Back to top

Hogyan lettek biotermesztők?

A csehországi bioszőlő-termesztés fejlődéséről hallhattak előadást a Biocont Klub első, Bodrogkeresztúron tartott rendezvényén részt vevők, és két neves szőlész-borász is elmondta, miért választotta ezt a módszert.

Folytatjuk a 44. számban elkezdett beszámolónkat, melyet itt olvashat.

Csehországban 20 ezer hektáron termesztenek szőlőt és a terület nagy részén környezetkímélő módszereket alkalmaznak. Mindez az integrált és bioszőlő-termesztőket tömörítő Ekovin szervezet tevékenységének köszönhető, derült ki Štěpán Hluchý, a Biocont cégcsoport vezetőjének előadásából. A Biocontot 1991-ben alapította Štěpán édesapja, Milan Hluchý és László Gyula Mikulovban, ahol a cseh szőlők tömörülnek, és nem sokkal később jött létre az Ekovin. A szervezetnek kezdetben hat tagja volt, mára 13 ezer hektáron termesztenek az iránymutatásai alapján.

Szakmai szervezet segíti

Štěpán Hluchý: Sokfelé a szőlészek állnak élen a biotermesztésben
Štěpán Hluchý: Sokfelé a szőlészek állnak élen a biotermesztésben
Egy PHARE-projekt keretében 2003-ban meteorológiai állomásokat telepítettek és előrejelező-hálózatot alakítottak ki, ami alapján a termesztők növényvédelmi tanácsot kaptak az Ekovintől.

Talajvizsgálatot végeztek 600 ültetvényben és tápanyagellátási tervet dolgoztak ki ezek alapján.

A bioszőlőkben egyáltalán nem adagolnak nitrogént, hanem a célirányos talajműveléssel, talajtakarással, a törköly és a nyesedék ültetvénybe visszaadásával érik el a kívánt hatást.

Állami támogatást először 2004 körül kaptak Csehországban a környezetkímélő szőlőtermesztésre a gazdálkodók. Ehhez meghatároztak egy megengedett növényvédőszer-mennyiséget, és mivel már megvolt hozzá a kellő szaktudás az ágazatban, többen kezdtek érdeklődni az integrált termesztés iránt.

Akkortájt vizsgálták osztrák partnerrel közösen a természetvédelem lehetőségeit a szőlőtermesztésben. A hároméves projekt célja volt, hogy kevesebb növényvédő szert használjanak a ter­mesztéshez, kialakítsák a célszerű talajművelési módszereket és természetes módon javítsák a növények erőnlétét. Ehhez vizsgálták a szőlő, valamint a talajtakaró növények gyökérrendszerét, és hatásukat a talaj vízmegtartó képességére, a nitrogénkörforgására az ültetvényben.

Az integrált termesztési támogatások hatására sokan kezdték gyepesíteni az ültetvényük minden második sorközét, ami odáig fejlődött, hogy mára szinte mindenütt vegyes takarónövényzetet telepítenek.

Annak sokrétűbb hatása van a talajra, mint a gyepnek: növekszik a talaj szervesanyag-tartalma és javul a talajszerkezet, csökken a tömörödöttség. Számítások szerint egy év alatt hektáronként 1200 kilogramm humusz veszhet el, ha fekete ugart tartanak a területen, és csak 250 kiló a veszteség, ha minden második sorban takarónövényt vetnek. Ha az egyik sorban takarónövény, a másikban pedig tavaszi zöldtrágyanövény van, akkor viszont 260 kilogramm humusz keletkezik egy hektáron. Ezt a módszert támogatják is az integrált termesztési programban.

A Bott Pincészet központját az egykori bodrogkeresztúri kerámiagyár épületében alakították ki
A Bott Pincészet központját az egykori bodrogkeresztúri kerámiagyár épületében alakították ki

Mindez a vízmegőrzést is javítja, mert a talaj szervesanyag-tartalma és szerkezete a meghatározó ebből a szempontból.

Kétszintű támogatás

2014–15 óta nem jár támogatás az alapvető integrált módszerek alkalmazása után, a követelményeket az Ekovin dolgozta ki.

Kétszintű a támogatás, az első szinten háromévesnél idősebb ültetvényben nem szabad atkaölő szert használni, csak kénnel és ragadozó atkák telepítésével szabad védekezni a kártevő atkák ellen.

Csak háromféle rovarölő szer használható, a Bacillus thuringiensist tartalmazó készítmények, a légtértelítés és az indoxakarb hatóanyagú szerek. A sort kétszer szabad gyomirtani és minden második sorban takarónövényt kell fenntartani. Az egy hektárra kiadott réz mennyisége nem haladhatja meg a 3 kilogrammot és öt év alatt legföljebb huszonötször szabad vegyi anyagokkal permetezni a gombás betegségek ellen. Ebbe a kezelésszámba nem számítanak bele az ökotermesztésben engedélyezett szerek, amelyek használatát évente nyolc kezelésben maximálták. Évente egy alkalommal pedig kötelező valamelyik ökoszert bevetni a betegségek ellen. Mindezek betartásáért hektáronként 370 euró támogatás jár Csehországban.

Zöld hitelezés

Elég nagy a verseny a bankok közt a mezőgazdasági vállalkozások hitelezéséért, mondta Fórián Zoltán, az Erste Bank vezető agrárszakértője. Az üzleti tervek értékelésével a bankok képesek befolyásolni a mezőgazdaság fejlődését. Az európai zöld megállapodás értelmében megfogalmazott fenntarthatósági követelményeket is közvetítik az agrárvállalkozásokhoz. A fenntarthatóságon azonban nemcsak a természeti erőforrások megőrzését értjük, hanem társadalmi és gazdasági vetületei is vannak, így az egész üzleti tervet összetett szempontrendszer alapján értékelik a bankok. A jelenlegi világgazdasági körülmények amúgy is takarékosságra, átgondoltságra szorítanak mindenkit, hangsúlyozta a szakértő.

A legújabb, zöld hitelezéssel környezetvédelmi beruházások valósíthatók meg, a bankoknak részletes kimutatást kell készíteniük az ilyen hitelekről, és a környezeti fenntarthatósági célokhoz rendelten értékelik azokat.

A „sötétzöld” környezetvédőkről is beszélt a szakember, akiknek a nyomására például Németországban 20%-kal csökkent a sertésállomány, vagy egyes holland városokban nem szabad hústermékeket reklámozni. Mindezt azért, mert az az üzenet, hogy az állattenyésztés kárt okoz a Földnek.

A második szint szigorúbb követelményeket támaszt: az indoxakarb sem használható; öt év alatt maximum húsz gombaölő kezelést szabad végezni és kétszer kötelező ökoszert használni. Ez már nagyon hasonlít a biotermesztéshez, és egy hektárra 800 eurós támogatás érhető el vele.

Az idén majdnem ugyanez a rendszer érvényes, és a szőlőtermesztők több mint 90%-a a második szintet érte el, de már csak 700 eurót kap érte.

Napjainkra elérték, hogy a csehországi szőlőültetvényekben alig használnak atkaölő és rovarölő szereket, hangsúlyozta Štěpán Hluchý. A 20 ezerből 16 500 hektáron folytatnak integrált termesztést és 1100 hektár a bioszőlők területe, további 1100 hektáron pedig biomódszereket használnak, de nem tanúsíttatják a területet.

Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elnöke maga is a biotermesztés módszereit alkalmazza 12 hektáron, 2010 óta, de nem tanúsított az ültetvénye. Édesapja nyomdokain halad, aki annak idején Szőlőskislakon 300 hektár szőlőért felelt. Ő maga az 1980-as években az önálló gazdálkodást választotta, kertész végzettségével fel akart építeni egy szőlőbirtokot, ami mára 33 hektárt ölel fel. Máig nagy ajándéknak tartja, hogy szőlővel és borral foglalkozhat, közel maradt a természethez.

Amikor elhatározta, hogy pezsgőt is készít,

Bodó József és Légli Ottó más úton jutott el a ma alkalmazott gazdálkodási szemléletig
Bodó József és Légli Ottó más úton jutott el a ma alkalmazott gazdálkodási szemléletig
Ausztriába kezdett járni, hogy tanulmányozza az ottani módszereket, és akkor tapasztalta meg, hogy lehetséges 100 hektáros nagyságrendben biotermesztést folytatni a szőlőben, akár olyan érzékeny fajtákkal is, mint a nála is megtalálható Rajnai rizling, Chardonnay vagy Cabernet sauvignon. Nehezíti a dolgát, hogy a völgyben elhelyezkedő ültetvényben sok a pára. 2010-ben kezdett biotermesztésbe egy frissen telepített Furmint-ültetvényben. Gyönyörűen működött is minden 2014-ig, amikor olyan erős lisztharmatjárvány volt, hogy 70%-os lett a fürtkár. Igaz, a hagyományos ültetvényekben is elérte a 40%-ot. Akkor fogalmazódott meg benne, hogy zsákutca a konvencionális termesztés. Mint mondja, most 12 hektáron óvatos biotermesztést folytat. A Légli-birtokon a magyar fehér fajtákról és a biotermesztésről szól majd a következő harminc év.

Véleménye szerint nem a bioter­mesztésre átállást kellene támogatni, hanem a zöld technológiák alkalmazását, és érdemes lenne egy többszintű integrált termesztési támogatást is kidolgozni a cseh példához hasonlóan.

A Biocont Klub első helyszínén, a Bott Pincészetnél éppen ezzel ellentétesen alakult a biotermesztés, mesélte Bodó József, aki a felesége révén, művészettörténészként csöppent a szőlő és bor világába. Az első kis 1,2 hektáros ültetvényük a Tokaji-hegy déli oldalán, magasan helyezkedik el, és a napos, szeles fekvése miatt könnyű megvédeni biomódszerekkel. Azóta 10 hektárosra bővült a szőlőterületük, és a különböző dűlőkben más-más problémákkal kell megbirkózniuk, de miután kitapasztalták, mire kell figyelni, ez sem okoz gondot.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/46 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöldség- és gyümölcstermelői szervezetek támogatása

Az alábbiakban a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek támogatására vonatkozó új elemeket tekintjük át az Európai Unió 2023-2027 közötti Közös Agrárpolitikájában. A jelen és a jövő az innováción és a technológiai fejlődésen túl az elismert termelői szervezetek által benyújtott, a felelős hatóság által elfogadott operatív programokban szereplő, az ágazati célkitűzéseket szolgáló tevékenységek végrehajtása nyomán alakul.

A hideg még várat magára

Bár ma a naptár szerint elkezdődött a tél, az időjárás egyelőre őszi jelleget mutat, és komolyabb lehűlés a következő egy hét során sem valószínű, sőt a jövő hét első felében az éjszakai fagyok is megszűnnek.

Egy pincészet, három borvidék

„Alkotás gondosság, alaposság, értékek, megőrzés, kitartás, szeretet, öröm, szépség, báj, egyszerűség, érzés, értelem, egyediség” – ezen irányelvek mentén hozta létre Zsirai Csaba a Zsirai Pincészetet, amit Zsirai Petra és Kata örökségül kapott édesapjuk elhalálozásával. Álmát lányai teljesítik be, amelyről és a pincészet mindennapjairól Zsirai Kata beszélgetett Viniczai Sándorral, a Borászati Füzetek felelős szerkesztőjével az MMG Direkt legutóbbi adásában.

A szántóföldi precíziós gazdálkodást népszerűsítették a Közép-Duna mentén

A precíziós gazdálkodás lehetőség: a gazdálkodás hatékonyságának növelésére, az inputanyagok optimális felhasználására, és mindezek eredményeként a vidék jövedelemtermelő képességének fokozására. A Bakodpusztai Gazdafórumon példákon keresztül és számokkal alátámasztva mutatták be a precíziós gazdálkodás előnyeit.

Megújult a gödöllői Arbo Park

A Pilisi Parkerdő megújította egyik leglátogatottabb turisztikai központja, az Arbo Park elnevezésű gödöllői erdészeti arborétum turisztikai szolgáltatásait - közölte az erdőgazdaság szóvivője kedden az MTI-vel.

Beruházási vidékfejlesztési támogatások

A KAP Stratégiai Terv keretében, a korábbi támogatási ciklusokhoz hasonlóan, ismét fontos szerepet kapnak a beruházás típusú beavatkozások, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a versenyképes mezőgazdaság és élelmiszer-előállításhoz, illetve vidékfejlesztéshez.

Terület- és állatlétszám-alapú zöld támogatások

A mezőgazdasági termelést a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítanunk. Az Agrárminisztérium a környezet- és klímatudatos mezőgazdaság fejlesztésének folyamatában ezt úgy fordíthatja gyakorlattá, hogy kötelező és korlátozó szabályok helyett még nagyobb hangsúlyt fektet önkéntes és ösztönző jellegű programokra.

Terjed az évelő rizs Kínában és Ugandában

Pár évvel ezelőtt sikerült egy bőtermő évelő rizsfajtát létrehoznia az Illinoisi, a Yunnani és a Queenslandi Egyetem közös kutatócsoportjának. A fajta létrehozásához egy háziasított ázsiai egynyári rizst keresztezek egy Afrikából származó, ott vadon élő évelő rizzsel.

Aszálycsillapítók: a jövő agrármenedzserei

A MATE és a Debreceni Egyetem vegyes csapata, az Aszálycsillapítók nyerték az idei Agrovirtus vetélkedőt. Az ágazat tehetséggondozó programjába összesen háromszáz agrárhallgató kapcsolódott be. Az első helyezett összeállítás egymillió, a második 500 ezer, a harmadikak pedig 300 ezer forintot nyert.

A harmadik negyedévében 7,7 százalékkal nőttek a beruházások

A harmadik negyedévben 7,7 százalékkal nőtt a beruházások volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva, és 1,9 százalékkal emelkedett az előző negyedévhez képest szezonálisan kiigazítva - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az első három negyedévben 7,7 százalékos volt a beruházások növekedése a múlt év azonos időszakához képest.