Back to top

Ahol a bükkösök otthon vannak

Nyáron sokan pihennek az Adriai-tenger partján. Utazzanak a határátkelőkhöz autópályán vagy főúton, a zalai szakaszon biztosan elmennek olyan erdőrészek mellett, amelyeket a Zalaerdő Zrt. Letenyei Erdészete kezel. Az erdészet Zala megye délnyugati szegletében, közvetlenül a horvát és a szlovén határ mellett, túlnyomórészt a Göcseji-dombság, kisebb hányadában a Kerka-Mura-sík erdészeti tájrészletekben, csaknem 9 ezer hektáron gazdálkodik. Ebből 2400 hektár védelmi rendeltetésű.

Fotó: Léránt János

Gyergyák Lajos 1988-tól dolgozik a Zalaerdőnél, két éve vezeti a Letenyei Erdészetet
Gyergyák Lajos 1988-tól dolgozik a Zalaerdőnél, két éve vezeti a Letenyei Erdészetet
„A Letenyei Erdészet tevékenysége szerteágazó, hiszen az erdőgazdálkodáson kívül vadgazdálkodási feladatokat is ellát. Ezek mellett mi kezeljük a Budafai Arborétumot, a Vétyemi Ősbükköst, Kistolmácson a horgásztavat, valamint erdei szálláshelyeket is működtetünk. Ugyan nem hozzánk, hanem a Bánokszentgyörgyi Erdészet tevékenységi köréhez tartozik a vasútüzem, de részben a területünkön halad a Csömödéri Állami Erdei Vasút nyomvonala is” – kezdte a bemutatást Gyergyák Lajos erdészetigazgató.

Az erdők zöme 150-250 méter tengerszint feletti magasságban, agyagbemosódásos barna erdőtalajokon tenyészik. Az erdészet gazdálkodásában meghatározó faállománytípus a bükkös, ami a terület több mint 60 százalékát borítja.

„Ez a viszonylag alacsony tengerszint feletti magasságot tekintve furcsának tűnhet, ugyanakkor az ország egyik legcsapadékosabb részén ténykedünk, bár az utóbbi évtizedek aszályosabb évei nyomot hagytak az idősebb bükköseinken. A tölgyesek aránya fokozatosan növekszik, megközelíti a 25 százalékot, míg a fenyveseké a ’80-as évektől folyamatosan csökken, az utóbbi időszak szúkárosítása nyomán kevesebb mint 6 százalék. A kezelt élőfakészlet – hektáronként 390 köbméter – országos viszonylatban is kiemelkedő, ami a kedvező természeti adottságok mellett az erdész elődök tervszerű, lelkiismeretes munkájának is köszönhető.”

Letenye környéki erdők
Letenye környéki erdők
Fotó: Léránt János
Az erdőket főként természetes úton újítják fel, az elenyésző arányú mesterséges erdősítések többsége tölgyes a szúkáros fenyvesek helyén. A szaporítóanyag zömmel magtermő állományaikból és saját egyhektáros csemetekertjükből származik.

Ám az utóbbi időben a tölgyesek természetes felújításában komoly akadály a tölgy csipkéspoloska károsítása nyomán fellépő makkhiány.

Az erdészet meghatározóan nagyvadas gazdálkodást folytat a 13 ezer hektáros vadászterületén. Vendégeiket az impozáns, 1989-ben felújított, majd 2000-ben korszerűsített Budafai Vadászházban szállásolják el. Hat szoba, étkező, társalgó, finom étel, gondos kiszolgálás várja itt a vadászokat, április elejétől augusztus végéig a turistákat is.

A Csömödéri Állami Erdei Vasút 110 kilométeren zakatol Zala megyében, 33 kilométeren Letenye környéki erdő szállít utasokat
A Csömödéri Állami Erdei Vasút 110 kilométeren zakatol Zala megyében, 33 kilométeren Letenye környéki erdő szállít utasokat
Fotó: Fülöp Veronika

Kutatás és kikapcsolódás

A Vétyemi Ősbükkös egy Tormafölde határában álló, mára már kihalt, egykor üveghutájáról híres településről kapta a nevét. Mostanra a MAORT-úttól néhány száz méterre található, kimagasló értékű, szigorú védelem alatt álló terület. A tiszteletet parancsoló, ezüstös törzsű bükkfaóriások nemcsak szépségükkel, hanem méretükkel is magukra vonzzák a figyelmet.

A Budafai Arborétum hátsó tavának zsiliphídjához csodás faborítást készítettek az erdészet kollégái, Kárpáti János és Kárpáti Hunor
A Budafai Arborétum hátsó tavának zsiliphídjához csodás faborítást készítettek az erdészet kollégái, Kárpáti János és Kárpáti Hunor
Fotó: Fülöp Veronika

„Érdemes megfigyelni azokat a madarakat, rovarokat és ritka gombafajokat is, amelyeknek az ősbükkös magasban záródó lombkoronája, a fák törzse és kérge, illetve a tápanyagban gazdag talaja ad élőhelyet.

Az idős bükkállományban több mint negyven éve semmilyen erdőgazdálkodási tevékenység nem történt, így mindaz, ami szemünk elé tárul, a természet formálta. Azt megelőzően viszont az életkornak és az erdő állapotának megfelelő szakmai munkát rendben elvégezték az erdő akkori kezelői” – magyarázta Gyergyák Lajos.

A faállomány kora megközelíti a 200 évet, némelyik fa óriási méretével hívja fel magára a figyelmet. Az elszáradt és kidőlt idős egyedek az erdőterületen maradnak, elkorhadásukig otthont adnak gombáknak, rovaroknak, kisemlősöknek és madaraknak.

Az ősbükköst két fontos cél érdekében alakították ki: a „magára hagyott” erdő tudományos kutatások helyszíne (növekedés, pusztulás, törzsszám alakulása emberi beavatkozás nélkül stb.), és a szélesebb közönség számára is látogatható nevezetesség, látványosság.

A Vétyemi Ősbükkösben negyven éve nem végeznek erdőgazdálkodást
A Vétyemi Ősbükkösben negyven éve nem végeznek erdőgazdálkodást
Fotó: Novák János

Ártéri bükkösök nyomában

„A Tornyiszentmiklós határában található, Mura-erdőnek nevezett ártéri rész a maga nemében egyedülálló érték, csupán ott fordul elő ártéri bükkös hazánkban” – mutatott rá a páratlan ritkaságra az erdészetigazgató. A Lendva (Adovány) vízfolyás mellett, a szlovén–magyar–horvát hármashatárnál elterülő 361 hektáros erdő viszonylag érintetlen ártéri életközösségnek ad otthont. Értékét növeli, hogy a terület egy részét Szlavóniából hozott tölgymakkal vetették be.

„Bekő Balázs kerületvezető erdészünk nagyapjának elmondása szerint a makkot társzekerekkel hozták ide, és »gombos vellákkal« szórták szét a területen. A bükköt mesterségesen hozták be, valószínűleg alsó árnyaló szintnek szánták. Időközben ezek az erdőrészletek vágáséretté váltak, jelenleg folyamatban van a természetes felújításuk.”

A Mura-erdő jelenleg határon túli része valamikor lenyúlt egészen a Mura folyóig (mintegy másfél kilométerre), azonban a trianoni döntést követően a jugoszláv állam szinte teljesen letarolta. Az erdő akkor a hg. Esterházy hitbizomány részét képezte, a megszállt területen bankoknak, fakereskedőknek adták el a kitermelés jogát, akik bevégezték a gyalázatos munkát. A sors keserű fintora, hogy (sajnos) ez a terület a II. világháború után is a jugoszláv állam területe maradt, így a letarolt terület is az örökségük lett.

Közvetlenül a Kistolmácsi-víztározó partján épített horgászlakot az erdőgazdaság
Közvetlenül a Kistolmácsi-víztározó partján épített horgászlakot az erdőgazdaság
Fotó: Varga György

„Olajos” kapcsolat

Fotó: Varga György
Kőtömb állít emléket a trianoni békediktátum utáni első (1921–1923) olajkutatásnak a Budafai Arborétumban. A termelés azonban csak 1938-ban, a Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT) létrejöttével indult be igazán, és az olajmező több mint 5 millió tonna kőolajat és 3,5 milliárd köbméter földgázt adott 35 év alatt. „A Letenyei Erdészet területén olajkutak százai találhatók, ezért mindig is fontos feladat volt számunkra, hogy fenntartsuk a jó kapcsolatot az olajiparral. A munkában hátrányt jelentettek az esetlegesen előforduló olajfolyások, a talajszennyeződés, ezt ellensúlyozta a sűrű úthálózat, amely nélkül a dimbes-dombos vidéken nehéz lett volna boldogulni. A kitermelés mostanra minimálisra csökkent, de a használt utak többségét átvettük” – magyarázta az olajos kapcsolatok előnyeit Gyergyák Lajos.

Minden évszakban elragadó

A Budafai Arborétum egy kis ékszerdoboz a Letenyei Erdészet területén. Legszebb arcát április végén, május elején mutatja, amikor a rododendronok sokasága virágba borul. Az arborétum alapját a Báró Rubidó Zichy Iván által építtetett vadászkastély parkja alkotja, ezt bővítették elődeink az 1960-as évektől különféle idegenhonos növények ültetésével. A fás növényfajok száma akkor elérte a 220-at.

„Egész évben rengeteg látogatónk van, sok a visszatérő vendég is. Sétálnak, szalonnát sütnek, fotóznak, vagy csak pihennek. A gyerekek nagy kedvence az akácból, egyedi fafaragásokkal készült Makk-Kaland Játszótér az arborétum szívében.

Főként tavasszal és ősszel fogadunk óvodás és iskolás csoportokat, nekik igény szerint szakvezetést is nyújtunk. Jelentős azok száma, akik szakmai szemmel tekintenek végig a növénygyűjteményen.”

A Mura-erdő viszonylag érintetlen életközösségnek ad otthont
A Mura-erdő viszonylag érintetlen életközösségnek ad otthont
Fotó: Németh Gergely

Az arborétum elérhető közúton gépkocsival vagy kerékpárral, illetve egy hosszabb erdei sétával az erdei vasút kistolmácsi megállóitól is. Belépéskor az új fogadóépületükben elsőként a gombák világába kalauzolják látogatóikat egy kiállítás keretében. A Kistolmácsi-víztározó káprázatos erdei környezetben, Letenye és Bázakerettye között, a vasút végállomásánál található. Változatos és folyamatosan bővülő halállománya – balin, csuka és fogassüllő, keszegfajok, compó és ponty – sok horgász érdeklődését felkelti.

„Akik több napot terveznek tölteni a környéken, azok számára a horgásztó is rendkívül vonzó. A Zalaerdő ezt felismerte, és immár két szálláshelyet is működtetünk itt: az erdei lak a falu határán túl, a horgászlak közvetlenül a vízparton várja a vendégeket. Mindkettő tökéletesen alkalmas a kikapcsolódásra, pihenésre” – tette hozzá az erdészetigazgató.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A virágrügyek áttelelése a bő termés feltétele

A gyümölcsfákon a friss hajtásokon nyár közepén kezdenek el kialakulni a virágrügyek, amelyekből a következő évben lesz majd termés. Az almatermésűeknél és egyes héjas fajoknál valójában vegyes rügyek, más néven vegyes virágrügyek vannak, de az egyszerűség kedvéért ezeket is virágrügyeknek fogjuk nevezni.

Új, halálos vírust fedeztek fel az óceánokban

Egy eddig ismeretlen vírust azonosítottak a Hawaii Egyetem Egészségügyi és Partravetődési Laboratóriumában (Health and Stranding Lab), mely halálos a bálnákra és delfinekre nézve. Először egy 2010-ben partra vetődött Longman-féle csőröscetből mutatták ki, ám mostanra 10 különböző tengeri emlősfajnál is megtalálták.

Folyamatosan növekszik erdeink területe és élőfakészlete

Az enyhe időjárás miatt idén előbb kezdődtek meg az Országfásítási Program keretében megvalósuló faültetések – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Ültessünk méhlegelőt! Ültessünk méhlegelőt?

Ez az írás az emlékezés szándékával, és nem a siránkozásért íródott.

Vizes élőhely-rekonstrukciók a Balatonnál

Az elmúlt uniós fejlesztési ciklusban mintegy 38 milliárd forint jutott 100 ezer hektárnyi természeti környezet állapotának megjavítására, amely munka a következő ciklusban a Környezeti és energiahatékonysági operatív program Plusz 42 milliárd forintos keretéből folytatódhat - mondta az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a balatoni vizes élőhely-rekonstrukciók projektzáró ünnepségén csütörtökön Fonyódon.

Horvátországban egy 39 megawatt teljesítményű naperőmű építését tervezik

Egy 39 megawatt teljesítményű naperőmű építését tervezi a legnagyobb francia zöldenergia-termelő cég horvátországi leányvállalata, a Neoen Renewables Croatia a Zárához (Zadar) közeli Policnik járásban - közölte a Poslovni Dnevnik című horvát gazdasági napilap.

Tölgybe álmodott hordók

Amikor tüzelik a hordót és meleg a fa, olyan az illata, mint a frissen kisült kenyér héja. A hordóba töltött bor kioldja ezeket az alkotóelemeket a fából, ettől lesz egyedi az aromája. Éppen ezért fontos, hogy hol nőtt fel a fa, honnan szerezték be a rönköt a kádárok. A Baranya megyei Palotabozsokon működő Európai Kádárok Kft. zömmel a mecseki Zengő és a Zemplén erdeiből származó tölgyből készít hordókat.

Egyszerű lépések az állatbarát kert kialakítása felé

Rengeteg területet elhódítottunk már a természettől gyárak építése, lakhatás és mezőgazdasági termesztés miatt. Ezzel megszámlálhatatlan élőlény életét nehezítettük meg, hiszen a természetes élőhelyek egyre csak fogyatkoznak, ahogy az emberiség mind jobban belakja, beépíti a Földet. Lelkiismereti kérdés, hogy ezek után segítsünk nekik, amiben csak tudunk.

A 8 legjobb ital a szervezetben lévő gyulladás fékentartására

A szervezetben lévő gyulladás egy természetes folyamat, amely valójában segíthet az egészség megőrzésében. Problémák akkor merülhetnek fel, ha krónikusan magas a gyulladás szintje, ami számos egészségi állapottal jár együtt.

Jelentősen csökkent a medvék miatti riasztások száma Hargita megyében

Csaknem felére csökkent tavaly a medvék lakott területen való megjelenése miatt kiadott riasztások száma Hargita megyében - számolt be a csendőrség adataira hivatkozva az Agerpres román hírügynökség.