Back to top

Az év fiatal állatorvosa: dr. Balázs Bea Kriszta

Magyarország egyik meghatározó, piacvezető állatgyógyszer- és állateledel forgalmazó vállalata, a 100 százalékban magyar tulajdonú AlphaVet minden évben díjjal ismeri el az állatorvosi szakma legjobbjait. 2022-ben az év fiatal állatorvosának dr. Balázs Bea Krisztát választották. A díjat a 16. Praxismenedzsment Konferencián vette át az ünnepelt.

A 2022-es év fiatal állatorvosa 2016-ban szerezte meg állatorvosi diplomáját, majd 4 hónap gyakorlatot töltött a Bolognai Egyetem kérődző klinikáján. A Hód-Mezőgazda Zrt. vajháti tehenészeti telepén kezdett dolgozni, majd a Dunántúlon folytatta a munkáját a Dunavet Zrt. munkatársaként.

A szarvasmarha-gyógyászat az elsődleges érdeklődési köre, ezért 2018-tól dr. Hum Péter praxisába csatlakozott.

Azóta haszonállattartó telepek állategészségügyi ellátásában vesz részt (szarvasmarha és sertés fajok), illetve több szarvasmarhatelep szaporodásbiológiai gondozását is végzi.

2019-2022-ig a Csípőteleki tehenészet állategészségügyi tanácsadója volt. Szakállatorvosi diplomáját 2021-ben szerezte kérődző-egészségügyből.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/AlphaVet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bárány hatosikrek születtek az Egyesült Királyságban

Különleges eseménynek lehetett tanúja egy ifjú gazda a walesi Meirionnydd megyében, amikor az általa gondozott egyik anyajuh hat egészséges báránynak adott életet.

Késleltetett baromfiszezon

Merjünk nagyok és bátrak lenni! Az ugocsai Tiszahát gazdái közül valószínűleg senki sem fogalmazta meg így ezt a jelmondatot bő húsz esztendővel ezelőtt – tehát az ezredforduló táján –, mégis sokan ennek megfelelően cselekedtek. Ugyanis amikor a kolhozrendszert véglegesen felszámolták, hatalmas rés keletkezett a lakosság előnevelt baromfival való ellátásában.

Tizennégy tonna fogható méretű pontyot telepítettek

Csaknem 14 tonna háromnyaras, fogható méretű pontyot telepített Jász-Nagykun-Szolnok vármegye vizeibe a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége az elmúlt héten - közölte a társaság közleményben a közösségi oldalán.

Férfias szakma, mégis egész jól megy

A sertések szerelemből fogadott munkatársak Barabás Renáta életében. Egy éve Tápiószőlősön és Újszilváson vezeti sertéshizlaldáit egyetlen alkalmazottal, és évi 6600 kibocsátott hízóval. Hajnali kettőkor egy felhajtásra érkezem először a tápiószőlősi telepre.

Az állattenyésztés -halmozottan hátrányos- helyzetképe

A fenti címen tartotta előadását Dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) ügyvezető igazgatója, amiben az ágazat helyzetét értékelte. Véleménye szerint, egy nehéz év után, egy még nehezebb év jön az állattenyésztők számára.

Hogyan növelhető a takarmányozás fenntarthatósága – az ipar válaszai

A melléktermékek takarmányban történő felhasználása mindig kompromisszummal jár a szakemberek szerint. A formulázás során a táplálóérték mellett érdemes figyelembe venni a termelés volumenére, valamint a végtermékre (élvezeti érték, technológiai tulajdonságok változása) gyakorolt egyéb pozitív vagy negatív hatásokat.

A baromfiágazat 2022-ben

A baromfi termelés minden termékpályán tapasztalható a csökkenés hangzott el az Eurofins budapesti rendezvényén. A webináriumon az Agrárminisztérium és az ágazat szakmai szervezetei részletesen ismertették tavalyi tapasztalataikat és az ágazat kilátásait.

A génszerkesztés nem fér össze az ökológiai gazdálkodással

Köztudott, hogy az ökológiai gazdálkodás elutasít mindennemű génmódosítást. Ökológiai gazdálkodó nem termeszt génmódosított növényeket, nem tenyészt ilyen állatot, és nem használ genetikai módosítással vagy genetikailag módosított szervezet által előállított terméket. A génszerkesztés témakörét körbejárva azonban egy érdekes cikkre bukkantam, amiben Urs Niggli a zöld géntechnológiáról ír.

Gazdasági kilátások a sertéságazatban

Milyen ma a hazai sertéságazat helyzete? Milyen a világban és Európában? Mi várható sertés fronton? Ezekre a kérdésekre adott választ Dr. Nemes Imre a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének (MSTSZ) szakmai igazgatója.

A körforgásos takarmányozás 13%-kal növelheti az élelmiszertermelést

Egy új tanulmány szerint, ha több élelmiszer-mellékterméket körforgásos takarmányozásban hasznosítanánk, azokkal akár egymilliárd embert is táplálhatnánk. A Finnországi Aalto Egyetem új kutatása szerint a takarmányipar már most is nagymértékben felhasználja az élelmiszergyártás melléktermékeit, de még mindig bőven van lehetőség a hatékonyság növelésére.