A leszüretelt termés tárolására szánt rekeszeket felhasználás előtt alaposan tisztítsuk meg a szennyeződéstől, főként, ha korábban is erre a célra voltak használatban. A téli tartós tárolásra szánt helyiség (pince, garázs, verem, fészer stb.) legyen tiszta, szellőztethető, fagymentes, hőmérséklete ne haladja meg az 5 °C-ot, páratartalma pedig biztosítsa, hogy minél kisebb legyen az apadási veszteség. Néhány zöldségfélét (sárgarépa, petrezselyem, cékla) rétegeljük nyirkos, de nem vizes homokba, így nem fog megfonnyadni.

A télálló póréhagymát bent hagyhatjuk a földben,
csak annyit szedjünk fel, ami egy-két hétre elegendő, de ha tartós fagyokra számítunk, szedjünk fel többet és takarjuk le zsákkal, esetleg szalmával. Manapság már a sárgarépa és a petrezselyem esetében is bevett szokás, hogy a gyökereket a nem szedjük fel, és a talaj szalmával takarásával védjük meg őket a fagytól Így bármikor szedhető a friss zöldség.

Az utóérés során ezek a növények etiléngázt termelnek, ami serkenti a burgonya csírázását, ezért nem szabad őket egymás közelében tárolni
. A datolyaszilva utóérleléséhez ugyanakkor kihasználhatjuk az alma eliténtermelését: a szedéskor még fanyar, fogyasztásra alkalmatlan gyümölcsök utóérését néhány pár napra rövidíthetjük, ha néhány darabot összecsomagolunk almával. Így a datolyaszilva fokozatosan válik ehetővé.

Legjobb, ha állandóan ott tartunk egy minimum-maximum hőmérőt, valamint egy páratartalom-mérőt.
Ha túlságosan száraz lenne a levegő, akkor párologtassunk vizet, vagy locsoljuk szét a padlón. A betárolt zöldség- és gyümölcsféléket folyamatosan át kell válogatni, hogy a romlásnak, csírázásnak indultakat időben eltávolíthassuk, ellenkező esetben megromlanak az egészségesek is.