakorlat neve Winterage – magyarul telelés -, amely a hozzá kapcsolódó ünnepet, a gulya megáldását és kikísérését is magában foglalja. Kialakulása a helyi természeti adottságokhoz történő alkalmazkodás eredménye, ugyanakkor hozzá is járul a lokális ökológiai rendszer fennmaradásához.

Az öt hónapig a köves dombokon vándorló és legelő állatoknak ugyanis nagy szerepük van a terület biológiai sokféleségének megőrzésében. Begyűjtik az elhalt növényzetet, aminek köszönhetően tavasszal, amikor visszatérnek a falvakba, a napfény be tud hatolni a talajflórába, és a ritka tárnicsok, valamint orchideák akadálytalanul bújnak ki és nevelnek virágokat, illetve magvakat a nyár hátralévő részében.

Brendan Dunford, környezetvédelmi szakértő szerint

a Burren „egy botanikai metropolisz”, ahol sok növény található a világ különböző részeiről, az Északi-sarkvidékről, az Alpokból és a Földközi-tenger térségéből, amelyek ebbe a tájba tömörülnek, de a gazdálkodási hagyományoktól függenek.

A téli legeltetés nélkül nem maradna fenn a rendkívüli biológiai sokféleség
A téli legeltetés nélkül nem maradna fenn a rendkívüli biológiai sokféleség
Fotó: Facebook/Burrenbeo Trust
Míg a legtöbb gazdálkodó aggódhat amiatt, hogy a látszólag kopár hegyeken elegendő élelem jut-e szarvasmarháinak, a Burrenen ez soha nem volt probléma.

Nyáron ugyanis a terület mészkő dombjai nagyrészt vízmentesek, és a szabaddá vált kőzet kellemetlenül meleg, míg a növényzet nagyon durva, száraz lehet az állatok számára. Télen azonban bőséges a kalciumban gazdag vízkészlet, ahogy a talajvíz megemelkedik és források keletkeznek. Ennek hiányában az esővizet egyedi vízgyűjtők segítségével gyűjtik össze.

A durva növényzetet a korai fagyok lebontják, így „álló szénaként” használható.

Ráadásul a mészkő óriási hőtárolóként működik, csak lassan engedi ki a nyári meleget, és „száraz almot” biztosít az áttelelő állatok számára, miközben konzerválja az „álló szalmát”.

A gulyát a legnagyobb hidegben is melegíti a mészkő
A gulyát a legnagyobb hidegben is melegíti a mészkő
Fotó: Facebook/Burrenbeo Trust
A Burren-hegység ezen tulajdonságait bizonyára már régen felismerték a helyi gazdák, akik ennek megfelelően alakították ki legeltetési rendszerüket. Ez az alkalmazkodás a társadalom nyeresége is: a legújabb kutatások megállapították a kapcsolatot a téli legeltetés és a Burren gazdag és ritka biológiai sokféleségének fennmaradása között.

Míg nyáron akadálytalan a növényzet vegetációja, télen, amikor a növények nyugalmi állapotban vannak, az állatok szabadon betakarítják a legelőt.

Ha nem így történne, az elhalt növényzet fokozatosan elfojtaná a sarjadást, és idővel áthatolhatatlan bozót foglalná el a területet.

John O'Brien, egy helyi szarvasmarha-tartó elmagyarázta, hogy a terület gazdag völgyekben, ösvényekben, így rengeteg a menedék, és az állatok még a leghidegebb napokon sem fáznak, mivel „a mészkőből meleg jön”. A tehenek februárig a hegyen maradnak, ahol csak néhány naponta ellenőrzik őket.

A telelés élő hagyomány, amelyet a Burren több száz családi gazdasága ma is folytat. A helyi gazdaságok jellemzően síkvidéki gyepterületekből állnak nyári legeltetésre és takarmánytermelésre, valamint durva gyepterületekből téli használatra. A téli és nyári földterületek relatív arányaitól és kapacitásától függően azonban nagyon eltérők az egyes teleltetési rendszerek.

Burren zord tája különleges növényvilágával és ritka virágaival az ír sziget egyedülálló vidéke. Kopár és kietlen, mégis hatezer éve emberlakott, amit számos kőkori emlék is igazol
Burren zord tája különleges növényvilágával és ritka virágaival az ír sziget egyedülálló vidéke. Kopár és kietlen, mégis hatezer éve emberlakott, amit számos kőkori emlék is igazol
Fotó: Facebook/Burrenbeo Trust
Írországban máshol is létezik a telelés gyakorlata, de nem a burreni léptékben. A gazdálkodás modernizálódása és a munkaerőhiány következtében ugyanakkor a 2000-es évek elejére veszélybe került. Mivel azonban egyre többen ismerték fel az ökológiai és társadalmi, kulturális jelentőségét, az EU 2004-től különféle támogatásokkal járul hozzá a fenntartásához.

Forrás: 
euronews.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tölgybe álmodott hordók

Amikor tüzelik a hordót és meleg a fa, olyan az illata, mint a frissen kisült kenyér héja. A hordóba töltött bor kioldja ezeket az alkotóelemeket a fából, ettől lesz egyedi az aromája. Éppen ezért fontos, hogy hol nőtt fel a fa, honnan szerezték be a rönköt a kádárok. A Baranya megyei Palotabozsokon működő Európai Kádárok Kft. zömmel a mecseki Zengő és a Zemplén erdeiből származó tölgyből készít hordókat.

Mire érdemes költeni pénzt és figyelmet?

Az AGROmashEXPO egyik nyitórendezvénye kiadónk, a Magyar Mezőgazdaság Kft. tizenharmadik Agrármarketing és -médianapja volt. A január 25-ei konferencián telt ház előtt ismertették a legfrissebb médiafogyasztási trendeket a piac elismert szakértői.

Aki ezt kihagyja, az lemond az agrártámogatások 15%-áról

Mikrobiológiai termékek az AÖP támogatásban címmel kerekasztal beszélgetést szervezett a Magyar Talajvédelmi Baktérium – gyártók és – forgalmazók Szakmai Szövetsége. Az AGROmashEXPO-n megrendezett fórumon szó volt az Agrár Ökológiai Program (AÖP) céljairól és a felhasználható mikrobiológiai termékek sokféleségéről.

Aktív éven van túl a Da Bibere

Akárcsak az előző évtizedekben, tavaly is aktív volt a Da Bibere Zalai Borlovagrend, hangzott el a civil szervezet balatongyöröki közgyűlésén. Szokás szerint új tagokat is avattak az évindító közgyűlésen.

Már csak néhány nap maradt a gazdálkodási napló adatainak benyújtására

Január 31-ig több mint 27 ezer termelőnek kell beadnia a gazdálkodási napló egyes adatait (web-GN) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felé. A határidő jogvesztő, az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása akár a támogatás 30 százalékának levonásával is járhat. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászai segítséget nyújtanak a web-GN benyújtásában.

Vince napján kiderülhet, milyen lesz az őszi szőlőtermés

Bár az idei év kivétel, de rendszerint január az egyik leghidegebb téli hónap, elsőre azt gondolnánk ilyenkor a természet is pihen. Ez azonban nem teljesen igaz, hiszen január végén már egy a szőlészek szempontjából jeles dátumot találunk a naptárban.

Költségek és károsanyag-kibocsátás csökkentése a marhahústermelésben

A Queenslandi Egyetem által vezetett kutatócsoport olyan eszközt fejlesztett ki, amely segít a marhahúsiparnak egyszerre csökkenteni a költségeket és az üvegházhatású gázok kibocsátását, miközben globálisan kielégíti a hús iránti keresletet.

Süngombás sajttal az egészségért

Egészségvédő sajtot, sajtkrémet és joghurtot is kifejlesztettek a MATE Kaposvári Campusa és a Fino Food Kft. közös projektje keretében. A három éven át tartó program 1,8 milliárd forintból, döntő részben európai uniós támogatásból valósult meg, az innovatív, egészségvédő tejtermékek pedig legkésőbb 2024-ben a boltok polcain lehetnek.

Tanúsítás után forgalmazhatók a termésnövelő anyagok

Az idén élesedik az EU 2019/1009. rendelete a termésnövelő anyagok tanúsításáról, ugyanis 2022. július 16-án megszűnt az EK műtrágya kategória, az idén már csak a korábban gyártott készleteket lehet forgalomba hozni. Amit azóta készítenek, már ennek a rendeletnek kell megfelelnie. A Magyar Növényvédelmi Társaság növényvédelmi klubjában Tőkés Gábor ismertette az engedélyezéssel kapcsolatos újdonságokat.

Elkerülheti a recessziót az eurózóna, Magyarországon a növekedés egy százalék lehet

Az eurózónában kisebb lett az esélye a recesszió bekövetkeztének a korábban várthoz képest, a gazdaság 0,5 és 1 százalék között növekedhet idén; Magyarországon 2023-ban 1 százalékos bővülés várható - közölték a Raiffeisen Bank elemzői online tartott sajtótájékoztatójukon.