Back to top

Életműdíjas állatorvos: dr. Dénes Béla

Magyarország egyik meghatározó, piacvezető állatgyógyszer és állateledel forgalmazó vállalata, a 100 százalékban magyar tulajdonú AlphaVet minden évben díjjal ismeri el az állatorvosi szakma legjobbjait. 2022-ben az életműdíjat dr. Dénes Béla vehette át.

dr. Dénes Béla
dr. Dénes Béla
Dr. Dénes Béla, 1957-ben született Técsőn, Kárpátalján. Egyetemi tanulmányait az Észt Mezőgazdasági Akadémia Állatorvosi Karán (Tartu) végezte. 1979-ben szerzett állatorvosi oklevelet.

Az egyetem elvégzését követően egy mezőgazdasági nagyüzemben főállatorvosként dolgozott, majd állatorvosként teljesített katonai szolgálatot. 1982 és 1993 között szerológus állatorvosként, majd a laboratórium helyettes vezetőjeként a Técsői Állategészségügyi Laboratóriumban (Kárpátalja) dolgozott.

Részt vett az 1986-os csernobili atomkatasztrófa állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai következményeinek felszámolásában.

1986-ban laboratóriumi szakállatorvosi képesítést szerzett, 1987-1989 között Mongóliában a brucellamentesítési programban szakértőként dolgozott. Kandidátusi értekezését, amelynek címe „A kosok Brucella ovis fertőzöttségének járványtana, a kórjelzés és a mentesítés módszereinek tökéletesítése Kárpátalján" 1992-ben védte meg.

A Phylaxia-Sanofi Oltóanyag-termelő Részvénytársaságnál 1993-1994 között az oltóanyag-törzskönyvezési, majd a biológiai fejlesztési részleg munkatársa volt. 1994 őszén átkerült az Országos Állategészségügyi Intézetbe (OÁI). Itt kezdetben a virológiai osztályon dolgozott, majd 1996-tól az immunológiai osztály munkatársa volt. A hybridoma technológia elsajátítása céljából 1995-ben nyolc hónapot a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpontban dolgozott, 1996-ban kilenc hónapig a Békéscsabai Állategészségügyi Intézet megbízott igazgatója volt.

Szerepe volt abban, hogy az OÁI Immunológiai Osztályán a hybridomák előállítására és monoklonális ellenanyagok termelésére, valamint molekuláris biológiai vizsgálatok végzésére alkalmas korszerű műszerparkkal rendelkező laboratóriumok létesültek.

Dr. Dénes Béla az életműdíjat dr. Móré Attilától, Alpha Befektetési Holding Zrt. elnökétől vette át
Dr. Dénes Béla az életműdíjat dr. Móré Attilától, Alpha Befektetési Holding Zrt. elnökétől vette át
Fotó: hba

Dénes Béla doktor 2003-2004-ben két évig, majd 2005-ben és 2006-ban három-három hónapig vendégkutatóként a kaliforniai Loma Linda Orvostudományi Egyetem Molekuláris Biológiai és Génterápiás Központjában dolgozott, ahol az USA Védelmi Minisztériuma (DoD) által finanszírozott kutatócsoport kiemelt feladata az emberi himlő elleni korszerű vakcina kifejlesztése volt. Továbbá kísérleteket végeztek az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedők részére is megfelelő, ártalmatlan és hatékony rekombináns vakcina kifejlesztésére is.

A 2005-2021 közötti időszakban az Országos Állategészségügyi Intézet, illetve a NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága Immunológiai Laboratóriumának (korábban főosztályának) vezetője, valamint az intézet igazgatóhelyettese volt.

Eddigi kutatási eredményeiről közel 200 közleményben számolt be. Az Acta Veterinaria Hungarica, és több külföldi tudományos folyóirat szerkesztő-bizottságának tagja. Részt vesz az Állatorvostudományi Egyetem hallgatóinak graduális és posztgraduális (PhD) képzésében, továbbá 2010-től az Állatorvostudományi Doktori Iskola oktatója és témavezetője. Témavezetői tevékenysége során az eddig vezetésére bízott 5 doktorandusz közül négyen szereztek abszolutóriumot, és 1 hallgató PhD fokozatot. Az intézeti diagnosztikai gyakorlat keretében a „szerológiai módszerek alkalmazása a fertőző betegségek kórjelzésében” témakörben tart elméleti és gyakorlati foglalkozásokat. 2014-től az „ÁOTK gyakorlati képzés mesteroktatója”. 2018-tól az ÁTE Járványtani és Mikrobiológiai Tanszékének szervezésében „A fertőző betegségek szerológiai diagnosztikájának gyakorlati vonatkozásai” címmel tart fakultációt magyar és angol nyelven.

Az ünnepelt és felesége a bírálók körében
Az ünnepelt és felesége a bírálók körében
Fotó: hba

Dénes Béla munkacsoport vezetőjeként vagy tagjaként számos klasszikus zoonosis (pl.: brucellosisok, tularemia, Q-láz), valamint a mycoplasmosisok diagnosztikája és az ellenük való védekezés területén nemzetközi szempontból is figyelemre méltó kutatási eredményeket ért el.

A 2005-2021 közötti időszakban az Állategészségügyi Világszervezetnél (WOAH) a nemzeti laboratóriumi hálózat állategészségügyi kapcsolattartója, továbbá a brucellosis nemzeti referencia laboratórium vezetője volt. Számos hazai és nemzetközi tudományos társaság tagja, így többek között a Magyar Mikrobiológiai Társaságnak, a Magyar Immunológia Társaságnak, az MTA köztestületének, a European Association of Veterinary Laboratory Diagnosticians (EAVLD), és a Magyar Zoonózis Társaságnak (2008-től a Választmány tagja, 2017-2022 között főtitkár, jelenleg alelnök). 2017-től a MTA Állatorvostudományi Bizottságának választott tagja. A 2011. évi Hőgyes–Aujeszky Emlékérem odaítélésével a Magyar Zoonózis Társaság Dénes Béla dr. több évtizedes, az állatokról emberre terjedő fertőző betegségek terén kifejtett eredményes diagnosztikai és kutatómunkáját ismerte el. A magyar állat-egészségügyi szolgálat 125 éves jubileuma alkalmából a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kitüntetésben részesítette 2013-ban.

A Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kar Kari Tanácsa 2014-ben – több évtizedes gyakorlati képzésben végzett kiemelkedő munkája elismerésekén – címzetes egyetemi tanári címet adományozott Dénes doktornak. 2015-ben az állatorvosi tudományok tudományágban dr. habil. címet szerzett.

2015-től az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) nemzetközi tanácsadója. 2017-2018 között résztvevője az EU Twinning Programjának, amelynek célja az azeri Állami Állategészségügyi Szolgálat támogatása és az epidemiológiai felügyeleti rendszer fejlesztése.

Dénes Béla az elmúlt években a munkaköri feladatai mellett a „Covid-19-járványra adott komplex járványügyi és klinikai válasz” című EFOP projekt keretében a SARS-CoV-2 fertőzés szerológiai diagnosztikájának fejlesztésén, valamint a California Institute for Regenerative Medicine (CIRM) Bridges Pre-internship workshop (USA) programsorozat állandó meghívott oktatójaként tevékenykedett, míg a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) zsűritagként számított munkájára.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/AlphaVet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ismét madárinfluenzával érintett egy gazdaság Bács-Kiskun vármegyében

Hetekkel a körzetek feloldása után ismét a madárinfluenza jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Bács-Kiskun vármegyében. Az állategészségügyi hatóság kijelölte a védő- és megfigyelési körzeteket, valamint megkezdődött az érintett lúdállomány leölése is.

Még nagyobb védelem a beporzóknak

Brüsszelben egy új megállapodást terjesztettek elő a beporzók védelmére a green deal (zöld megállapodás) fenntarthatósági stratégiáinak részeként.

A száj- és körömfájás egy súlyosan fertőző formája pusztít Irakban

Ez a súlyos, rendkívül fertőző betegség már évtizedek óta jelen van Irakban, azonban az idei járványt a vírus egy olyan változata okozza, mely eddig nem volt jelen az országban, és a helyben használt vakcinák sem védenek ellene.

Közel hatszáz oroszlánfóka pusztult el Peruban

A perui hatóságok kedden jelentették be, hogy 585 oroszlánfóka és 55 ezer vadmadár pusztult el a madárinfluenza súlyosan fertőző változata, a H5N1 miatt.

Tenyészkacsa-telepet kellett felszámolni

Védő- és megfigyelési körzeteket jelölt ki az állategészségügyi hatóság, miután a Nébih laboratóriuma igazolta egy Hajdú-Bihar vármegyei gazdaságban a magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét.

Újabb emlősöket fertőzött a madárinfluenza

Az Egyesült Királyságban 66 emlőst teszteltek az elharapódzó járvány közepette. A cél az volt, hogy megtudják: mekkora eséllyel "ugrik át" a vírus a madarakról az emlősökre, vagy akár az emberre is.

Nincs közeli kilátás ASP-oltásra az EU-ban

Az elmúlt napokban arról számoltak be, hogy a vietnami hatóságok hamarosan megkezdik az ASP-vakcinák országos terjesztését, és az USA-ban is folyik egy másik fajta vakcina kereskedelmi forgalomba hozatalát előkészítő fejlesztés.

Módosult a „148-as” rendelet

Tavaly augusztusban merült ki az egyes állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló, nemzeti költségvetésből finanszírozott, az állattartó ágazatokat segítő támogatási keret. A „148-asként” ismert jogszabályt év végén, decemberben módosította a szaktárca az állatbetegségek elleni védekezés segítése és a hazai állatállományok kedvező egészségügyi státuszának megőrzése érdekében, így idén január 1-jétől, megújult tartalommal, újra elérhető a támogatás.

3 év kihagyás után újra megjelent Görögországban az ASP

Idén eddig már 15 európai országban igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét a vaddisznó-populációban. 2020 áprilisa óta először mutatták ki az afrikai sertéspestis (ASF) vírusát Görögországban.

Jövő héten indul újra a Nébih antibiotikum felhasználást bejelentő rendszere

Számottevő „ráncfelvarrást” követően az érintettek jövő hét közepétől használhatják újra az antibiotikum felhasználást bejelentő rendszert. Az állatorvosok és meghatalmazottjaik a továbbiakban olyan új funkciókat vehetnek majd igénybe, mint a sokak által kért „nullás bevallás”, de számos egyéb, az adatminőség javítását és az kitöltés könnyítését célzó módosítás is életbe lép.