Back to top

Feleannyi ideig él ma egy méh, mint ötven éve

A Marylandi Egyetem rovarszakértői egy kísérletben bizonyították be, hogy a laboratóriumban ideális körülmények közt tartott mézelő méhek csak fele annyi ideig élnek, mint az 1970-es években végzett ugyanilyen vizsgálatok tesztállatai. Mindez egybevág az amerikai méhészek tapasztalataival, miszerint felgyorsult a kolóniák pusztulása, és csökkent a méztermelés is az elmúlt évtizedekben.

A kolóniák népességének fluktuációja egy elfogadott jellemző a méhészetben, ami a családok természetes öregedését és pusztulását jelzi. Azonban az elmúlt évtizedben az Amerikai Egyesült Államok méhészei óriási veszteségekről számoltak be, aminek következtében a szokásosnál is több családot kellett pótolniuk annak érdekében, hogy fenn tudják tartani tevékenységüket - írja a Phys.org. Az e mögött álló okok felderítéséhez a kutatók elsősorban a környezeti stresszorokra, betegségekre, parazitákra, növényvédő szerek okozta mérgezésekre, és a tápanyagbevitelre koncentráltak.

A Scientific Reports című szaklapban megjelent tanulmány azonban

kizárja ezeket a külső hatásokat, és csak az egyes méhek élethosszát vizsgálja kontrollált környezetben, ami arra enged következtetni, hogy a családok gyorsabb pusztulása genetikai eredetű lehet.

"Még azelőtt kiemeljük a családokból a méheket, mielőtt kifejlődnének, úgyhogy az élettartamukat csökkentő tényező még ez előtt hat rájuk." - mondta Anthony Nearman, a Rovartudományi Kar doktorandusz hallgatója, a tanulmány vezető szerzője. "Ezzel került a képbe a genetikai háttér. Ha ez az elmélet megállja a helyét, akkor máris van egy lehetséges megoldás. Ha képesek vagyunk elkülöníteni a genetikai okokat, akkor hosszabb életű méheket tenyészthetünk ki."

Nearmen akkor figyelt fel először a rövidebb élettartamra, amikor Dennis van Engelsdorp entomológus egyetemi docenssel együtt standardizált protokoll szerint neveltek mézelő méheket a laborban egy tanulmányhoz. Korábbi tanulmányok alapján gyűjtöttek álcákat mézelő méhek kaptáraiból, amikor azok elérték a megfelelő kort, ami a kifejlődés előtti 24 óra. A begyűjtött példányok egy inkubátorba kerültek, ahol kifejlődhettek, majd speciális ketrecekbe kerültek.

Fotó: Hevesi Mihály

Nearman kiértékelte annak hatását, hogy a zárkákban tartott méhek étrendjét cukros víz helyett sima vízre cserélték, ami jobban hasonlít a természetes körülményeikre.

Azonban az étrendtől függetlenül a méhek medián életkora feleannyi volt, mint az 1970-es években végzett kísérletekben részt vevő méheké: 17,7 nap ma, míg 34,3 nap ötven éve.

Az eredmények miatt több laboratóriumi tanulmányt is előástak.

Nearman szerint a különös az, hogy csak 2000-es években hoztak létre protokollt a méhek laboratóriumi nevelésére, ami alapján azt várnánk, hogy a lehető legjobb ellátást kapják a rovarok, így tovább élnek. Azonban a tanulmányokból nem ez derült ki: a halálozási arány megduplázódott 50 év alatt.

Amikor a tudósok lemodellezték az 50 százalékos élethossz csökkenést egy méhészetre, ahol évente pusztulnak el a családok és pótolni kell őket, akkor 33 százalék körüli veszteséget mutattak ki.

Ez pedig igen hasonló a méhészek által az elmúlt 14 év alatt jelentett 30-40 százalékos téli és éves veszteséghez.

Nearman és van Engelsdorp hozzátették, hogy elképzelhető, hogy az általuk laborban nevelt méhek valamilyen alacsony szintű vírusfertőzésnek vagy növényvédőszer-expozíciónak lehettek kitéve lárva korukban, amíg még a kaptárban voltak és a dolgozók etették őket. Azonban a kifejlődő egyedek nem mutattak semmilyen tünetet, ami ezt megerősítené, míg a rövid élettartammal összefüggő genetikus okokat más rovaroknál, például ecetmuslicáknál bizonyították már.

A következő lépés a kutatók számára, hogy összevessék a mézelő méhek élethosszában bekövetkező változások trendjét az USA-ban és más országokban is. Ha sikerül az élettartam közötti különbségeket kimutatni, akkor lehetséges lesz elkülöníteni és összehasonlítani az ehhez vezető okokat, például a genetikát, a növényvédő szereket vagy bizonyos vírusok jelenlétét a helyi méhpopulációkon belül.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az UNESCO szellemi kulturális örökség része lett a lipicai lótenyésztés

A lipicai lótenyésztés hagyománya szellemi kulturális örökség részeként felkerült az UNESCO listájára – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Egymilliárd euró kellene az érdemi iskolagyümölcs-programra

Az Európai Bizottság által a témában szervezett konferencián fejtette ki Philippe Binard, az európai frissáru-ágazati szövetség, a Freshfel Europe elnöke, hogy szükségszerű az uniós iskolagyümölcs-program felülvizsgálata és javítása, illetve a rászánt összeg növelése.

A krónikus rovarölőszer-hatás károsítja a méhek látását

Egy Rachel Parkinson és munkatársai által most közzétett tudományos cikk eddig nem alkalmazott, új vizsgálati módszerekkel gyarapítja a bizonyítékok sorát, hogy a neonikotinoidok hosszabb távon igenis káros hatással vannak a méhek látásán keresztül viselkedésükre, tájékozódásukra.

Nemzeti parki területen, ráadásul tiltott eszközökkel horgásztak

Orvhalászokat értek tetten a rendőrök 147 kilogramm ponttyal a Hortobágyi Nemzeti Park területén - közölte a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság szerdán a police.hu oldalon.

Mégis beengedi Mexikó az amerikai GM kukoricát

A mexikói elnök, Andres Manuel Lopez Obrador a héten jelentette be, hogy szeretne megállapodni Washingtonnal. Mindezt azután, hogy az USA jogi lépésekkel fenyegetőzött annak hatására, hogy Mexikó meg akarta tiltani a GM (génmódosított) kukorica importját 2024-re.

A Dunántúlra összpontosul a szelídgesztenye-termesztés

Vas, Somogy és Zala megyében termesztik a legnagyobb felületen a szelídgesztenyét. Eme héjas gyümölcs egyedi íze mellett kiváló beltartalmi értékekkel is rendelkezik – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

Lezárult az első hazai Plastic Pirates - Go Europe! kampány

Lezárult az első hazai Plastic Pirates - Go Europe! kampány, amelyben tizenöt magyarországi folyó és partszakasz mikro- és makroműanyag szennyezettségét kutatták a résztvevők - közölte a Tiszai PET Kupát működtető Természetfilm.hu Egyesület az MTI-vel.

Aranyosi Károly - Kihívások közepette is tervezhető jövő

„Az IKR Agrár egy attitűdöt testesít meg, és ennek az attidűdnek több gyökere van: egyrészt a vállalat otthona, Bábolna, másrészt a mezőgazdaság; a hazai mezőgazdasággal, azon belül elsősorban a szántóföldi növénytermesztéssel való kapcsolata. IKR-esnek lenni különleges” – vallja Aranyosi Károly az IKR Agrár ügyvezetője.

3 szuperélelmiszer, amit mindennap fogyasztani kellene 40 éves kor felett

Az egészséges táplálkozás legfontosabb célja, hogy a szervezetet olyan tápanyagokkal lássuk el, amelyekre a fejlődéshez szüksége van. És ahogy egyre idősödünk, bizonyos tápanyagok még inkább nélkülözhetetlenné válnak a jólétünkhöz.

Vegán „sajtok”: mi van bennük, ha tej nincs?

A közelmúltban többen is azzal magyarázták a sajtok árának drasztikus megemelkedését, hogy a 2,8 százalékos tejen ársapka van, emiatt ezt veszik többen, így kevesebb alapanyag marad és drágább lesz, amiből sajt készülhetne. Érdemes megkóstolni pár növényi alapú sajthelyettesítő terméket, bár az a rossz hírünk, hogy azok általában semmivel sem olcsóbbak, mint a tejből készült eredeti sajtok…