Agrárakadémia a falusi és vidéki turizmusról

Gyöngyösön, a MATE Károly Róbert Campusa volt az Agrárakadémia soron következő előadásának a helyszíne. Az Agrárakadémia rendezvénysorozat az agrár-szakpolitika irányvonalainak bemutatását és népszerűsítését célozza meg tematikus felépítésben. Az ismeretterjesztő előadásoknál szempont a közérthető tudományossággal történő megfogalmazás. A gyakorlati példák ismertetése. A kutatók és a kutatási eredmények bemutatása és a gyakorlati felhasználás során történő bevezetés segítése.

Az Agrárakadémia november 15-ei témája a falusi és vidéki turizmus lehetőségei és kihívásainak bemutatása volt.

Dr. Zörög Zoltán, a MATE Károly Róbert Campus főigazgató-helyettes köszöntőjében összefoglalta a gyöngyösi felsőoktatási intézmény képzési és kutatási potenciálját. Kiemelte, hogy az agrárium és a turizmus kapcsolata és kapcsolódása fontos téma az egyetem kutatási területén. A tapasztalatok és a jó gyakorlatok megosztása, melyre jó példa az Agrárakadémia fórum is, az ágazat szereplőit teheti felkészültebbé. Felhívta a figyelmet arra, hogy ez az az ágazat, amely az elmúlt években soha nem látott kihívásokkal és nehézségekkel kellett, hogy szembenézzen.

Első előadóként Dr. Pallás Edit Ilona, a Fenntartható Turizmus Tanszék vezetője, egyetemi docens, a borturizmus lehetőségéről beszélt, kicsit másképp. Azért másképp, mert a hazai borturizmustól eltérő példát mutatott be, tanulmányútján végzett kutatómunkája alapján. Ismertette, hogy a falusi turizmus egyik ágazata a borturizmus milyen rendszerben működik Németországban, a Frankeni borvidéken. Létrehoztak egy olyan komplex rendszert ahol a szőlőbirtokosok, a borászok, az éttermek, a szálláshelyek, a helyi idegenforgalmi hivatal és a helyi turisztikai attrakciók egységben dolgoznak.

A korrekt elszámolás alapján történő összefogás eredményeként maximalizálni tudják a rendszerhez csatlakozottak bevételeit, amely a legfontosabb motiváció is egyben.

„Sajtturizmus és vidékfejlesztés kézen fogva” című előadásában Dr. Kovács Gyöngyi, sajtbíra, egyetemi adjunktus a hazai sajt turizmus helyzetét és a nemzetközi példák ismeretében, a fejlesztésének lehetőségeit ismertette. Mint elhangzott

Így kijelenthető, hogy a sajtkészítés egy a vidéki gazdálkodók számára jelent bevételi forrást, a magasabb hozzáadott érték biztosításával. Az is elhangzott, hogy a sajtkészítők esetén nagyon jelentős a fluktuáció. Nagyon sokan abbahagyják, de szinte ugyanannyian belefognak. Ezért az ágazat számára nagyon fontos lenne a professzionális turisztikai megoldások bevezetése. Az állami turisztikai rendszer sem fedezte föl még ennek értékét. Annak ellenére, hogy legtöbb magas minőségű borhoz kapcsolódó illusztráción szerepelnek a sajtok. A szervezet keretek közötti sajtturizmus kialakításának lehetőségére számos, főként olasz és francia példát lehet találni, melyről az egyetemi adjunktus előadásában is részletesen kitért.

Fenntarthatóság vagy túlélés? A vidéki szálláshelyek helyzetéről és lehetőségeiről Klausmann-Dinya Anikó egyetemi tanársegéd tartott összefoglaló előadást. Kihangsúlyozta, hogy

A gyakorlatias előadásokat követően az Agrárakadémia teret biztosított kerekasztal-beszélgetésnek, melynek moderátora Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője volt. Az előadók (Dr. Pallás Edit Ilona, Dr. Kovács Gyöngyi, Klausmann-Dinya Anikó) mellett csatlakozott még a beszélgetéshez Dr. Benkő Béla, a Gyöngyös-Mátra Turisztikai Egyesület elnöke és Demecs Norbert túravezető, az I love Mátra Facebook-oldal tulajdonosa. A vidéki turizmus helyzetének elemzése kapcsán elhangzott, hogy a pandémia rámutatott, hogy a vidéki turizmus nyertese tudott lenni egy nehéz helyzetnek is. A Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program rávilágított a vidéki szálláshelyek számára és azok fejlesztésére.

A vidéki turizmus esetén nagyon sokan keresik az elvonulás lehetőségét. Pont azt a nyugalmat, csöndet, lassabb életet és a természethez történő kapcsolódást, amit a vidéki helyek a leginkább adni tudnak. Azonban fontos a minőségre és a stratégiai gondolkodásmódra hangsúlyt fektetni.

A kerekasztal-beszélgetés során felvetődött a falusi turizmus résztvevőinek egyik hiányosságaként a kommunikáció. Elhangzott, hogy láthatóvá kell tenni, hogy van falusi turizmus. Az online marketing eszközeinek használata elengedhetetlen ebben az ágazatban is. Sokan vannak, akiknek már van honlapja, Facebook és Instagram oldala, de ezek tudatos használata én nagyon nem jellemző. Látni kell, hogy az elsődleges információforrás az internet. A hova mennyünk kirándulni, hova menjünk nyaralni kérdésre az interneten keresik a választ, most már nagyjából minden korosztály. Ezért a kerekasztal-beszélgetés résztvevői szerint a turisztikai fejlesztésekben, együttműködésekben ennek a területnek a tudatos használata elengedhetetlen.

Az Agrárakadémia előadásáról készült beszámolók nagyon erősen csak egy kivonata a fórumon elhangzottaknak. Érdemes figyelemmel kísérni a sorozat következő állomásainak témáját is és részt venni rajta. Az új információk mellett mindig lehetőség nyílik kérdések feltételére is, amellyel akár a vállalkozások aktuális kihívásaira is megoldásokat lehet kapni.