Back to top

Válasszuk a hazai halat karácsonyra!

A halászati ágazat már javában készül a karácsonyi szezonra, a hazai haltermelés közel 40%-a ilyenkor kerül az asztalra. Idén is kiváló minőségben, nagy választékban lehet majd friss halhoz jutni – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL).

Magyarország szerencsés helyzetben van, mivel – a tógazdasági haltermelés szempontjából ideális földrajzi elhelyezkedése révén – biztosítani tudja a fogyasztók részére a kitűnő minőségű édesvízi halakat. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint 2021-ben az egy főre jutó halfogyasztás 6,52 kg volt, ami 0,15 kg növekedést jelent 2020-hoz képest.

Cél, hogy ebből minél több hazai hal legyen.

hal

A magyarországi tógazdasági haltermelés volumene tavaly 21 184 tonna volt, több mint 80 százaléka három régióban koncentrálódott: Észak-Alföld, Dél-Dunántúl, Dél-Alföld. Gazdaságilag a legfontosabb halfajunk továbbra is a ponty, amely a tógazdasági étkezési célú halhústermelésből 83,2 százalékkal részesedett 2021-ben. A hazai haltermelés meghatározó részét a tógazdaságok adják, amelyek üzemelt területe 25 937 hektár volt 2021-ben, ami sajnos csökkenő tendenciát mutat, hiszen az elmúlt évek csapadékszegény időjárása nem kedvez a haltermelésnek. A precíziós rendszerekben előállított halmennyiség 2021-ben 5672 tonna volt, ami a megelőző évhez képest 7 százalékos bővülést jelentett, várhatóan 2022-ben is növekvő tendencia lesz tapasztalható. Magyarországon a második legnagyobb mennyiségben előállított édesvízi halfaj az afrikai harcsa, a FAO legfrissebb adatai az EU-ban hazánk termeli a legtöbb afrikai harcsát (2021-ben 5298 tonna).

Mindemellett a tógazdaságok aktív szerepet töltenek be a természetes vizek halutánpótlásában, a kihelyezett halakat a haltermelők szaporítják és nevelik a megfelelő méret eléréséig.

Rendkívül megerősödött a hazai horgászpiac az elmúlt években. 166 446 hektár horgászati célú kezelésben lévő vízterület van, amelyből a MOHOSZ szervezeti rendszerébe tartozik 134 500 hektár.
A fenntarthatóság miatt fontos a folyamatos telepítés, hiszen hazánkban több mint 740 000 regisztrált horgász van. Tavaly a horgászati célú haltelepítés közel 5000 tonna volt, jelentős része ponty.

hal

A koronavírus után idén az aszályos időjárás és a növekvő inputanyagárak viselik meg az ágazatot. Az üzemanyag, a takarmány és az energia ára jelentősen emelkedett. A tógazdasági haltermelés szempontjából nagyon rossz idei évet tudhat magának az ágazat. Az enyhe telet követő hideg, csapadékszegény tavasz, majd az elhúzódó nyári aszály miatt egyre nehezebb halat termelni tógazdasági körülmények között.

Soha nem látott károkat okozott az elhúzódó aszály országszerte a halastavakban.

A völgyzárógátas dunántúli halastavaknál pedig azért alakult ki kritikus helyzet, mert – nagyobb és biztos hozamú közeli folyóvizek és csatornák hiányában – a tavakba a vízutánpótlás kizárólag a vízgyűjtő területre hulló csapadék felfogásával volt biztosítható. Az AKI adatai szerint már tavaly 15%-os termelés-visszaesés volt a Dunántúlon a vízhiány miatt, az idei tapasztalatok és előrejelzések szerint idén ez 30%-os is lehet 2020-hoz képest.

További információk, halboltkereső, receptek: www.halpentek.hu

Forrás: 
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tíz helyszínen zajlott az országos kukorica posztregisztrációs fajtakísérlet

Tizenhatodik alkalommal szervezte meg 2022-ben a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az országos kukorica posztregisztrációs fajtakísérletet. Az objektív felmérésben az elmúlt évben 43 kukoricahibridet teszteltek az ország tíz pontján, az eredményeket egy kiadványban hozták nyilvánosságra a szervezők.

Negyedével kevesebb répa

A száraz nyár és a csapadékhiány kedvezőtlenül hatott a sárgarépa- termesztésre Európa-szerte, így Németországban is.

A klímaváltozás hatékony vízgazdálkodási megoldásokat kíván

A hazai termőterületek harmada az aszály mellett ár- és belvíznek is kitett; a szélsőséges időjáráshoz hatékonyan kell alkalmazkodnia a mezőgazdasági vízgazdálkodásnak. A tavalyi drasztikus aszály után az enyhe tél és a belvizek is gondot okozhatnak, a vízgazdálkodás fejlesztése és a megfelelő földművelési technológiák alkalmazása elkerülhetetlen – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Kezdjünk valamit az esővel

Az emberi tékozlás és nemtörődömség eredménye, hogy a világ természetes vizeink jelentős része erősen szennyezett. A klímaváltozás hatására a világon 30 százalékkal gyakoribbak a felhőszakadások, ugyanakkor a metropoliszok 70 százaléka küzd rendszeresen visszatérő aszályokkal.

Készülnek az aszályra: megkezdődött a holtágak vízpótlása

Megkezdődött a holtágak vízpótlása a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) működési területén a múlt év végén, felkészülve ezzel az aszályos nyári időszakra - közölte az igazgatóság közleményben a honlapján.

Madarak éneke: nem csak rivalizálásra használják

Amikor beköszönt a tavasz, sokféle madár énekétől zajosak az erdők és a kertek. Ezek az énekek a fajtársaik számára jelzik, mely területet birtokolják: igyekeznek távol tartani a riválisokat, és meghódítani a tojókat.

Mitől drágultak nálunk jobban az élelmiszerek?

Magyarországon az élelmiszerek ára 12 hónap alatt, 2021 novemberéhez viszonyítva 43,8 százalékkal nőtt, annak ellenére, hogy a kormány egyes termékek esetében igyekezett gátat szabni ennek.

Megfelelő jégvastagság nélkül nádasaink nem képesek megújulni

A Balatont határoló nádasok mértéke mintegy 1200 hektárra tehető, amit minden évben meg kellene újítani, azonban erre évek óta nincs lehetőség: egyfelől nincs rá ember, de a körülmények sem megfelelőek, ugyanis 2017 óta nem volt nádvágásra alkalmas jég a Balatonon. Márpedig a nádaratás alapfeltétele a biztonságos jégfelület.

Szuperélelmiszerek: marketingfogás vagy csodaszer?

Egy dietetikus leleplezi a szuperélelmiszerek körül mítoszt, megosztja, hogy mik tartoznak ezeknek az élelmiszereknek a csoportjába, és elárulja hogyan lehet többet beiktatni az étrendbe.

Kedvezőtlen tendencia a kiskereskedelem nyitása az import élelmiszerekre

A magyar fogyasztói és nemzetgazdasági érdekekkel ellentétes, kedvezőtlen folyamat, hogy a kiskereskedelmi áruházláncok – a magyar termelők, előállítók rovására – egyre több élelmiszer-szegmensben célozzák az import növelését. Ez a tendencia az átmeneti nehézségeken túl az elmúlt években kiharcolt magyar beszállítói pozíciók gyengüléséhez vezethet.