Back to top

Gyermekbarát városok

Az előrejelzések szerint 2030-ra a Föld lakosságának 68%-a városokban fog élni, a városi lakosság 60%-a pedig 18 év alatti lesz. Mindez azzal a veszéllyel jár, hogy a városi élet miatt lecsökken a gyermekek számára a természeti környezethez való hozzáférés lehetősége, egyebek mellett erre hívta fel a figyelmet egy tanácskozáson Reith Anita okleveles tájépítészmérnök.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem doktoranduszhallgatója, oktatója a Budapesten megrendezett Több zöld várost Európának konferencián tartott előadásában összegezte gondolatait. Mint mondta, az ENSZ gyermekjogi egyezménye 42 pontban foglalja össze azon jogok minimumát, amelyeket minden államnak biztosítania kell a gyermekek számára az életben maradásuk, fejlődésük, védelmük és a társadalomban való részvételük érdekében.

A gyermekek jogainál nem az egyenlőségre kell gondolnunk, hanem a méltányosságra, emelte ki az előadó.

Játszótér vagy játszható tér?

Az UNICEF meghatározta, hogy mit is jelent egy gyermekbarát város. A világszervezet szerint a gyermekbarát városban érvényesülniük kell a gyermekek jogairól szóló egyezményben megfogalmazott jogoknak, valamint a gyermekek véleménye és szükségletei szerves részét kell, hogy képezzék az életüket befolyásoló döntéseknek. Hat olyan fő területet állapítottak meg, melyeken keresztül mindez érvényesülni tud: a részvételiség, vagyis a gyerekek bevonása a különböző döntéshozatali folyamatokba, az életkörülmények és fenntarthatósági kérdések, a játék és a rekreáció, a gyermekgondozás és oktatás-nevelés, a biztonság és a védelem, valamint az egészség és a jólét ügye.

Biztonságosabb utcák a gyermekek számára, Bacelona szuperblokk városmodellje szerint
Biztonságosabb utcák a gyermekek számára, Bacelona szuperblokk városmodellje szerint
Fotó: www.zicla.com

A Cities for Children egyesület összefoglaló irányelveit is ismertette az előadó, melyek fontosak és figyelemmel kell lenni rájuk akkor, ha gyermekbarát városról beszélünk. Ilyen irányelv például, hogy mindenki biztonságos úton juthasson el az iskolába; legyenek játszóterek, játszóutcák, játszható terek;

napirenden legyenek a különböző környezetvédelmi és környezettel kapcsolatos témák, köztük a városi kertészkedés, a hulladékkezelésben való részvétel már kora gyermekkortól kezdve; illetve az ifjúság is kapcsolódjon be a városi döntéshozatali folyamatokba.

A gyermekek és a felnőttek másként viselkednek és mozognak a városban is; máshogyan észlelik és érzékelik a környezetüket. A gyermekek sokféle dolgot képesek játékosan felfogni, és sokkal több részletre figyelnek a felnőttekhez képest. Ha egy gyermeket megkérdeznek a játszóterekről, sokszor az a válasza, hogy unalmasak a játékok, hisz a játszótereket felnőttek tervezik, és nem mindig szövik bele a gyermekek szempontjait azok kialakításába. A felnőttek és a gyermekek által megálmodott játszóterek között nagy a különbség. A játszóterek mellett nagyon fontos a játszható terek fejlesztése a városokban, mert a játszóterek strukturáltak, lehatároltak, felügyeltek, szervezett játékra adnak lehetőséget, már eleve meghatározott biztonsági követelmények betartásával hozták létre őket. A játszható térnek nincsenek határai, más funkciókba, például egy közparkba belehelyezve jelenik meg, bárki számára használható tér, amely korlátlanabb, szabadabb játékot tesz lehetővé.

Egy gyermekbarát város kialakításánál feltétel a hálózatosság, vagyis meg kell határozni a gyermekek által gyakran látogatott városi célpontokat, ilyen például az otthon, az állatkert, a játszótér, az iskola, óvoda, a sportlétesítmények.

Ezek környezete kiemelten fontos, az egyes célpontok közötti közlekedésnél elő kell segíteni a gyerekek biztonságát.

Jó példák

Az előadó megvalósult példákon keresztül igyekezett bemutatni a gyermekbarát városok működését. Nottingham városában (Egyesült Királyság) figyelembe vették azon kutatások és felmérések eredményét, melyekben a város életével kapcsolatban kérdezték meg a gyermekeket, a szülőket és szakértőket. Működik a városban gyermekparlament, ahol a gyerekek részt vesznek a döntési folyamatokban. Családtámogatási programok vannak, nagy hangsúlyt fektetnek a gyermekekkel foglalkozó intézményekben, szervezetekben dolgozók továbbképzésére, a programokba bevonására.

Regensburg (Németország) a világ leggyermekbarátabb városának nevezi magát.

Fontosnak tekintik a részvételiséget, a véleménynyilvánítási lehetőséget, melyre különböző felületeket biztosítanak. Koncepciótervekkel, akciótervekkel rendelkeznek, gyermekvédelmi és családtámogatási programokat szerveznek. A városban létrehoztak egy olyan hálózatot, melyhez bármilyen vállalkozás, üzlet, szervezet csatlakozhat. Az összefogás célja, hogy a gyerekek szabadon és biztonságosan mozoghassanak a városban, a hálózat szereplői pedig vészbázisokként működnek. Az egyedül közlekedő gyerekek betérhetnek ezekre a helyekre és ott segítséget kaphatnak, ha bármilyen gondjuk van.

A gyermekparlament tagjai Nottingham városában 2022 márciusában
A gyermekparlament tagjai Nottingham városában 2022 márciusában
Fotó: www.nottinghamcity.gov.uk

Barcelona úgynevezett szuperblokk városfejlesztései igazán támogatják a gyermekváros elképzeléseket, köztük azt a gondolatot, hogy a gyermekeknek nem feltétlenül a legdrágább játszóeszközök a leghasznosabbak, hanem egyszerű, könnyű és olcsó megoldásokkal is lehet dolgozni.

A szuperblokkokban sok ilyen megoldással lehet találkozni, közülük egyik például az aszfaltfestésre való lehetőség.

A példák is mutatják, hogy ha a gyerekeket is bevonjuk a városok fejlesztésébe, akkor élhetőbb és zöldebb településeken lakhatunk, fogalmazott Reith Anita.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/45 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csak az a szép zöld gyep...

Két közösségi zöldítést támogató pályázatot is kiírt a Fővárosi Önkormányzat budapesti társasházak, intézmények, illetve magánszemélyek számára. Az Égig Érő Fű elnevezésű udvarátalakító felhívást már harmadjára, a homlokzatzöldítést pedig idén először hirdették meg.

Február 2.: a vizes élőhelyek világnapja

Bár kevesen tudják, de február másodika a vizes élőhelyek világnapja. Ez 1971. óta van így, annak emlékére, hogy ezen a napon kötöttek nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek, elsősorban az ott élő madárvilág védelméért. Idén, 2023-ban ráadásul, pont egy vízi élőhelyi madár, a nádasokban, gyékényesekben élő barkós cinege lett az év madara.

Mindenki zöld városokra vágyik

A klímaváltozás rekkenő kánikulákat eredményez minden évben, lassan nincs 40 Celsius-fok alatti nyár… Hatványozódik a hőérzet a nagyvárosok betondzsungeljeiben, ahol az egyre csökkenő zöld területek száma miatt már-már keresni kell némi árnyékot. A városi klímát ráadásul nemcsak az emberek viselik nehezen, hanem a növények is, ezért koránt sem mindegy, milyen fajokkal igyekszünk zöldíteni a nagyvárosok betontengereiben.

Van környezetszennyezőbb a kapszulás kávénál

A kutatók azt vizsgálták, hogy összességében a kávé teljes életciklusát figyelembe véve melyik változat a legjobb és legrosszabb hatással a környezetre.

Fókuszban a globális mezőgazdaság

A Nemzetközi Zöld Hét (Internationale Grüne Woche, IGW) az egyik legismertebb németországi rendezvény. Berlin már 1926 óta a helyszíne a világ egyik vezető nemzetközi élelmiszeripari, mezőgazdasági és kertészeti vásárának.

Hamarosan hóvirágünnep

Az Alcsúti Arborétumban minden évben ünnep a hóvirágnyílás. A pontos dátuma értelemszerűen nem rögzíthető előre, de az biztos, hogy most már a küszöbön áll. Érdemes figyelni a híreket!

Méhbarát téglát alkotott egy brit kutatócsoport

A beporzók fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni: a mezőgazdaság és az ökoszisztéma számára is nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújtanak. De hogy segíthet rajtuk egy tégla?!

Megzakkant rovarok, süket madarak: ezt teszi a fény és hangszennyezés

Az emberi tevékenység nagyon sok szempontból hatással van az állatvilágra. Az éjszakai közvilágítás, a rádiójel sugárzás mind befolyásolják - sok esetben nagyon kedvezőtlenül - az állatok életkörülményeit.

Schmidt Egontól búcsúzunk

91 éves korában elhunyt Schmidt Egon neves ornitológus, Kossuth-díjas író, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület alapítója és tiszteletbeli elnöke, a magyar természetvédelmi ismeretterjesztés kiemelkedő alakja, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte.

Pótolni kell a tápanyagot, amit a terméssel elvittünk a földekről

Érzékenyen érinti a műtrágyapiacot az energiaár-robbanás, és a rendkívül drága tápanyagellátás új utak keresésére készteti a gazdálkodókat. Ebben kívánt segíteni az AGROmashEXPO-n a Milyen alternatív megoldásokkal lehet kiváltani a műtrágyát? című fórum. A szakmai beszélgetést Pénzes Éva, az Agriturf 2022 Zrt. kereskedelmi és marketing igazgatója vezette.