Back to top

Ötszáz vaddisznó egy telepen – vadaskerteknek vadászati céllal

A Békés megyei Gerendáson 2007 óta működik a vaddisznótenyésztéssel foglalkozó Geri-Vad Kft., amely mostanra évente 200-250 egyedet értékesít különböző vadaskerteknek vadászati céllal. Az afrikai sertéspestis 2018-as hazai megjelenése előtt külföldre is értékesítettek, ám ez az exporttevékenység máig nem állt helyre.

500 vaddisznó egy telepen – vadaskerteknek vadászati céllal | MMG

További képek a telepről ide kattintva érhetők el.

A tenyészetbe, ahogyan más disznótelep esetében is, kizárólag megfelelő higiéniai feltételek ellenében (lábbeli- és kézfertőtlenítés) lehet belépni. A 6,3 hektáros telep kerítéssel, sövénnyel és villanypásztorral körülhatárolt, kizárva ezzel a vad esetleges bejutását. Benn mintegy negyven kisebb-nagyobb méretű fakkokat (fiaztatók, továbbtartásra szolgáló fakkok) alakítottak ki, ahol a vaddisznók nemek és korcsoportok szerint vannak különválasztva: találni itt malacokat, süldőket, anyakocákat és tenyészkanokat egyaránt.

Fotó: Bokor Ádám

Azóta a szaporulat egy részének visszatartásából választották ki a viselkedésnek, testfelépítésnek legmegfelelőbb anyakocákat, tenyészkanokat.

Az egymással jól összeférő anyakocákat a szaporulattal együtt egy nagyobb fakkba zárják kondát alkotva, ahogyan az természetes körülmények között is történik, később a szaporulatot nemek szerint különválasztják, a kansüldők és a gyenge idegzetű, rossz testfelépítésű kocasüldők (kocasüldő-állomány 15-20 százaléka) külön fakkba, majd eladásra kerülnek.

Farkas László két-háromévente legfeljebb egy-két kansüldőt tart csak meg újabb tenyészkanok kinevelése céljából.

Az állomány zömében 15-20 hektár saját termőföldről betakarított takarmányt – lucerna, kukorica, árpa – kap, amit a gondozók a fakkokban kialakított etetőplaccokra szórnak, ezzel is megakadályozva, legalábbis minimalizálva a takarmány dagonyától való szennyeződését, valamint a fialást követően a malacok indítótápban részesülnek a serényebb növekedés elérése érdekében.

Jelenleg a közel 500 egyedet számláló állományban 69 a kocalétszám és 15 tenyészkan található. A telep éves szinten átlagosan 200-250, főként két-három éves kanokat, illetve kocasüldőket értékesít.

Fotó: Bokor Ádám

Az értékesítés vadászati célból országszerte vadaskerteknek történik. Az afrikai sertéspestis 2018-as hazai megjelenése előtt külföldre is értékesítettek, főként Spanyolországba, Horvátországba, Ausztriába és Lengyelországba, ám ez az exporttevékenység azóta sem állt helyre. Vadfeldolgozó üzemeknek nem éri meg értékesíteniük, az élő vadra nagyobb és kifizetődőbb a kereslet.

- Korábban nagyon sok fiatal gazda adta fejét vaddisznó tenyésztésére, azonban egyszerűen nem tudta a szaporulatot értékesíteni az országban megjelenő ASP következményeként bevezetett korlátozások miatt. A szabályozás összemosta a vadon élő vaddisznót a tenyésztett vadsertéssel, pedig az azonos fajhoz tartozáson kívül az ég adta világon semmi köze a kettőnek egymáshoz.

Fotó: Bokor Ádám

Ugyanúgy zárt körülmények között tartjuk az állatokat, mint bármely más sertéstelepen; telepünket a szakosított telepekhez hasonlóan, állategészségügyi szempontból leminősítették, erős közepes minősítést kapott.

Fotó: Bokor Ádám
Pedig tagjai vagyunk a Magyarországi sertéstenyésztők és sertéstartók szövetségének (MSTSZ), mégis sokkal több olyan adminisztratív akadállyal kell szembenéznünk, ami ismeretlen a házi sertést tartó telepek vezetői vagy tulajdonosai részére – véli Farkas László.

Tevékenységéből adódó gondokat csak bokrosítják a magas takarmányárak, a tulajdonos mégis úgy gondolja, nem szabad feladni. Kedvező fordulatra számít, akár a szabályozásban, akár az állategészségügyi helyzetben: „Mi másban tudna egy állattenyésztő és vadgazda bízni, ha nem a szebb jövőben.”

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bill Gates is befektetett egy ausztrál startupba, amelynek célja a tehenek metántermelésének csökkentése

Bill Gates más milliárdosokhoz csatlakozott, akik egy ausztrál klímatechnológiai startupba fektetnek. A startup célja, hogy laboratóriumban előállított takarmány-adalékanyaggal csökkentik az állattenyésztés metánkibocsátását.

Spanyol nyérc farmon jelent meg a madárinfluenza

Egy galíciai nyérc farmon hirtelen megnőtt a mortalitás még 2022 októberében. Az állatorvosok első körben a SARS-CoV-2 vírusra gyanakodtak, mely már több más országban is okozott problémákat a nyérctenyészetekben. Azonban a laboratórium a H5N1-es madárinfluenza vírusát mutatta ki. A hatóságok azonnal karantén alá vették az egész farmot, beleértve az ott dolgozó embereket is.

Egy kalandos szezon értékelése

Amikor e sorokat írom, már közeledik a téli nyugalom ideje, de néha még felsejlik bennem, mi minden történt az 2022-es méhészeti évben. Ez az esztendő is tele volt élménnyel, kalanddal, tanulsággal és természetesen kihívással. Jelen írásomban a 2022-ben tapasztalt gondokat, hibákat, örömöket, tapasztalataimat szeretném megosztani az olvasókkal.

A nagymacskák kényelme is előtérbe került

A Fővárosi Állat- és Növénykert tigrisei és leopárdjai számára finomságokat is készítenek a kifutóba.

Együttműködési megállapodás az állatvédelem népszerűsítésére a nyugdíjasok körében

Ovádi Péter állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos bejelentette, hogy együttműködési megállapodást kötnek a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségével, a közös munka célja az állatvédelem népszerűsítése a nyugdíjasok körében.

Jelentősen csökkent a medvék miatti riasztások száma Hargita megyében

Csaknem felére csökkent tavaly a medvék lakott területen való megjelenése miatt kiadott riasztások száma Hargita megyében - számolt be a csendőrség adataira hivatkozva az Agerpres román hírügynökség.

Kína szójababimportja 2030-ra várhatóan lecsökken

Egy új Rabobank-jelentés előrejelzése szerint Kína szójababimportja a következő években lelassul, és végül 2030-ig csökkenni is fog. Ennek az az oka, hogy lelassul az ország állattenyésztésének a növekedése, folyamatosan javulnak a gazdálkodási gyakorlatok, és ami még fontosabb, országszerte elterjed az alacsony szójatartalmú takarmányok alkalmazása.

Vadkárok a szőlőültetvényekben

A szőlőben a kártevők elleni védekezés elsősorban rovarokra irányul, de vannak sokkal nagyobb állatok, amelyek veszélyeztetik a tőkéket és a termést. Rágcsálók, madarak, őzek, vaddisznók, nyulak (mezei és üregi) és más emlősök megrágják a hajtásokat, a fürtöket és széttapossák a sorokat, kárt tesznek a tőkék fás részeiben, számokban mérhető gazdasági veszteséget okoznak.

A vakond lett az év emlőse

A több mint 120 éve védett vakondot választotta 2023-ban az év emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium (AM) és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével.

A kutyák meg tudják mutatni az embernek, amit akarnak, a malacok nem

A családi kedvencként tartott kutyák és törpemalacok viselkedését összehasonlítva arra jutottak az ELTE etológusai, hogy az ember figyelmének egy számukra kívánatos dologra irányítása nem egy általános képesség a háziasított állatok körében: míg a kutyák igen, a malacok nem rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, amelyek ehhez a képességhez szükségesek.