0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 19.

Boldog születésnapot HNT!

„Negyed évszázad nagy idő egy szervezet életében. Van mire emlékezni, ezért is hívtuk találkozóra a szakma kiválóságait, segítőinket, a velünk szimpatizálókat”- köszöntötte a vendégeket Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elnöke. A 25 éves évfordulót ünneplő esemény hátteréül impozáns háttérül szolgált a felújított Budavári Palota Magyar Királyi Lovardája.

A szakember kiemelte, fontos feladata a szervezetnek, hogy a jövő generációja számára gondolatokat fogalmazzanak meg. Erre szolgált a rendezvény második felében hazai és külföldi szakemberek részvételével szervezett pódiumbeszélgetés is.

A HNT elnöke köszöntőjében méltatta a megjelent agrárminiszterek munkáját, akik segítették munkájukat. Mint elmondta, 1884-1948 között a hegyközségek voltak az ágazat motorjai, majd egy politikai döntéssel megszüntették működésüket. A munka folytatására 1994-ig kellett várni, amikor a Boros-kormány újrafogalmazta a szakmai önkormányzatot, amit végül a következő parlament fogadott el. A 2012-es új bortörvény tovább erősítette az ágazat szereplőinek helyzetét, ennek köszönhetően 2014-ben megkapták a szakmaközi szervezeti elismerést.

Ezáltal a szakma saját kezébe vehette a teljes piaci szervezés lehetőségét. Az ágazati stratégia elfogadására 2016-ban került sor, így lehetőség nyílt arra, hogy a szakma maga fogalmazhassa meg céljait.

Lezárult egy hosszú ideje zajló szakmai vita, ami a mennyiség, kontra minőség, illetve az elaprózódott birtokszerkezet és a sokszínűség határmezsgyéjén zajlott. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a világ szőlőtermesztésének alig egy százalékát tudhatjuk magunk mögött, így a mennyiség számunkra nem opció.

A HNT elnöke kiemelte, a hegyközségi rendszer önmagában csak egy lehetőség, tartalommal maguk a tagok töltik meg. A hegyközségi szervezet a szőlészek és borászok hagyományos érdekvédelmi és szakmai önkormányzati szervezete, mely 1948-ig az ágazatirányítás alapegysége is volt. 100 évvel az első hegyközségi törvény elfogadását követően állította helyre a magyar Országgyűlés a helyi, borvidéki és országos szintű szőlész-borász köztestületeket. A hegyközségekben dolgozó hegybírók eredetileg a magyar bor származásának igazolását kapták feladatul, mely feladatok száma és jellege folyamatosan bővült az elmúlt évek folyamán. A 2012. évi hegyközségi törvény egyrészt megteremtette a hegybírók független közigazgatási munkájának jogszabályi hátterét. Az országos illetékességű rendszer kötelező tagságon alapuló képviseleti rendszere pedig megalapozta a szakmaközi szervezet elismerését.

„Ne csak mi legyünk büszkék a borainkra, ezért a nemzetközi piacok felépítése a célunk”

– fogalmazta meg a célokat Rókusfalvy Pál. A nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos kiemelte, a közösségi bormarketing és a magyar bor népszerűsítésére irányuló kommunikációval összefüggő feladatok koordinálása a legfontosabb feladata. Mint elmondta, ki kell dolgozni a 2023-2026 időszakra szóló Nemzeti Bormarketing Stratégiát, felügyelni az ehhez szükséges kutatásokat, koordinálni a bormarketing tevékenységeket, irányítani a stratégia keretében megvalósuló programokat, illetve részt venni az ezzel kapcsolatos kormányzati döntések előkészítésében, valamint az eredetvédelmi kérdésekben. Mindezt pedig szoros szakmai együttműködésben kell megvalósítani a kapcsolódó területek vezető szerveivel, a Külgazdasági és Külügyminisztériummal és a Nemzeti Befektetési Ügynökséggel, a turizmusért felelős miniszterrel és a Magyar Turisztikai Ügynökséggel, valamint az Agrárminisztériummal, illetve az Agrármarketing Centrummal és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával. A fiatalok aktív közreműködésére számítanak, s ehhez látni kell, a bormarketing, a kommunikáció átalakult, amihez alkalmazkodni kell. Egységes megjelenésre, koncepcióra van szükség, ezáltal észrevehetővé és követhetővé válhatunk a világban.

A szakma számára nagyon fontos – mondta a Rókusfalvy Pál – , hogy a kormány stratégiai ágazatnak tekinti. Évi három milliárd forint áll rendelkezésre, hogy a fájdalmasan alacsony borárakat feljebb lehessen tornázni. A megvalósításhoz nagyon jó adottságaink, kiváló borászaink vannak.

„A borászat a hazai agrárium legfényesebb csillaga”

– adta meg az alaphangot Nobilis Márton AM államtitkár. Ehhez a kormányzat az elmúlt tíz évben közel 75 milliárd forintot biztosított modernizációs célokra, és 30 milliárdot technikai megújulásra. Az államtitkár megerősítette, a kormány számít a borászokra, ahogyan a borászok is számíthatnak a kormányra.

Az együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, aki köszönetét fejezte ki az eddigi közös munka miatt. A bor a legkülönbözőbb világnézetű embereket hozza össze, egy-egy nemzetközi siker hallatán büszkeség magyarnak lenni. A bor kultúra, ami színesebbé teszi az életünket.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu