0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Hogyan lettek biotermesztők?

A csehországi bioszőlő-termesztés fejlődéséről hallhattak előadást a Biocont Klub első, Bodrogkeresztúron tartott rendezvényén részt vevők, és két neves szőlész-borász is elmondta, miért választotta ezt a módszert.

Folytatjuk a 44. számban elkezdett beszámolónkat, melyet itt olvashat.

Csehországban 20 ezer hektáron termesztenek szőlőt és a terület nagy részén környezetkímélő módszereket alkalmaznak. Mindez az integrált és bioszőlő-termesztőket tömörítő Ekovin szervezet tevékenységének köszönhető, derült ki Štěpán Hluchý, a Biocont cégcsoport vezetőjének előadásából. A Biocontot 1991-ben alapította Štěpán édesapja, Milan Hluchý és László Gyula Mikulovban, ahol a cseh szőlők tömörülnek, és nem sokkal később jött létre az Ekovin. A szervezetnek kezdetben hat tagja volt, mára 13 ezer hektáron termesztenek az iránymutatásai alapján.

Szakmai szervezet segíti

Egy PHARE-projekt keretében 2003-ban meteorológiai állomásokat telepítettek és előrejelező-hálózatot alakítottak ki, ami alapján a termesztők növényvédelmi tanácsot kaptak az Ekovintől.

Talajvizsgálatot végeztek 600 ültetvényben és tápanyagellátási tervet dolgoztak ki ezek alapján.

A bioszőlőkben egyáltalán nem adagolnak nitrogént, hanem a célirányos talajműveléssel, talajtakarással, a törköly és a nyesedék ültetvénybe visszaadásával érik el a kívánt hatást.

Állami támogatást először 2004 körül kaptak Csehországban a környezetkímélő szőlőtermesztésre a gazdálkodók. Ehhez meghatároztak egy megengedett növényvédőszer-mennyiséget, és mivel már megvolt hozzá a kellő szaktudás az ágazatban, többen kezdtek érdeklődni az integrált termesztés iránt.

Akkortájt vizsgálták osztrák partnerrel közösen a természetvédelem lehetőségeit a szőlőtermesztésben. A hároméves projekt célja volt, hogy kevesebb növényvédő szert használjanak a ter­mesztéshez, kialakítsák a célszerű talajművelési módszereket és természetes módon javítsák a növények erőnlétét. Ehhez vizsgálták a szőlő, valamint a talajtakaró növények gyökérrendszerét, és hatásukat a talaj vízmegtartó képességére, a nitrogénkörforgására az ültetvényben.

Az integrált termesztési támogatások hatására sokan kezdték gyepesíteni az ültetvényük minden második sorközét, ami odáig fejlődött, hogy mára szinte mindenütt vegyes takarónövényzetet telepítenek.

Annak sokrétűbb hatása van a talajra, mint a gyepnek: növekszik a talaj szervesanyag-tartalma és javul a talajszerkezet, csökken a tömörödöttség. Számítások szerint egy év alatt hektáronként 1200 kilogramm humusz veszhet el, ha fekete ugart tartanak a területen, és csak 250 kiló a veszteség, ha minden második sorban takarónövényt vetnek. Ha az egyik sorban takarónövény, a másikban pedig tavaszi zöldtrágyanövény van, akkor viszont 260 kilogramm humusz keletkezik egy hektáron. Ezt a módszert támogatják is az integrált termesztési programban.

Mindez a vízmegőrzést is javítja, mert a talaj szervesanyag-tartalma és szerkezete a meghatározó ebből a szempontból.

Kétszintű támogatás

2014–15 óta nem jár támogatás az alapvető integrált módszerek alkalmazása után, a követelményeket az Ekovin dolgozta ki.

Kétszintű a támogatás, az első szinten háromévesnél idősebb ültetvényben nem szabad atkaölő szert használni, csak kénnel és ragadozó atkák telepítésével szabad védekezni a kártevő atkák ellen.

Csak háromféle rovarölő szer használható, a Bacillus thuringiensist tartalmazó készítmények, a légtértelítés és az indoxakarb hatóanyagú szerek. A sort kétszer szabad gyomirtani és minden második sorban takarónövényt kell fenntartani. Az egy hektárra kiadott réz mennyisége nem haladhatja meg a 3 kilogrammot és öt év alatt legföljebb huszonötször szabad vegyi anyagokkal permetezni a gombás betegségek ellen. Ebbe a kezelésszámba nem számítanak bele az ökotermesztésben engedélyezett szerek, amelyek használatát évente nyolc kezelésben maximálták. Évente egy alkalommal pedig kötelező valamelyik ökoszert bevetni a betegségek ellen. Mindezek betartásáért hektáronként 370 euró támogatás jár Csehországban.

Zöld hitelezés

Elég nagy a verseny a bankok közt a mezőgazdasági vállalkozások hitelezéséért, mondta Fórián Zoltán, az Erste Bank vezető agrárszakértője. Az üzleti tervek értékelésével a bankok képesek befolyásolni a mezőgazdaság fejlődését. Az európai zöld megállapodás értelmében megfogalmazott fenntarthatósági követelményeket is közvetítik az agrárvállalkozásokhoz. A fenntarthatóságon azonban nemcsak a természeti erőforrások megőrzését értjük, hanem társadalmi és gazdasági vetületei is vannak, így az egész üzleti tervet összetett szempontrendszer alapján értékelik a bankok. A jelenlegi világgazdasági körülmények amúgy is takarékosságra, átgondoltságra szorítanak mindenkit, hangsúlyozta a szakértő.

A legújabb, zöld hitelezéssel környezetvédelmi beruházások valósíthatók meg, a bankoknak részletes kimutatást kell készíteniük az ilyen hitelekről, és a környezeti fenntarthatósági célokhoz rendelten értékelik azokat.

A „sötétzöld” környezetvédőkről is beszélt a szakember, akiknek a nyomására például Németországban 20%-kal csökkent a sertésállomány, vagy egyes holland városokban nem szabad hústermékeket reklámozni. Mindezt azért, mert az az üzenet, hogy az állattenyésztés kárt okoz a Földnek.

A második szint szigorúbb követelményeket támaszt: az indoxakarb sem használható; öt év alatt maximum húsz gombaölő kezelést szabad végezni és kétszer kötelező ökoszert használni. Ez már nagyon hasonlít a biotermesztéshez, és egy hektárra 800 eurós támogatás érhető el vele.

Az idén majdnem ugyanez a rendszer érvényes, és a szőlőtermesztők több mint 90%-a a második szintet érte el, de már csak 700 eurót kap érte.

Napjainkra elérték, hogy a csehországi szőlőültetvényekben alig használnak atkaölő és rovarölő szereket, hangsúlyozta Štěpán Hluchý. A 20 ezerből 16 500 hektáron folytatnak integrált termesztést és 1100 hektár a bioszőlők területe, további 1100 hektáron pedig biomódszereket használnak, de nem tanúsíttatják a területet.

Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elnöke maga is a biotermesztés módszereit alkalmazza 12 hektáron, 2010 óta, de nem tanúsított az ültetvénye. Édesapja nyomdokain halad, aki annak idején Szőlőskislakon 300 hektár szőlőért felelt. Ő maga az 1980-as években az önálló gazdálkodást választotta, kertész végzettségével fel akart építeni egy szőlőbirtokot, ami mára 33 hektárt ölel fel. Máig nagy ajándéknak tartja, hogy szőlővel és borral foglalkozhat, közel maradt a természethez.

Amikor elhatározta, hogy pezsgőt is készít,

Ausztriába kezdett járni, hogy tanulmányozza az ottani módszereket, és akkor tapasztalta meg, hogy lehetséges 100 hektáros nagyságrendben biotermesztést folytatni a szőlőben, akár olyan érzékeny fajtákkal is, mint a nála is megtalálható Rajnai rizling, Chardonnay vagy Cabernet sauvignon. Nehezíti a dolgát, hogy a völgyben elhelyezkedő ültetvényben sok a pára. 2010-ben kezdett biotermesztésbe egy frissen telepített Furmint-ültetvényben. Gyönyörűen működött is minden 2014-ig, amikor olyan erős lisztharmatjárvány volt, hogy 70%-os lett a fürtkár. Igaz, a hagyományos ültetvényekben is elérte a 40%-ot. Akkor fogalmazódott meg benne, hogy zsákutca a konvencionális termesztés. Mint mondja, most 12 hektáron óvatos biotermesztést folytat. A Légli-birtokon a magyar fehér fajtákról és a biotermesztésről szól majd a következő harminc év.

Véleménye szerint nem a bioter­mesztésre átállást kellene támogatni, hanem a zöld technológiák alkalmazását, és érdemes lenne egy többszintű integrált termesztési támogatást is kidolgozni a cseh példához hasonlóan.

A Biocont Klub első helyszínén, a Bott Pincészetnél éppen ezzel ellentétesen alakult a biotermesztés, mesélte Bodó József, aki a felesége révén, művészettörténészként csöppent a szőlő és bor világába. Az első kis 1,2 hektáros ültetvényük a Tokaji-hegy déli oldalán, magasan helyezkedik el, és a napos, szeles fekvése miatt könnyű megvédeni biomódszerekkel. Azóta 10 hektárosra bővült a szőlőterületük, és a különböző dűlőkben más-más problémákkal kell megbirkózniuk, de miután kitapasztalták, mire kell figyelni, ez sem okoz gondot.

Forrás: Kertészet és Szőlészet