youtube://v/D0z2LVMrgG8
2022. november 10-én életbe lépett a tojás- és az étkezésiburgonya-árstop, amellyel a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye szerint a brüsszeli szankciók okozta infláció és élelmiszerár-emelkedés hatásait kívánja a kormány enyhíteni. Ezzel már nyolcra bővült az árstopos élelmiszerek köre.
A tojás és az étkezési burgonya bruttó kiskereskedelmi ára nem lehet magasabb a szeptember 30-ai árnál.
Az árstopokat a kereskedők kötelesek érvényesíteni az üzletekben, a bevásárlóközpontokban és a csomagküldő kereskedelemben is. A kistermelői piacon viszont nem kell a tojást hatósági áron kínálni.
Erre reagálva a Tojásszövetség bejelentette, hogy bár a termelők mindent megtesznek, hogy legyen elég tojás karácsonyra, de az árstop miatt hosszabb távon nem lehet kizárni az ellátási hiányt, ha a tojástermelés hasznát elviszi az árstop.
Herman László, a Kla-Man Farm társtulajdonosa a félelmeiről beszélt:
„Nagyon úgy néz ki, hogyha a nagykereskedelmi lánc vagy akár a kisboltok is ránk zúdítják azt az ármínuszt, amit rájuk kényszerít a kormány, ebből adódóan elképzelhető, hogy ők is alacsonyabb áron próbálnák tőlünk a tojást megvásárolni. Ez most azért nem fog működni, mert a nyári időszakban eleve mínusz 5 mínusz 7 forinttal kellett termelni, tehát az már épp elegendő volt a termelőknek.
A takarmányárak a két évvel ezelőttihez képest körülbelül két és félszeresére emelkedtek. A mostani ár, ami előállítási ár, nagyságrendileg egy árutojásra átlagosan 47-50 forint környékén van. Természetesen valamilyen szinten a termelő is szeretne már a negatív nyári időszak után profitálni, nem beszélve arról, hogyha beruházásokat is kellene eszközölni.”
A Kla-Man Farm 10 éve foglalkozik árutojás termeléssel. Szeged környéki telepükön 40-42 ezer vegyes életkorú, Lohmann Classic Brown tojótyúkot tartanak, 20-22 ezret egy-egy istállóban. A termelésnél nem cél kizárólag az M méret, különösen, hogy az ezüstkolloid oldattal fertőtlenített tojás egy részét éttermeknek értékesítik. A jelenlegi helyzetben úgy tűnik, hogy a fejlesztéseikből vissza kell venniük, pedig 3 nyertes pályázatuk is van.
„Most egy körülbelül 300 milliós nyertes pályázatunk van – mondja Herman László. – Abból az energetikai részét mindenképpen szeretnénk megcsinálni. A takarmánytárolás szempontjából kicsit hadilábon állhatunk, ezért két nagyobb tornyot szeretnénki megvalósítani. De hogy végére tudunk érni ennek a pályázatnak, az még korántsem biztos. A többi nyertes pályázat egyelőre valószínűleg nem fog működni, nem tudjuk megvalósítani.”
A termelő az energiahatékonysági napelem-pályázatokkal kapcsolatban kiemelte, hogy azokra nemcsak a háztartásokban, hanem az állattartó telepeken is nagy szükség lenne.
„Nem érthető annyira, hogy miért nem lehet esetleg egy árutojástermelő telepen, vagy az állattartó telepen 50 kilowatt fölé menni. Értem én, hogy itt vannak szabályozások, de akkor ezen kellene valamit engedni, hogy az energiafelhasználásunknak legalább a 80 százalékát meg tudjuk valósítani napenergiával.”
