0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Az olcsó élelmiszerek ideje lejárt

A Szentes környéki zöldségtermesztőket összefogó DélKerTÉSZ piacelemző tájékoztatóján elhangzott, hogy az energia és inputanyag árak növekedése miatt a élelmiszerek korábban megszokott árszintje már nem fog visszatérni.

A húsz éves múlttal rendelkező Délalföldi Kertészek Szövetkezete közel ötszáz tagjának a termelő tevékenységét fogja össze, mely a legnagyobb termelő és értékesítő szövetkezet Magyarországon. A kínálat nagy részét a paprikafélék (étkezési fehér paprika, kápia paprika, hegyes erős paprika) alkotják, de emellett paradicsomot, kígyóuborkát, fejes káposztát és kínai kelt is termesztenek.

Nem fognak visszajönni az alacsony élelmiszer árak…

Az olcsó élelmiszerek kora  lejárt, egy magasabb árazási szint állt be. Már 2021. szeptemberében kezdődött a műtrágyák és növényvédő szerek, valamint a gáz és áram árának a növekedése, amit a covid utáni gazdasági visszapattanás indított el. A költségszint emelkedett, tavaly decemberen már nem tűnt jól tervezhetőnek az idei év, sok termelő készletre vásárolt előre, és az idő őket igazolta, mert a háborúval tovább növekedtek az árak.

Ilyen magas költségszintek mellett kellett a jövedelmezőséget megtartani, ezért árat kellett emelni.

Minden mezőgazdasági termék ára jóval a statisztika szerinti átlaginfláció felett növekedett, de az inputanyagok árai is 50-250 százalékkal emelkedtek, és az áram és a gáz is, mondta Nagypéter Sándor a szövetkezet elnöke.

A szövetkezet termékei között paprikánál több mint 50 százalék, különleges paradicsomoknál 90 százalék a csomagoltak aránya. A fogyasztói áremelkedéseket az is fokozta, hogy a papír ára is jelentősen emelkedett.

Korábban a zöldség és gyümölcs áruk az áruházláncokban, mint becsalogató akciós termékek voltak jelen. Idén az áruházláncok változtattak az üzletpolitikán. Már a a zöldség-gyümölcsök is eredményt, jövedelmet kell hozzanak az eladás során, ami eddig nem volt jellemzően elvárás.

A fogyasztói árakat az ár-bér spirál is emeli, hiszen éven belül is jelentős mértékben növekedtek a bruttó átlagkeresetek. 

A frisspiaci termékek ára hétről hétre változik, a tej és hústermékeknél fél-, vagy negyedéves árak vannak szerződésekben. Frisspiaci zöldségeknél ezért hetente kell megküzdeni az áruházláncoknál az árért, ami nehézség, de ebben lehetőség is van. Olyan árszintet kellett elérni, hogy a jövedelmezőség ne romoljon, hiszen az csökkentené a termelési kedvet. TV paprika esetén 40-42 százalékos volt a termelői árnövekedés, kápia esetén 20 százalékkal kaptak többet a termelők az előző évhez viszonyítva, a fürtös paradicsom termelői ára pedig 40 százalékkal nőtt, hangzott el a rendezvényen.

Az export is jól teljesített

Nagypéter Sándor szerint az export kedvezően alakult. Jól teljesített a cseh, a szlovák, a román és a bolgár piac. Ezekben az országokban a szállítási díjak emelkedése miatt például az Észak-Afrikából származó zöldségek az idén már nem voltak olyan olcsók, mint a korábbi időszakban. Helyüket pedig részben a magyar zöldségek vették át. Ugyanakkor az Európa-szerte magas infláció és a növekvő megélhetési költségek hatására egyre többen fogják vissza a költéseiket, például a német piacon is.

A dráguló élelmiszerekről a szakember azt mondta, az őszi időszakban elérték a termelői árak egy lélektani határt, azaz innen már egyelőre lényeges emelkedésre nem lehet számítani. A téli időszakban azonban még tovább emelkedhet például a fehér paprika ára.

A szakember nem tart attól, hogy a magyar életszínvonal és vásárlóerő olyan szintre lecsökkenne, hogy a frisspiaci zöldségeket csak exportra lehetne termelni.

A 2008-as válság idején is vették a paradicsomot az emberek, csak a mennyiség csökkent valamelyest. Nagyobb gond volt a 2011-es uborkaválság, amikor bejött egy E. colival fertőzött import uborka tétel és amiatt egy időre szitokszó lett a zöldségfogyasztás. Akkor ezen 1,5 milliárd forintot vesztettek a termelők. A helyzet azóta szerencsésen megváltozott és a fogyasztói szokások is úgy alakultak, hogy a zöldség és gyümölcsfogyasztás hangsúlyos helyen szerepel.

Mindig nem lehet egysíkúan étkezni a „már csak arra futja” termékekkel, ezért a zöldségfogyasztásban a mennyiség tekintetében lehet változás, hogy ha a vevő az ára miatt kevesebbet vesz. Amennyiben ez bekövetkezne, akkor a DélKerTÉSZ-nél továbbra is kiszolgálják a belföldi piacokat de külföldre is nagyobb mennyiségben értékesítenének, hiszen a termelők jövedelmezőségének a megőrzése a fő szempont.

Alapvetően a belföldi piacra koncentrálnak, de ha úgy alakulna a helyzet hogy a külpiacok erősebbek lesznek lesz akkor arra indulnak, mert csak az elégedett termelő fog a következő évben is termelni.

A szakember szerint 2008. óta volt egy jövedelem felgyarapodás a fogyasztóknál, akik erősebbek anyagilag és tudatosabbak is, tehát a mostani válság jobb helyzetben érte az embereket.

A termelési kedv nem csökken

Az áremelések szükségszerűek voltak ahhoz, hogy a hazai szereplők talpon maradjanak. A szövetkezetnél október első hetétől indultak a szerződéskötések, egyelőre nincs visszaesés a termelési kedvben. Van néhány termelő akik lefelezik a termelést, de vannak akik növelik, így átlagban az nem csökken. Néhány olyan termelő is szívesen csatlakozna a DélKerTÉSZ-hez, akik még nem tagok, őket a biztos piac motiválja ebben. Már a korábban szabadpiacon értékesítő termelők is keresik a termelői közösségeket.

Az elkövetkező időszakban a termelésben és kereskedelemben a biztonság lesz a kulcspont. Biztos piacokat keresnek a termelők, és a szövetkezet is arra helyezi a hangsúlyt, hogy a meglévő partnereket kiszolgálják, akik az elmúlt 20 évben mellettük álltak. Új partnereknél felmerülhet kockázat a fizetőképességüket illetően ezért a biztos piacok az irányadók.

Jövő évben újra a covid időszakhoz hasonló hatás fog érvényesülni. A járvány időszakában kevésbé mentek el az emberek vendéglátó egységekbe, szállodákba, kevesebbet utaztak a korlátozások miatt. Most várhatóan ugyanez következik majd be, csak most az áremelkedések miatt.

Ha a magas árszintek miatt az idegenforgalmi és vendéglátó szektort egyes társadalmi rétegek elkerülik, akkor a vásárlás eltolódhat ismét az otthoni főzés és grill partik irányába. A DélKerTÉSZ szerint a vásárlók átcsoportosítják a költségeket, ennek eredményeként az alapvető szükségletekre, így az élelmiszervásárlásra költenek majd inkább a következő időszakban, említette Nagypéter Sándor.

Szükség lenne megfelelő forrásra

A megbízható élelmiszerellátáshoz és a kapacitás fokozásához folyamatos technológiai fejlesztésekre van szükség. A DélKerTÉSZ tagjai eddig is komoly fejlesztéseket hajtottak végre, a következő 2023-2029-es időszakban, azaz az elkövetkezendő hét évben pedig mintegy 17 milliárd forint értékű fejlesztést terveznek.

A legnagyobb beruházás a jövőre elkészülő 2,7 milliárd forintból épülő több mint 10 ezer négyzetméteres komplex raktárcsarnok lesz, amellyel a logisztikai folyamatokat gyorsítják fel.

Az új központban robotizáció segítségével oldanák meg a raktározást. Néhány éven belül ugyanis 28-31 ezer tonna körüli mennyiséget forgalmaz majd a DélKerTÉSZ, ez pedig jelentős növekedés a jelenlegi 24-25 ezer tonnához képest. Emellett a termelési logisztika digitalizációja, a növényápoláshoz, termeléshez kapcsolódó gépek beszerzése, valamint hűtőházak, termálkutak és öntözőkutak kialakítása szintén tervben van, csakúgy, mint a napelemek és hőszivattyúk telepítése.

A hajtatott termesztésre való átállás és a hatékonyabb termelési módszerek kialakítása azonban jelentős beruházást igényel. Nagypéter Sándor szerint ahhoz, hogy a termelők folyamatosan fejleszteni tudjanak, szükség lenne egy, az NHP-hez hasonló, kedvezményes kamatozású, de kifejezetten a mezőgazdasági vállalkozásoknak szóló jegybanki vagy állami programra.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu