Back to top

Lappangó betegség: a gümőkór

Idén augusztus végéig öt alkalommal is találtak gümőkórral fertőzött szarvasmarha-állományt hazánkban. A Nébih hírportálján megjelent tájékoztatás szerint az éves kötelező ellenőrzésen derült fény a fertőzöttségre, ami a felülvizsgálat szükségességét és hatékonyságát jelzi, hiszen az állatok nem mutatták a betegség tüneteit.

A közzétett tájékoztatásból az is kiderül, hogy vadállatoktól származik a fertőzés – a marhák a kórt a legeltetés során kapták el.

A téma tehát aktuális, ezért megkerestük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, és segítségükkel a megelőzéshez adunk gyakorlati tanácsokat.

Illusztráció
Illusztráció

Mi is pontosan a gümőkór?

Más néven tuberkolózis, vagyis tbc. A betegséget emberben és állatban is a mycobaktériumok okozzák, és képes emberről állatra és állatról emberre terjedni, vagyis fennáll a zoonózis veszélye.

A tbc az oltás megjelenéséig hazánkban népbetegség volt, az 1900-as években többségében halálos kimenettel.

Az 1954-ben bevezetett védőoltással (ún. BCG-oltás) sikerült visszaszorítani a tbc-t, azóta is minden újszülöttet beoltanak a kór ellen. Ez azonban a felnőttkori tbc-t nem akadályozza meg, és nem alkalmas a fertőzés terjedésének megelőzésére sem.

A kórokozó mycobacterium bovis és mycobacterium tuberculosis baktériumok lassú fejlődésű és lezajlású fertőző betegséget váltanak ki. Fontos hangsúlyozni: gümőkór elleni vakcina állatok számára nem létezik!

A gümőkór cseppfertőzéssel terjed. A testváladékokkal a környezetbe kerülő mikrobákat szájon át veszi fel, vagy belélegzi az állat. A fertőzött tehén teje is lehet fertőzési forrás a borjak számára!

Gümőkóros elváltozás májban
Gümőkóros elváltozás májban
A fertőzött állatokon kezdetben enyhe láz, levertség tapasztalható. Étvágytalanokká válnak, nyirokcsomóik megduzzadnak, tejtermelésük lecsökken, lefogynak. Kialakulhat köhögés, illetve hasmenés, attól függően, hogy a betegség a tüdőt vagy a bélrendszert támadja meg.

A fertőzött szövetekben gümők alakulnak ki, amelyek akadályozzák az érintett szerv normális funkcióit.

Tüdőgümőkór esetén az állatok kez­detben szárazan köhögnek, majd ezt váltja fel a nedves köhögés, nyálkahártyáik kékesszürke árnyalatúvá színeződnek, mellhártya- és tüdőgyulladásra utaló tünetek jelentkeznek, az állatok lesoványodnak. A bélrendszerben kialakuló betegség esetén hasmenés, és az ürülékben megjelenő gyulladásos váladék alakulhat ki. A betegség egyébként érintheti az ivarszerveket, a bőrt, az idegrendszert és a húgyutakat, csontokat és ízületeket is.

Mint láthatjuk, a betegség tünetei igen változatosak, nem specifikusak, más betegségekre is utalhatnak, ezért fontos, hogy egyéb vizsgálattal kiderítsük a gyanúnkat. Az is előfordulhat, hogy a fertőzés legcsekélyebb jelét sem tapasztaljuk az állatokon, a tünetek a fertőzés után hónapokkal jelennek meg, mégis, az eltelt idő alatt állományunk egyes egyedei a betegség hordozói, terjesztői. A kór kialakulását megkönnyítik a rossz tartási körülmények, a magas páratartalom, a nem kielégítő szellőztetés, valamint a nem teljes értékű étrend.

Fertőzött állatokat tilos gyógykezelni, azokat sajnos le kell vágni!

Mivel emberre és állatra egyaránt veszélyt jelent akár egyetlen fertőzött szarvasmarha is, feltétlen kérjünk vizsgálatot a betegségre vonatkozóan!

A megelőzésen a hangsúly

Fontos megvédeni a nem fertőzött állatokat, a fertőzött állományokat pedig mentesíteni. A hatósági állatorvossal minden szarvasmarhánál évente kötelező intradermális tuberkulin vizsgálatot végeztetni! Továbbá a laboratóriumi baktériumtenyésztés ad minden kétséget kizáró eredményt. A vágóhídi húsvizsgálat, illetve élő vagy elhullott állat vizsgálata, boncolása során mindenképpen hatósági laboratóriumi vizsgálat szükséges a gümőkór gyanújának feltérképezésére, mellyel kétséget kizáróan igazolni lehet a fertőzöttséget. Ezzel a vizsgálattal az is megakadályozható, hogy az esetlegesen fertőzött állatok húsa közfogyasztásra kerüljön.

Magyarországon a szarvasmarha-gümőkórtól való mentesítés az 1960-as években kezdődött.

Jelenleg hazánk teljes területe mentes a betegségtől, ez azonban nem jelenti azt, hogy a vizsgálatok egy-egy esetben nem állapítják meg a gümőkór jelenlétét. A betegség fenntartói a vadon élő állatok, Magyarországon a gazdasági haszonállatok fertőződése általában a vadállatokkal közösen használt legelőkről történik. Haszonállatokban jellemzően legelőkön tartott húsmarha állományokban szokott évente egy-egy eset előfordulni. Hazánk hivatalos mentességét az évente előforduló pár eset nem befolyásolja, mivel a fertőzött telepek száma az utóbbi években mindig a jogszabály által megengedett érték alatt maradt – emiatt lehetséges az export is.

Állattartó telepek főbb állategészségügyi követelményei

  • Minden, a telepen található állatot a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően meg kell jelölni!
  • A telepet – a legeltetéses állattartás kivételével – olyan kerítéssel kell körülvenni, amely alkalmas ember vagy kóbor állat behatolásának megakadályozására.
  • Az állattartó épületeket úgy kell elhelyezni, hogy járványveszély esetén lehetővé tegye a védelem szempontjainak megfelelő személy- és járműforgalom megszervezését!
  • A telepnek rendelkeznie kell láthatóan használatban lévő, átöltözésre, mosakodásra és személyek fertőtlenítésére alkalmas helyiséggel!
  • Az épületek padozatának, oldalfalainak, a berendezéseknek könnyen takaríthatónak, fertőtleníthetőnek, a keletkezett szennyvíznek, trágyának, trágyalének maradéktalanul eltávolíthatónak kell lennie!
  • Az állattartó épületeknek alkalmasnak kell lenniük arra, hogy szükség esetén megvédjék az állatokat az időjárás káros hatásától, és nem okozhatnak sérülést az állatoknak!
  • Az állatok tartására szolgáló épületben, az állatok egészsége és jóléte szempontjából lényeges műszaki berendezéseknek megfelelő, működőképes állapotban kell lenniük, azokat naponta ellenőrizni kell!
  • Kártevőirtást rendszeresen és az előírásoknak megfelelően kell végezni!
  • Az állati melléktermékek (különösen az állati tetemek) gyűjtéséhez és elszállításához megfelelően takarított, fertőtlenített konténerre vagy tárolóhelyre és/vagy hullaemésztő veremre vagy hullaégetőre van szükség, a hullagyűjtő edényzetet megfelelően takarítani, fertőtleníteni szükséges!
  • Az állattartó köteles együttműködni a hatósággal a járvány­ügyi feladatok elvégzésekor. Állampolgári kötelesség bejelenteni az állatok megbetegedését, gyanú esetén az állatot el kell különíteni, és értesíteni az állatorvost!
  • A gazdálkodónak új állomány betelepítésekor el kell végeznie a szükséges járványügyi megelőző intézkedéseket, az idegen állományból származó állatokat el kell különítenie!
  • Takarmányt kizárólag nyilvántartott/engedélyezett létesítményből/takarmányipari vállalkozástól vehetnek át, a feldolgozott állati eredetű fehérjét tartalmazó takarmány feletetésekor figyelembe kell venni a jogszabályi korlátozásokat!
  • A takarmányt zárt, fedett helyen kell tartani, az állatok etetésére csak olyan takarmányt szabad felhasználni, amely az állat, illetőleg közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti!
  • Legeltetés esetén a legelőt (természetvédelmi területek kivételével) állóvizektől, tocsogóktól mentesíteni kell, a legelőre való kihajtás előtt dokumentáltan el kell végezni az ecto- és endoparazita elleni kezelést, az emlős haszonállatok esetén a tetanusz elleni vakcinázást!
  • Gondoskodni kell a kút (vagy más víznyerő) megfelelő állapotáról; a mérgező növényeket, hulladékokat, idegen anyagokat el kell távolítani a legelőről!

A megelőzésben nagyon fontos szerepe van az általános járványügyi előírások szigorú betartásának. A mentesség fenntartása érdekében a szarvasmarha-állományoktól távol kell tartani minden más fajú állatot (kutyát, macskát, rágcsálókat, vadon élő kérődzőket stb.), amelyek gümőbaktériumok hordozói és terjesztői lehetnek. Ugyanezen okból gondoskodni kell arról is, hogy a szarvasmarha-állományunkkal csak olyan emberek dolgozzanak, akiknek nincs és korábban sem volt gümőkóros fertőzöttségük – Egészségügyi Kiskönyv és tüdőszűrő vizsgálat meglétével ellenőrizhetjük.

Ha állatokat vásárolunk, akkor azt kizárólag hatósági állatorvos által ellen­őrzött, mentes állományból tegyük!

Súlyos gümőkóros elváltozás a gátorközi nyirokcsomóban
Súlyos gümőkóros elváltozás a gátorközi nyirokcsomóban
Az idei esetek is jól példázzák a vadállomány gümőkórral való érintettségét. A Nébih laboratóriumaiban ezzel kapcsolatban vadon élő állatokból származó mintákat is vizsgálnak. Ezekből kiderül, hogy Magyarország egyes területein – különösen a Dunántúlon és a Dunazug-hegyvidék környékén – a vadállomány endémiásan fertőzöttnek minősül, tehát a betegség e jól körülhatárolt földrajzi területeken tartósan előfordul a vadállományban. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az e területeken legeltetett háziállat-állományok közül egy-egy szinte minden évben megfertőződik a vadállomány gümőkór-fertőzöttsége miatt. A vizsgálatok azonban eddig nem erősítették meg máshol az országban a hazai vadállományban a kórokozó jelenlétét. Amennyiben tehát máshol, például a Dunától keletre jelenik meg a gümőkór, ott nagy valószínűséggel a betegség egy másik fertőzött szarvasmarha-állományból származik.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2022/09 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Költözik a belgrádi állatkert

Majdnem kilencven évvel megalapítása után Belgrád közvetlen központjából egy szigetre helyezik át a belgrádi állatkertet annak érdekében, hogy a nándorfehérvári várnak is helyet adó Kalemegdan felkerülhessen az UNESCO világörökségi listájára - közölte Aleksandar Sapic, a szerb főváros polgármestere pénteken.

Erdészeti és vadgazdálkodási kérdésekről tárgyalt a magyar és a szlovén agrárminiszter

Magyarország és Szlovénia kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás területén, továbbá a két ország egyaránt fontosnak tartja az állategészségügyi megelőző lépések összehangolását - jelentette ki Nagy István agrárminiszter szombaton a Vas megyei Felsőszölnökön, ahol megbeszélést folytatott Irena Sinko szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezési miniszterrel.

Új összefüggést találtak a társadalmi elszigeteltség és a demencia kockázati tényezői között

A szociális életmódot meghatározó tényezők, köztük a társadalmi elszigeteltség, összefüggésbe hozhatók a neurodegeneráció kockázati tényezőivel - derül ki a kanadai McGill Egyetem új tanulmányából.

Zabital tejkosztümben

„shhh…This Is Not M*lk” felirattal forgalmaz és reklámoz egy 3,5 százalékos zsírtartalmú zabitalt a Danone. Látszólag nem is sért ezzel jogszabályt, hiszen az elnevezésben és a reklám­szlogenben nem szerepel a tej szó. Ennek ellenére mégis megkérdőjelezhetőnek tűnik a szlogen, mert egy szót látványosan kiemelnek benne – azt, hogy MILK.

Hosszú életet biztosíthat az északiak táplálkozási modellje

Ha valaki megkérdezné, hogy melyik a legegészségesebb régió a Földön, mit választanánk? Japánt, ahol Okinawa kék zónája található, és ahol az emberek rendszeresen 100 év felett is jó egészségben élnek? A Földközi-tenger vidékét? Bár a világ számos helyét meg lehetne említeni, az észak-európai régiót gyakran figyelmen kívül hagyják. Pedig nem kellene...

Napi egy alma az orvost távol tartja

Világszerte kísérletek folynak az élelmiszeripari hulladékok, melléktermékek takarmányként való hasznosítására. Az Egyesült Államokbeli Cornell Egyetem kutatói a közmondást így módosították: szerint a közmondás az állatorvosokra is igaz. Kísérleteikben az almalégyártás melléktermékeit broilertakarmányként hasznosítva jutottak erre az eredményre.

Magukkal vitték háziállataikat a vikingek Angliába

A Skandináviából Angliába hajózó vikingek lovakat, kutyákat és elképzelhető, hogy sertéseket is vittek magukkal, derült ki egy friss tudományos kutatásból, amelyet a BBC News ismertetett csütörtökön.

Mókás kinézetű tamarin érkezett Debrecenbe

Társat kapott a tavaly Debrecenbe érkezett fehérajkú tamarin hím: egy másik fiatal hím a csehországi Ústí nad Labem állatkertjéből került a Nagyerdőbe - közölte az állatkert vezetője az MTI-vel csütörtökön.

Szójababot kukorica helyett?

A tavalyi aszály miatt az Egyesült Államok egyes területein a húsmarhák abraktakarmányában részben a szójabab lépett a kukorica helyébe. Kutatók azonban több dologra is figyelmeztetnek a szója etetésével kapcsolatban.

Letaszították a trónról a border collie-t

Az intelligencia és a kognitív képességek felmérése céljából új vizsgálatot végeztek a kutyák körében. A vizsgálat nem teljes körű, mivel csak 13 fajta 1002 egyedén végezték el a teszteket. A kutatás tanulmányában leírtak szerint a híresen kimagaslóan magas intelligenciával rendelkező border collie csak második lett, az első helyet egy másik fajta nyerte el.