0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Ezeket tudta a kávéról?

A kávéfogyasztás világméretű elterjedése csak néhány száz éves múltra tekint vissza, ám ez mit sem befolyásolta népszerűségét. Bár karrierjét reggeli italként kezdte, mára számos étel alkotórészévé is vált.

Mint több más „sikernövény” a kávé is a trópusok lakója. Fényes, zöld leveleivel díszítő értéket is képvisel, így egyre gyakrabban kapható virágboltokban is. A kávécserje ültetvények szerte a trópusok hegyvidékein megtalálhatóak, legfontosabbak Brazíliában, Mexikóban, Kubában, Nikaraguában vannak. Ezeket általában 900 méteres tengerszint feletti magasságban, mély termőrétegű talajokon létesítik, anol a csapadék eloszlása egész évben egyenletes, a hőmérséklet pedig 14-24″C között van.

Felfedezése homályba vész

A kávéfogyasztás kezdeteiről kevés írásos emlék maradt ránk.

Egyes források szerint a X. században Abesszíniában élő nomád törzsek tagjai figyelték meg, hogy ha kecskéik a kávécserje lombjából legeltek, nem tudtak aludni utána.

Feltehetően ekkor kezdték alkalmazni először áloműzőként, de még feldolgozás nélkül, nyersen fogyasztották gyümölcsét.
Italt először az Oszmán Birodalomban, Jemenben készítettek belőle egy szerzetesrend tagjai, akik már azelőtt is alkalmaztak serkentő növényi kivonatokat, mivel szertartásaikat éjszakánként tartották. Ezután a kávé ismert lett Szíriában és Egyiptomban is, és amikor eljutott Isztambulba, ott már kávéházakat is nyitottak hívei. Mint minden újdonságnak, ennek a szenvedélynek is akadt ellentábora, már kezdetektől fogva.

Hosszas feldolgozás

Betakarítás után erjesztik a termést, azután szárítják. Ezt követi a hántolás, és a méret szerinti osztályozás. Átlagosan 100 kg termésből 20 marad a feldolgozás után. Ez persze függ a pörkölés intenzitásától is, ami az aroma kialakításban is fontos szerepet játszik. Úgy mint a fajta és a termőtáj klimatikus adottságai is — akárcsak a borok esetében. A pörkölés során a kávébab megduzzad, keményedik, nedvességtartalma csökken, a feldolgozási sort végül a több menetes őrlés zárja.
Magyarországon évente 25 000 tonna kávé fogy. Bár még mindig a hagyományos fekete a legkedveltebb, egyre nagyobb teret hódítanak az instant termékek és más specialitások, mint a kapuccsínók. Ennek oka a magas feldolgozottságban keresendő, hiszen ezeket már főzni sem kell. Ezzel a kényelmes fogyasztói magatartással azonban a kávézás szertartásossága szenved csorbát. Meg kell említeni a pótkávékat, melyek kávékeverékek komponensei, de önállóan is fogyaszthatók. Ilyen a pörkölt cikória, vagy a maláta kávé. Ízre — főleg tejjel felöntve — nagyon hasonlítanak az eredeti feketére, de összetételükből adódóan gyermekeknek is adhatók.

Isszuk, mert élénkít

Legismertebb összetevője a kávénak a koffein, amiből megközelítően 100 mg van egy csészében. Élettani hatásai között szerepel a vérnyomás emelése, ami átmeneti teljesítménynövekedéshez vezet, bár ez egyéni érzékenység függvénye is. Van, akinek 1-2 csészényi után már kalapál a szíve, ám egyesek 4-5 csésze után is tudnak aludni.
A kávé sokféleképpen elkészíthető és ízesíthető. Ihatjuk cukorral, csokoládéval, kakaóporral, tejszínnel vagy fahéjjal, de akár konyakkal is. Meleg és hideg italnak is kitűnő.

Ételek közül jó néhányhoz társítható, például a palacsintatésztába is keverhető tejeskávé. E növény felhasználási lehetőségeinek csak a fantázia szab határt. . .

Élettani előnyök, hátrányok…

Fogyasztása egyes rákos megbetegedések kockázatát csökkentik. A kávéfogyasztók 40 %-kal alacsonyabb valószínűséggel szenvednek májrákban életük során, valamint a napi 4-5 kávé elfogyasztása 15 %-kal csökkenti a végbéldaganat kialakulásának kockázatát.
Energetizál, élénkíti az agyműködést, kedélyjavító hatása van. Növeli a fizikai teljesítő képességet, zsírégető hatású. Csökkenti az infarktus veszélyt, és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását.

Azért hátrányai is vannak… Terhesség ideje alatt kerülni kell a fogyasztását. Vízhajtó hatású, így dehidratációt okozhat, ezt megelőzendő érdemes kávézás után egy pohár vizet is meginni. Növeli a foszuvasodás és a fogak elszíneződésének az esélyét.

Bizonyos embereknél szorongást okozhat a fogyasztása, és kézremegés is előfordulhat. A gyomorégéss tüneteit felerősíti…

A kávé választék óriási, az olcsóbbak a robusta kávék, amelyeknek viszonylag magas a koffein tartalmuk, viszont kevesebb bennük az ízanyag és kesernyés az ízük. Az arabica kávék kevesebb koffeint tartalmaznak, viszont több bennük az ízanyag, és ezáltal ízük sokkal kellemesebb, mondhatni lágyabb. Az élelmiszerboltokban kapható kávék általában robusta kávék, és a minőségükre nemcsak a márkajelzés, hanem az áruk is utal.

Kávét főzni sokféle módon lehet

A kávé és a víz arányában természetesen eltérések vannak éppen úgy, mint a főzetekhez adott ízesítőszerek tekintetében. Ettől lesznek a különböző eljárásokkal főzött kávék jellegzetesen eltérő tulajdonságúak.

A török kávé a legrégibb főzési mód. A kávét a kívánt finomság eléréséig többször átdarálják, és a cukorral együtt főzik. Minden csésze vízhez egy kávéskanál őrölt kávét adva, kanállal kavargatva ónozott edényben főzik. Mielőtt a víz felforrna, az edényt leveszik a tűzről, majd még egyszer felforralják a főzetet, csészékbe töltik, és tetejére 1-1 cseppnyi hideg vizet cseppentenek, hogy a zacc gyorsabban leülepedjen a csésze aljára.

A filteres kávéfőzés lényege, hogy a szűrőpapír-tölcsérbe adagolt kávét a forró vízzel leöntve készül ez a főzet. Ez sokkal gyengébb kávét ad, mint amit bármely más főzővel készíthetünk.

Az instant kávé is nagyon kedvelt kávékészítési mód. Kényelmes megoldás, mivel a gyárilag előkészített kávéporhoz csak forró vizet kell adni, és már fogyasztható is a kész kávé.

Nálunk régóta elterjedt készülék a kotyogós kávéfőző. Nevét a súlyszelep működése közbeni koppanások és a kiáramló kávénak sustorgó hangjáról kapta. A kávé a tartályban termelődő gőz hatására a súlyszelepet megemelve a felső tartályba gyűlik össze. A gőz nyomása alig több 1 barnál, így a kávé több percig készül. Minél lassabban, kisebb lánggal hevítjük a víztartályt, annál jobban sikerül kinyerni a kávé aromáját. Ez a főző erős kávé készítésére alkalmas, de a lefőzött kávé minősége természetesen – a kávén és a hozzá használt víz milyenségén túl – függ a szelep konstrukciójától is, mert jó részt ez szabályozza a főzés idejét. Beszerezhető olyan kotyogó is, amely szabadalmazott, speciális szeleppel működik, és meghatározott nyomás eléréséig visszatartja a főzetet, majd spriccelve engedi ki, és ezzel az eszpresszókávékra jellemző, cremához hasonló habos felszín alakul ki a finom, ízletes kávé tetején. 

Aki valóban finom eszpresszókávét szeretne fogyasztani, annak bizony áldozni erre. Ilyen kávét ugyanis csak eszpresszógépeken lehet főzni, amelyek a vizet az előbbi készülékeknél nagyobb nyomással préselik át a kávén annak érdekében, hogy annak minden íz-, és illatanyaga a főzetbe kerüljön.
Az igazi eszpresszót főző gép a 88-92 fokos vizet a saját elektromos szivattyújával, vagy mechanikus karral legalább 9 bar nyomással préseli keresztül a darált kávén. 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu