A második világháború után kialakult modernkori fogathajtás történetében a magyar fogathajtás aranyútját Abonyi Imre, Kádár László és Fülöp Sándor mellett a mezőhegyesi Szentmihályi Ferenc indította el mezőhegyesi nóniusz fogatával, mellyel Hamburgban, Lipcsében és Aachenben is nyerni tudott az 1960-as években.

Papp János közel húsz évig versenyzett kettesfogat-hajtásban nóniusz lovakkal. 2017-ben megnyerte a kettesfogat-hajtó magyar bajnokságot, majd a következő évben a királyi kategóriában a négyes fogatok mezőnyében folytatta a versenyzést. Négy négyesfogat-hajtásban eltöltött versenyév után vett részt tavaly a budapesti négyesfogat-hajtó Európa-bajnokságon.

A Magyarországon versenyző 15-20 négyes fogat közül az elmúlt két évben a legjobb öt fogat között megérdemelten kvalifikálta magát az olaszországi világbajnokságra. Nemcsak azért nagy dolog ez a vb-szereplés, mert 36 évet kellett várni rá, vagy mert ez a harmadik vb-szereplése mezőhegyesi nóniuszfogatnak a második világháború óta, hanem azért is, mert a fogat lovai kizárólag a magyar országgyűlés által nemzeti kinccsé nyilvánított tradicionális nóniusz fajta mezőhegyesi méneséből származnak. A világbajnokságon versenyző harminchét fogatból mindösszesen hatot állítottak össze hagyományos fajtába tartozó lovakból, a többi harmincegy fogat modern sportló fajtákból állt; és a mezőhegyesi volt az egyetlen, kizárólag kancákból álló fogat a versenyen.
Ha a fogathajtásban számtalan győzelmet arató lipicai fajtát nézzük, akkor is azt mondhatjuk, hogy a Kárpát-medencében több ezres létszámra tehető a fajta állománya. Ha a nóniusz fajtát nézzük, akkor azt látjuk, hogy hazánkban mintegy 950-re tehető a regisztrált kancák száma, de a környező országokban sem látunk jelentős számú nóniusz állományt. Viszont a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. négyes fogatát nem a Magyarországon regisztrált 950 kanca mintegy 300-as csikószaporulatából merítettük, hanem csak a Mezőhegyesen tenyésztett 35 kanca szaporulatából válogattuk ki. Ráadásul, ahogy a cikk első felében olvasható, a mezőhegyesi nóniuszállománynak van egy kancacsaládja, melynek minden generációjából született az adott időszak nemzetközi fogatsport elvárásainak megfelelni tudó kanca ivadék. Egy kis létszámú, hagyományos fajta egy méneséből kiválogatott lovakból épült a fogat, szemben a versenytársak nagy részével, akik az egész világon tenyésztett modern sportlófajtákból vásárolják, válogatják össze fogatlovaikat.

hanem egy más célból (katonai) kitenyésztett fajta genetikai alapjait és küllemi sajátosságait kell megőrizni, úgy, hogy napjaink modern sportelvárásainak minél nagyobb mértékben meg tudjon felelni. Papp János, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. hajtója mezőhegyesi nóniusz kancafogatával, az olaszországi négyesfogathajtó-világbajnokság egyetlen kancafogatával versenyzett, amely egy ménes szempontjából nagyon fontos dolog, hiszen ezek a világbajnoksági szintig eljutott kancák fogják továbbvinni a mezőhegyesi évszázados nóniusztenyésztést. Ez bizonyítja azt, hogy habár nehezített pálya a hagyományos fajtát tenyésztőknek a modern fogathajtás számára alkalmas lovat tenyészteni, de nem lehetetlen.
A verseny szakkommentátora folyamatosan hangsúlyozta, hogy a világbajnoki mezőny legszebb, legegységesebb fogata volt a mezőhegyesi, melyből sugárzott az évszázados magyar fogathajtó-kultúra. A mezőhegyesi fogatban nemcsak a lovak képviselték hazánk évszázados lótenyésztési értékeit, hagyományát és kultúráját, de a hintó, a szerszám és a segédhajtók ruhája is, összességében a világ fogathajtását meghatározó magyar fogathajtó kultúra jelent meg.

A fent leírtakkal együtt értékelve nagyszerű teljesítmény, amit eddig elért ez a fogat, és meggyőződésünk, hogy a hibák kijavítása után jobb eredményeket is el fog érni a mezőhegyesi nóniusz fogat nemzetközi fogathajtásban, mellyel nemzeti büszkesége lesz továbbra is a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-nek, a nóniusz fajtának, a méltán világhírű magyar lótenyésztésnek és fogathajtó-kultúrának.
Pap István Tibor
társadalmi elnök, Nóniusz Lótenyésztő Országos Egyesület