Back to top

Boldog születésnapot HNT!

„Negyed évszázad nagy idő egy szervezet életében. Van mire emlékezni, ezért is hívtuk találkozóra a szakma kiválóságait, segítőinket, a velünk szimpatizálókat”- köszöntötte a vendégeket Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elnöke. A 25 éves évfordulót ünneplő esemény hátteréül impozáns háttérül szolgált a felújított Budavári Palota Magyar Királyi Lovardája.

A szakember kiemelte, fontos feladata a szervezetnek, hogy a jövő generációja számára gondolatokat fogalmazzanak meg. Erre szolgált a rendezvény második felében hazai és külföldi szakemberek részvételével szervezett pódiumbeszélgetés is.

A HNT elnöke köszöntőjében méltatta a megjelent agrárminiszterek munkáját, akik segítették munkájukat. Mint elmondta, 1884-1948 között a hegyközségek voltak az ágazat motorjai, majd egy politikai döntéssel megszüntették működésüket. A munka folytatására 1994-ig kellett várni, amikor a Boros-kormány újrafogalmazta a szakmai önkormányzatot, amit végül a következő parlament fogadott el. A 2012-es új bortörvény tovább erősítette az ágazat szereplőinek helyzetét, ennek köszönhetően 2014-ben megkapták a szakmaközi szervezeti elismerést.

Ezáltal a szakma saját kezébe vehette a teljes piaci szervezés lehetőségét. Az ágazati stratégia elfogadására 2016-ban került sor, így lehetőség nyílt arra, hogy a szakma maga fogalmazhassa meg céljait.

Légli Ottó: Nagy utat tett meg a szakma az elmúlt 25 év alatt
Légli Ottó: Nagy utat tett meg a szakma az elmúlt 25 év alatt
Fotó: csatlós norbert

Lezárult egy hosszú ideje zajló szakmai vita, ami a mennyiség, kontra minőség, illetve az elaprózódott birtokszerkezet és a sokszínűség határmezsgyéjén zajlott. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a világ szőlőtermesztésének alig egy százalékát tudhatjuk magunk mögött, így a mennyiség számunkra nem opció.

A HNT elnöke kiemelte, a hegyközségi rendszer önmagában csak egy lehetőség, tartalommal maguk a tagok töltik meg. A hegyközségi szervezet a szőlészek és borászok hagyományos érdekvédelmi és szakmai önkormányzati szervezete, mely 1948-ig az ágazatirányítás alapegysége is volt. 100 évvel az első hegyközségi törvény elfogadását követően állította helyre a magyar Országgyűlés a helyi, borvidéki és országos szintű szőlész-borász köztestületeket. A hegyközségekben dolgozó hegybírók eredetileg a magyar bor származásának igazolását kapták feladatul, mely feladatok száma és jellege folyamatosan bővült az elmúlt évek folyamán. A 2012. évi hegyközségi törvény egyrészt megteremtette a hegybírók független közigazgatási munkájának jogszabályi hátterét. Az országos illetékességű rendszer kötelező tagságon alapuló képviseleti rendszere pedig megalapozta a szakmaközi szervezet elismerését.

„Ne csak mi legyünk büszkék a borainkra, ezért a nemzetközi piacok felépítése a célunk”

- fogalmazta meg a célokat Rókusfalvy Pál. A nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos kiemelte, a közösségi bormarketing és a magyar bor népszerűsítésére irányuló kommunikációval összefüggő feladatok koordinálása a legfontosabb feladata. Mint elmondta, ki kell dolgozni a 2023-2026 időszakra szóló Nemzeti Bormarketing Stratégiát, felügyelni az ehhez szükséges kutatásokat, koordinálni a bormarketing tevékenységeket, irányítani a stratégia keretében megvalósuló programokat, illetve részt venni az ezzel kapcsolatos kormányzati döntések előkészítésében, valamint az eredetvédelmi kérdésekben. Mindezt pedig szoros szakmai együttműködésben kell megvalósítani a kapcsolódó területek vezető szerveivel, a Külgazdasági és Külügyminisztériummal és a Nemzeti Befektetési Ügynökséggel, a turizmusért felelős miniszterrel és a Magyar Turisztikai Ügynökséggel, valamint az Agrárminisztériummal, illetve az Agrármarketing Centrummal és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával. A fiatalok aktív közreműködésére számítanak, s ehhez látni kell, a bormarketing, a kommunikáció átalakult, amihez alkalmazkodni kell. Egységes megjelenésre, koncepcióra van szükség, ezáltal észrevehetővé és követhetővé válhatunk a világban.

Fotó: csatlós norbert

A szakma számára nagyon fontos – mondta a Rókusfalvy Pál - , hogy a kormány stratégiai ágazatnak tekinti. Évi három milliárd forint áll rendelkezésre, hogy a fájdalmasan alacsony borárakat feljebb lehessen tornázni. A megvalósításhoz nagyon jó adottságaink, kiváló borászaink vannak.

„A borászat a hazai agrárium legfényesebb csillaga”

- adta meg az alaphangot Nobilis Márton AM államtitkár. Ehhez a kormányzat az elmúlt tíz évben közel 75 milliárd forintot biztosított modernizációs célokra, és 30 milliárdot technikai megújulásra. Az államtitkár megerősítette, a kormány számít a borászokra, ahogyan a borászok is számíthatnak a kormányra.

Az együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, aki köszönetét fejezte ki az eddigi közös munka miatt. A bor a legkülönbözőbb világnézetű embereket hozza össze, egy-egy nemzetközi siker hallatán büszkeség magyarnak lenni. A bor kultúra, ami színesebbé teszi az életünket.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rendkívüli kutatások a mohácsi csata tömegsírjai területén a természetvédelem égisze alatt

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának területén rendkívüli kutatások fejeződtek be a közelmúltban, amelyeknek bemutatása kiemelt célunk – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Mohács500 konferencián, előző hétvégén, Pécsen.

Fenntarthatóság az almatermesztésben

Hetven országból érkezett tizenhatezer látogatóval zárta háromnapos rendezvénysorozatát a 12. Interpoma kiállítás Bolzanóban. Négy év kihagyás után került sor a nemzetközi találkozóra, és rekordot döntött a külföldi érdeklődés.

A vörösbor már nem kedvencük a franciáknak - egyre kevesebbet isznak belőle

A bor a francia kulturális örökség egyik alappillére. Viszont a trendek változnak, most Franciaországban sokkal kevesebb bort isznak, mint egy évtizeddel ezelőtt. A gallok egyik szimbóluma, a vörösbor, de ez iránt csökkent az érdeklődés a legnagyobb mértékben.

Az ügyfelekért és a dolgozókért

Több, mint 10 évvel ezelőtt döntötték el, 2012-ben pedig bele is vágott nagyszabású telephely-fejlesztési programjába az AXIÁL Kft. Azóta 10 új telephelyet adtak át és ötöt újítottak fel. A legújabbat a napokban avatták Felsőzsolcán.

Zöldség- és gyümölcstermelői szervezetek támogatása

Az alábbiakban a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek támogatására vonatkozó új elemeket tekintjük át az Európai Unió 2023-2027 közötti Közös Agrárpolitikájában. A jelen és a jövő az innováción és a technológiai fejlődésen túl az elismert termelői szervezetek által benyújtott, a felelős hatóság által elfogadott operatív programokban szereplő, az ágazati célkitűzéseket szolgáló tevékenységek végrehajtása nyomán alakul.

A Tisza szabályozásának negatív hatásaitól szenved ma a mezőgazdaság

Tizedszer rendezték meg az Agrárszektor Konferenciát idén, Siófokon. A konferencia médiapartnere a Magyar Mezőgazdaság Kft. volt. A rendezvény nyitóelőadását tartó Farkas Sándor agrárminiszter-helyettese azt mondta, egyre több mindenkit foglalkoztat Magyarországon az öntözésfejlesztés kérdésköre - de már rég elkéstünk vele.

Egy pincészet, három borvidék

„Alkotás gondosság, alaposság, értékek, megőrzés, kitartás, szeretet, öröm, szépség, báj, egyszerűség, érzés, értelem, egyediség” – ezen irányelvek mentén hozta létre Zsirai Csaba a Zsirai Pincészetet, amit Zsirai Petra és Kata örökségül kapott édesapjuk elhalálozásával. Álmát lányai teljesítik be, amelyről és a pincészet mindennapjairól Zsirai Kata beszélgetett Viniczai Sándorral, a Borászati Füzetek felelős szerkesztőjével az MMG Direkt legutóbbi adásában.

Beruházási vidékfejlesztési támogatások

A KAP Stratégiai Terv keretében, a korábbi támogatási ciklusokhoz hasonlóan, ismét fontos szerepet kapnak a beruházás típusú beavatkozások, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a versenyképes mezőgazdaság és élelmiszer-előállításhoz, illetve vidékfejlesztéshez.

Aszálycsillapítók: a jövő agrármenedzserei

A MATE és a Debreceni Egyetem vegyes csapata, az Aszálycsillapítók nyerték az idei Agrovirtus vetélkedőt. Az ágazat tehetséggondozó programjába összesen háromszáz agrárhallgató kapcsolódott be. Az első helyezett összeállítás egymillió, a második 500 ezer, a harmadikak pedig 300 ezer forintot nyert.

Mezőgazdasági kockázatkezelés

A 2012-ben indult komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretében négy pillér segíti a mezőgazdasági termelőket.