Back to top

A farkas háziasítása

Abból a perspektívából nézve, hogy az ember miért éppen olyan állatot háziasított először, ami drága, nehezen hozzáférhető húst eszik, rejtély. A háziasítás megtörténte után, az ember a kutya őseit, vagyis a farkast, mint potenciális vetélytársat, kiirtotta környezetéből. Ezért a farkasoknak a zord, viszontagságos időjárású hegyekbe kellett visszahúzódniuk.

Több elmélet is van, hogy az ember miért éppen a zsákmányszerzés szempontjából konkurenciának számító farkast választotta maga mellé partnerként. A legnépszerűbb teória szerint a farkasok saját magukat háziasították azzal, hogy az emberek által meghagyott állati maradványokon és emberi ürüléken lakmároztak, így természetes módon szelektálódtak közülük azok az egyedek, amelyek a legjobban tolerálták az ember közelségét.  Egy másik megközelítés szerint viszont pont fordítva, kvázi az ember választotta maga mellé a farkast, hogy segítő társa legyen a vadászatok során.

Kutatások alapján a vadászpartner-elméletet cáfolja az, hogy a szelídnek mondható farkasok sem vadásznak közösen az emberrel. A szemétevés-elméletet pedig azzal dől dugába, miszerint az állandóan helyet változtató, vándorló, vadászó-gyűjtögető közösségek nem halmoztak fel annyi hulladékot, ami megérte volna a farkasnak, hogy kövessék az embert.

Az biztos, hogy a kutya háziasítása a legutóbbi jégkorszakban történt Eurázsiában, körülbelül 30 ezer évvel ezelőtt. Ezekben az időkben az ember gyűjtögető életmóddal tartotta fenn magát, és mindenevőként növényeket, rovarokat fogyasztott. Táplálékrendszere, mája máig nem alkalmazkodott megfelelően a húsevéshez, energia-bevitelének mindössze 20 százalékát képes fehérjéből fedezni, a többit szénhidrátból és zsírból kell pótolnia. Ezzel szemben a farkas mint ragadozó, hónapokig is képes húson élni.

A legfrissebb elmélet szerint a kemény telek rákényszerítették arra az embert, hogy felhalmozza élelmiszerkészletét, amiből szívesen osztozott a táborok körül ólálkodó farkasokkal. A befogadott farkasok aztán idővel az ember számára hasznosnak bizonyultak, segítettek a tábor őrzésében, melegítették az embert, és később, ahogy fejlődött a kommunikációs képesség, már a vadászat során is eredményesen alkalmazták őket.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A gyerek-kutya kapcsolat megmagyarázhatja az állatok háziasítását

Egy új amerikai kutatás szerint a már kisgyermekként tanúsított áldozatkész, önzetlen viselkedés lehet a domesztikáció, vagyis a háziasítás, megszelídülés katalizátora. A vizsgálatot egy gyermekpszichológiai laboratóriumban végezték 2 és 3 évesek bevonásával.

Védett ragadozó madarakat mészároltak le "vadászok" -2,5 millió forintos büntetés és felfüggesztett börtön

Egy fokozottan védett barátkeselyű, valamint négy másik ragadozó madár elejtése miatt emelt vádat több vadász ellen a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Főügyészség - közölte a főügyészség sajtószóvivője csütörtökön az MTI-vel.

Működik a kisállat effektus

A háziállatok segítenek megvédeni az öregedő agyat. A legújabb kutatások azt sugallják, hogy idős korban mindenkinek kellene tartania egy kutyát vagy macskát.

Pénteken kezdődik a bagoly-számlálás

Pénteken kezdődik és január 23-ig tart az erdei fülesbagoly-telelőhelyek országos felmérése, amelyhez a lakosság segítségét kéri a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Mezőgazdasági pályázatfigyelő - 3. hét

Március 31-re módosítja az Agrárminisztérium a lejáró földhasználattal érintett földterületek visszavonási kérelmeinek eredeti, január 15-ei beadási határidejét az agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai gazdálkodást segítő támogatási program keretében.

Jogszabályi álláspontok kutya lelövésekor

A vadászterületen történő kutyaelejtés egy rendszeresen visszatérő konfliktus alapja. A probléma sok esetben peres üggyé fajul, noha a kutyatartók és a vadászok a rájuk vonatkozó szabályok betartásával megelőzhetnék az ilyen incidenseket. De hol is van a jogszerűség határa egy ilyen esetben? Ki a vétkes? És miképpen lehet elejét venni az ilyen helyzeteknek?

50 éve alapították hazánk első nemzeti parkját

1973-ban alakult meg hazánk első nemzeti parkja, a terület egyedülálló természeti, illetve néprajzi értékeinek megőrzése és védelme céljából. A Hortobágyi Nemzeti Park létrehozását segítette a kormányzathoz benyújtott "Pro Natura" memorandum, amelyet 21 nemzetközi hírű tudós aláírásával hitelesített.

Az engedélyhez kötött gyérítése csak felületi kezelés

A kárókatona, vagy más néven kormorán jelentős károkat okoz a halgazdaságoknak, halastavaknak. Nem véletlenül hírhedt falánkságáról, hiszen egy példány naponta akár egy kilogrammnál is több halat képest elfogyasztani. Állományuk stabil, sőt növekvő, természetvédelmi oltalom alá tartoznak, de a természetvédelmi hatóság által kiállított vadászati, riasztási engedéllyel gyéríthető, zavarható.

Optikai eszközök vadászat során

A technológia fejlődése a vadászatban is megmutatkozik, számtalan kelléket és felszerelést dobtak piacra innovatív megoldásokkal, amitől azok praktikusabbak és hatékonyabbak lettek. Vadászruházattól kezdve a puskákon át egészen a lőszerekig, számtalan újításon mentek keresztül ezek az eszközök, és így történt ez az optika területén is: az éjjellátók használata napjainkban számtalan kérdést felvet…

Oktatás a soproni erdőkben

Már több mint hetven éve támogatja a soproni Tanulmányi Erdőgazdaság az egyetemi oktatást és kutatást. Tavaly újabb mérföldkőhöz érkezett a TAEG Zrt., a Soproni Egyetemért Alapítványhoz való csatlakozással még szorosabbá vált az elméleti és gyakorlati oktatás kapcsolata. Az egyetem hallgatói így tanulmányaik során bekapcsolódhatnak a gazdálkodás napi feladataiba.