Ezen vizsgára nevezhető minden olyan származási lappal rendelkező magyar vizsla (illetve egyéb, VII. fajtacsoportba tartozó ebek), amelyik betöltötte a 8 hónapos kort. Életkorban nem szabnak meg felső határt, de kívánatos a fiatalabb korú kutyák vizsgán való megjelenése, hogy az öröklött tulajdonságokat ne fedje el, esetleg írja felül a kapott kiképzés hatása.
Horog első munkavizsgán való szereplése már nem várat sokat magára, hamarosan tanúbizonyságot tesz képességeiről. Az erre való felkészülés már javában zajlik. A munkavizsga sikeres teljesítése elengedhetetlen a tenyésztésbevételhez, ám ehhez a kutyának a tenyészszemlén küllemileg is tenyészthető minősítést kell elérnie. Csak a két feltétel együttes teljesülése esetén vonható be magyar vizsla a tenyésztésbe.
Mezei munka során fontos az orrjóság
Élő vad jelen esetben lehet fácán, fogoly vagy fürj is. Ha a területen nincs kellő mennyiségű vad, akkor mesterségesen helyezik ki a madarakat a feladat megkezdése előtt legalább 15 perccel. Ez esetben a kihelyezést sem a vezető, sem a kutyája nem láthatja – ez sem előnyt, sem hátrányt nem jelent majd a kutya teljesítményében. Ugyanis, ha kutyánk végignézi a vad kihelyezését, könnyen előfordulhat, hogy kereséskor egyből a madár vélt helyére szalad a korábbi vizuális információt kihasználva. Így keresési stílusa nem bírálható el.
A mezei keresés ideje tíz perc, ez idő alatt a bírók megfigyelik, majd osztályozzák kutyánk orrjóságát, keresési stílusát, a vad jelzését, a vadmegállást, a gyorsaságot és a kitartást. Az orrjóság elbírálásánál figyelembe veszik, hogy a vizsla milyen távolságról és hogyan jelzi a vad jelenlétét, illetve hogy keresés közben milyen a fejtartása: inkább a földet szaglássza, vagy magasabbra emelt orral a szelet figyeli (utóbbi kívánatos a magyar vizsla mezei keresése során). A jó orrjóságot mutatja a vad minél nagyobb távolságból való észlelése és e jelzés magabiztossága is. A kiforrott keresési stílus fiatal kutyáknál még nem követelmény, ehelyett inkább az érdeklődést, a találni akarást, az önállóságot és a fejtartást veszik figyelembe. Az élő vad megtalálásakor a kutyától még nem várják el, hogy szilárdan állja azt, ahogy az sem hiba, ha a vizsla beugrik a vad megmozdulására. Akkor kaphat a vizsla maximális, azaz négyes osztályzatot erre a feladatrészre, ha legalább egy vadat szag alapján (és nem csak a vad megpillantásakor) megfelelően jelez, és legalább néhány másodpercig kifejezetten állja azt.
Szintén kizárást von maga után az is, ha a vizslának már legalább két lehetősége lett volna álláskészségének bizonyítására, mégsem állta egyszer sem a vadat.
A következő feladat egy elhozási teszt, mely során a kutyának két friss lőtt vadat (egy szárnyas, ami lehet fácán, réce vagy fogoly, és egy kisméretű szőrmés vadat: mezei vagy üregi nyúl) kell megfogni és a vezetőjéhez vinni. A teszt előtt minden kutyának lehetősége van egy-két perces gyakorlásra a sikeresebb teljesítés érdekében. A feladatra vadanként 3 perc a szintidő. Közben a vezető bármilyen segítséget adhat kutyájának, bíztathatja, játszhat vele, és joga van szintidőn belül többször is próbálkozni – de ezt a bírók az osztályozásnál figyelembe veszik. Maximális osztályzatot az a kutya kaphat, amelyik a vezető által eldobott mindkét vadat önállóan felveszi és apportírozza. Amennyiben a vizsla csak az egyik vadat hajlandó megfogni, maximum egyes osztályzatot kaphat. Az elhozások során értékelik a vad iránti érdeklődési kedvet, valamint a fogást és magát az elhozást is.
A mezei munka utolsó feladata a csapakövetési hajlam vizsgálata. A feladat során az egyik bíró egy lőtt vadat (szárnyas vagy szőrmés) elhúz körülbelül 30 lépés távolságban, azaz egy egyenes vonalú vonszalékot készít. A vonszalék/csapa végén ott hagyja a húzott vadat. A kutyának ezután a vezető megmutatja a csapa indulási helyét, majd elhozásra küldi az ebet. A vizslának önállóan kell kidolgoznia a nyomot, majd felvennie a megtalált vadat és apportíroznia azt. A feladat teljesítésére 3 perc áll rendelkezésre.
Vízi munkánál a „lövésfélést” is figyelik
Ezek után következik a vízi teszt, melynek szintideje 5 perc. A feladat során a bíró vagy a vezető egy lőtt kacsát dob 8-10 méterre a vízbe úgy, hogy a kutya csak néhány métert úszva érhesse el azt. A vizsla láthatja a dobást, és utána azonnal indítani is lehet a vadért. Amint a kutya legalább a partig apportírozta a vadat, rögtön vissza kell dobni a kacsát.
A kutyát ez nem zavarhatja meg a feladat teljesítésében. Ha vadászkutyánk a lövés után kijön a vízből, és sehogyan sem tudjuk újra a vízbe küldeni, akkor bizony a teszt „viselkedés lövésre” részére 0 osztályzatot fog kapni. Ha nem hozza ki a kacsát legalább a partig, a „vízi elhozás” rész szintén 0-val értékelendő. A vízi teszt során értékelik a vízkedvelést is, ahol a kutya vízben való mozgását nézik a bírák. A legmagasabb, négyes osztályzat akkor adható a kutyának, ha bátran, vonakodás nélkül megy be a vízbe, és szívesen tartózkodik benne. Nem kívánatos, ha a kutya beugrik a vízbe, hiszen komoly veszélyt jelenthet az ott levő karók, törzsek, egyéb tárgyak nem ismert helyzete. A csapkodásmentes, szép stílusú úszást ezen vizsga esetében még nem várják el a kutyáktól.
A fiatal vizslák idegrendszerének vizsgálata fontos része az alapvizsgának. Ezt a mezei és vízi munka közben leadott lövésekre való viselkedés alapján osztályozzák. A temperamentum és a munkakedv értékelése az egész vizsga alatt tanúsított viselkedés alapján történik.
Fontos, hogy érdeklődjön a feladatok, a vad iránt, látható legyen benne a vadászszenvedély. Fiatal vizslák esetében kisebb hibának tekintik a túl élénk viselkedést, a nehezebb vezethetőséget, mint az érdektelenséget, félénkséget vagy az agresszivitást. Ha a vizsga során kutyánk bármelyik feladatrészre is 0 osztályzatot kapott, az egész vizsga sikertelennek minősül. Ez esetben a vizsga későbbi időpontban ismételhető.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
