Back to top

Agrárakadémia a falusi és vidéki turizmusról

Az agroturizmus kihívásairól volt szó a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Magyar Mezőgazdaság kiadó Agrárakadémia sorozatának ötödik állomásán. Az előadók a vidéki turizmus előtt álló kihívásokról és a bennük rejlő lehetőségekről beszéltek.

Gyöngyösön, a MATE Károly Róbert Campusa volt az Agrárakadémia soron következő előadásának a helyszíne. Az Agrárakadémia rendezvénysorozat az agrár-szakpolitika irányvonalainak bemutatását és népszerűsítését célozza meg tematikus felépítésben. Az ismeretterjesztő előadásoknál szempont a közérthető tudományossággal történő megfogalmazás. A gyakorlati példák ismertetése. A kutatók és a kutatási eredmények bemutatása és a gyakorlati felhasználás során történő bevezetés segítése.

Az Agrárakadémia november 15-ei témája a falusi és vidéki turizmus lehetőségei és kihívásainak bemutatása volt.

Dr. Zörög Zoltán, a MATE Károly Róbert Campus főigazgató-helyettes köszöntőjében összefoglalta a gyöngyösi felsőoktatási intézmény képzési és kutatási potenciálját. Kiemelte, hogy az agrárium és a turizmus kapcsolata és kapcsolódása fontos téma az egyetem kutatási területén. A tapasztalatok és a jó gyakorlatok megosztása, melyre jó példa az Agrárakadémia fórum is, az ágazat szereplőit teheti felkészültebbé. Felhívta a figyelmet arra, hogy ez az az ágazat, amely az elmúlt években soha nem látott kihívásokkal és nehézségekkel kellett, hogy szembenézzen.

Fotó: Csatlós Norbert/MMG
Első előadóként Dr. Pallás Edit Ilona, a Fenntartható Turizmus Tanszék vezetője, egyetemi docens, a borturizmus lehetőségéről beszélt, kicsit másképp. Azért másképp, mert a hazai borturizmustól eltérő példát mutatott be, tanulmányútján végzett kutatómunkája alapján. Ismertette, hogy a falusi turizmus egyik ágazata a borturizmus milyen rendszerben működik Németországban, a Frankeni borvidéken. Létrehoztak egy olyan komplex rendszert ahol a szőlőbirtokosok, a borászok, az éttermek, a szálláshelyek, a helyi idegenforgalmi hivatal és a helyi turisztikai attrakciók egységben dolgoznak.

Saját minősítő rendszerük révén teljes élménycsomagot tudnak kínálni a turisták számára.

A korrekt elszámolás alapján történő összefogás eredményeként maximalizálni tudják a rendszerhez csatlakozottak bevételeit, amely a legfontosabb motiváció is egyben.

Fotó: Csatlós Norbert/MMG
„Sajtturizmus és vidékfejlesztés kézen fogva” című előadásában Dr. Kovács Gyöngyi, sajtbíra, egyetemi adjunktus a hazai sajt turizmus helyzetét és a nemzetközi példák ismeretében, a fejlesztésének lehetőségeit ismertette. Mint elhangzott

a kézműves sajtok készítői Magyarországon túlnyomó többségében a hátrányos helyzetű kistelepüléseken dolgoznak.

Így kijelenthető, hogy a sajtkészítés egy a vidéki gazdálkodók számára jelent bevételi forrást, a magasabb hozzáadott érték biztosításával. Az is elhangzott, hogy a sajtkészítők esetén nagyon jelentős a fluktuáció. Nagyon sokan abbahagyják, de szinte ugyanannyian belefognak. Ezért az ágazat számára nagyon fontos lenne a professzionális turisztikai megoldások bevezetése. Az állami turisztikai rendszer sem fedezte föl még ennek értékét. Annak ellenére, hogy legtöbb magas minőségű borhoz kapcsolódó illusztráción szerepelnek a sajtok. A szervezet keretek közötti sajtturizmus kialakításának lehetőségére számos, főként olasz és francia példát lehet találni, melyről az egyetemi adjunktus előadásában is részletesen kitért.

Fotó: Csatlós Norbert/MMG
Fenntarthatóság vagy túlélés? A vidéki szálláshelyek helyzetéről és lehetőségeiről Klausmann-Dinya Anikó egyetemi tanársegéd tartott összefoglaló előadást. Kihangsúlyozta, hogy

az együttműködés, szolgáltatói oldalról az a terület ahol a vidéki szálláshelyeknek komolyan fejlődniük kell.

A gyakorlatias előadásokat követően az Agrárakadémia teret biztosított kerekasztal-beszélgetésnek, melynek moderátora Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője volt. Az előadók (Dr. Pallás Edit Ilona, Dr. Kovács Gyöngyi, Klausmann-Dinya Anikó) mellett csatlakozott még a beszélgetéshez Dr. Benkő Béla, a Gyöngyös-Mátra Turisztikai Egyesület elnöke és Demecs Norbert túravezető, az I love Mátra Facebook-oldal tulajdonosa. A vidéki turizmus helyzetének elemzése kapcsán elhangzott, hogy a pandémia rámutatott, hogy a vidéki turizmus nyertese tudott lenni egy nehéz helyzetnek is. A Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program rávilágított a vidéki szálláshelyek számára és azok fejlesztésére.

A résztvevők úgy érzik, nagyon nagy igén van a minőségi vidéki szálláshelyekre és ennek köszönhetően a falusi turizmus fellendülőben van.

A vidéki turizmus esetén nagyon sokan keresik az elvonulás lehetőségét. Pont azt a nyugalmat, csöndet, lassabb életet és a természethez történő kapcsolódást, amit a vidéki helyek a leginkább adni tudnak. Azonban fontos a minőségre és a stratégiai gondolkodásmódra hangsúlyt fektetni.

A kerekasztal-beszélgetés során felvetődött a falusi turizmus résztvevőinek egyik hiányosságaként a kommunikáció. Elhangzott, hogy láthatóvá kell tenni, hogy van falusi turizmus. Az online marketing eszközeinek használata elengedhetetlen ebben az ágazatban is. Sokan vannak, akiknek már van honlapja, Facebook és Instagram oldala, de ezek tudatos használata én nagyon nem jellemző. Látni kell, hogy az elsődleges információforrás az internet. A hova mennyünk kirándulni, hova menjünk nyaralni kérdésre az interneten keresik a választ, most már nagyjából minden korosztály. Ezért a kerekasztal-beszélgetés résztvevői szerint a turisztikai fejlesztésekben, együttműködésekben ennek a területnek a tudatos használata elengedhetetlen.

Az Agrárakadémia előadásáról készült beszámolók nagyon erősen csak egy kivonata a fórumon elhangzottaknak. Érdemes figyelemmel kísérni a sorozat következő állomásainak témáját is és részt venni rajta. Az új információk mellett mindig lehetőség nyílik kérdések feltételére is, amellyel akár a vállalkozások aktuális kihívásaira is megoldásokat lehet kapni.

Fotó: Csatlós Norbert/MMG

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nőtt az orosz mezőgazdasági termelés

Oroszország mezőgazdasági termelése 2022-ben 10,2 százalékkal nőtt - derült ki az orosz szövetségi statisztikai szolgálat (Roszsztat) által szerdán közölt adatokból.

Az élelmiszerár-stop kivezetését szorgalmazzák az ágazati szereplők

Az első élelmiszerár-stop egy éve, 2022. február 1-jén lépett életbe. Az ágazat meghatározó szereplői szerint a felborult európai uniós piaci környezetben az ársapkák kivezetése segítené a hazai agrárium, élelmiszeripar versenyképességének megőrzését, stabilizálva hazánk élelmiszer-önellátását. Ez a termelők, az élelmiszer-feldolgozók és a kereskedők közös érdeke.

Schmidt Egontól búcsúzunk

91 éves korában elhunyt Schmidt Egon neves ornitológus, Kossuth-díjas író, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület alapítója és tiszteletbeli elnöke, a magyar természetvédelmi ismeretterjesztés kiemelkedő alakja, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte.

Furmint Február Nagy Kóstoló a Hagyományok Házában

Csaknem száz termelő több mint kétszáz furmintját ízlelhetik meg a látogatók a 13. Furmint Február Nagy Kóstolón február 2-án Budapesten, a Hagyományok Házában.

Kincsek a kiskertből

„A föld szeretete, a kerti munka öröme, a saját magunk termelte zöldség és gyümölcs elveszett értékek. Gyógyszerre és táplálékkiegészítőkre költünk, ahelyett hogy észrevennénk, mi mindent tehetnénk magunkért. Ezért is költöztünk ki a városból, és ezt próbáljuk továbbadni gyermekünknek mintaként” – Kovács Annamária, a Kertem kincsei termékcsalád megálmodója és készítője foglalta össze ekképp ars poeticáját.

Friss évjáratú borokat értékeltek Egerben

Első alkalommal rendezték meg az Egri Csillag Egri Borvidéki Újborverseny január közepén. A megmérettetés lehetőséget nyújtott a reduktív eljárással készített, friss, 2022-es évjáratból származó borok értékelésére.

Tölgybe álmodott hordók

Amikor tüzelik a hordót és meleg a fa, olyan az illata, mint a frissen kisült kenyér héja. A hordóba töltött bor kioldja ezeket az alkotóelemeket a fából, ettől lesz egyedi az aromája. Éppen ezért fontos, hogy hol nőtt fel a fa, honnan szerezték be a rönköt a kádárok. A Baranya megyei Palotabozsokon működő Európai Kádárok Kft. zömmel a mecseki Zengő és a Zemplén erdeiből származó tölgyből készít hordókat.

Aktív éven van túl a Da Bibere

Akárcsak az előző évtizedekben, tavaly is aktív volt a Da Bibere Zalai Borlovagrend, hangzott el a civil szervezet balatongyöröki közgyűlésén. Szokás szerint új tagokat is avattak az évindító közgyűlésen.

Már csak néhány nap maradt a gazdálkodási napló adatainak benyújtására

Január 31-ig több mint 27 ezer termelőnek kell beadnia a gazdálkodási napló egyes adatait (web-GN) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felé. A határidő jogvesztő, az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása akár a támogatás 30 százalékának levonásával is járhat. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászai segítséget nyújtanak a web-GN benyújtásában.

Vince napján kiderülhet, milyen lesz az őszi szőlőtermés

Bár az idei év kivétel, de rendszerint január az egyik leghidegebb téli hónap, elsőre azt gondolnánk ilyenkor a természet is pihen. Ez azonban nem teljesen igaz, hiszen január végén már egy a szőlészek szempontjából jeles dátumot találunk a naptárban.