Back to top

Tőzeg nélkül nincs jó minőségű termesztőközeg

A tőzeget korábban több európai ország fűtőüzemében alkalmazták a barna szénnel felérő fűtőértéke miatt. Az 1950-1960-as évektől vált a kertészeti ágazat fontos termékévé számos pozitív tulajdonsága miatt. Ezekről és további alkalmazhatóságáról Aradi Lászlóval, a Pindstrup kelet-európai képviselőjével beszélgetett Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője az MMG direkt legutóbbi adásában.

A mikulásvirág kedvence! Hogyan „működik” a tőzeg? | Aradi László, Pindstrup Mosebrug A/S | MMG

A tőzeg tulajdonképpen egy üledékes talaj és kőzet egyben, ami sok évezreden keresztül lebomló növényi maradványokból keletkezik – akár a szénképződés előszobájának is tekinthetjük. A tőzegben számos olyan elem található, ami a növény gyökere számára létfontosságú és nehezen helyettesíthető mással. Emiatt a kertészetek keverékként termesztőközegnek használják főként virágtermesztésre, konténeres faiskolai termesztésre, valamint zöldségtermesztésre, azon belül is palántanevelésre.

– Ezeket a tőzegalapú termesztőközegeket pontosan beállított pH-értékekkel árusítják, ami nagyon fontos a növény tápanyag felvétele szempontjából.

Nem mellesleg gyommag-, kártevő- és kórokozómentesek, továbbá viszonylag homogének, ami szintén jó alapot képez a növénynek – ismerteti Aradi László.

A tőzeget tőzeglápokból nyerik, melyből Magyarország terültén is jó néhány található. A kitermeléshez először a tőzeglápot járhatóvá teszik, ami lényegében árkok kialakításával, a talajvízszint lecsapolásával és mélyebbre rétegekbe való eresztésével jár. Többéves folyamat, mire a terület kitermelhetővé válik. A nyers vagy natúr tőzeg szinte egyáltalán nem alkalmas növénytermesztésre, ezért a kitermelt mennyiséget feldolgozzák. Ehhez elsősorban ki kell rostálni a tőzegereket, meg kell határozni a frakcióméreteket, hiszen más frakcióméret szükséges egy magvetéshez, vagy mondjuk, egy konténeres ültetéshez. Ezután különböző adalékanyagokkal egészítik ki a nyers alapot, beállítják a pH-értékét, végül pedig becsomagolják és a felhasználási helyére szállítják.

Aradi László a tőzeg megválasztására és felhasználására is kitért.

Az árutermelők a termesztési volumen miatt alaposabban választanak tőzegkeverékeket, mint a hobbikertészek, akik általában csak bizonyos mennyiséget vásárolnak adott növényhez. A szakember azt tanácsolta a hobbikertészeknek, hogy virágföldet és termesztőközeget lehetőleg szaküzletben (kertészeti árudák és szakboltokra) vásároljanak, ugyanis ott általában viszonylag széles választékot kínálnak, másrészt pedig igyekeznek olyan termesztőközeget, virágföldet értékesíteni, ami ténylegesen a legmegfelelőbb a növények számára. A szakember azért ajánlja ezeket a szaküzleteket, mert ott bizonyosan tőzegalapú termesztőközeget vásárolhatunk. Más üzletekben ez nem minden esetben igaz, a tőzeg kitermelése, bányászata ugyanis részben környezetvédelmi, részben logisztikai okokból adódóan egyre problémásabb. Ezért a termesztőközeget már egyre gyakrabban kókuszrosttal, föltárt faanyagokkal keverik, de ez nem minősül a termesztőközeg rovására.

A tőzegkitermelés során felmerülő környezetvédelmi szempontok egyre nagyobb teret nyernek napjainkban.

Nem véletlenül, hiszen azokban a tőzeglápokban, ahol a kitermelés zajlik, ott konkrétan megszűnik a területre jellemző élővilág. A tőzegkitermelő cégek állami tulajdonban lévő területeken dolgoznak, ezért csak koncessziós szerződés keretében történhet a kitermelés. Ez azt jelenti, hogy szigorú rekultivációs kötelezettség terheli a cégeket, vagyis miután az adott területen befejeződik a tőzegbányászat, akkor a cégeknek kötelezettségük az eredeti állapotokat helyreállítani. Ez a valóságban nem tud teljes mértékben megvalósulni, de voltam már olyan rekultivált területen, amit szemre nem lehetett megkülönböztetni az eredetitől – mesélte Aradi László.

Bár nagyon sok tőzeglelőhely van a világon, főként Oroszországban és Kanadában, ám ezeknek a kitermelése Szibériában és Kanada északi részén meglehetősen korlátozott.

Ugyanakkor egyre nagyobb a kereslet a tőzeg alapú termesztőközegre világszerte, ezért az igények kielégítése, de a környezetvédelmi szempontok és élővilágunk megóvása érdekében egyre inkább alternatív megoldásokban gondolkodnak az előállítók, amik szintén megfelelő alapot biztosítanak a kifogástalan termesztőközeg létrehozásához.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöldség- és gyümölcstermelői szervezetek támogatása

Az alábbiakban a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek támogatására vonatkozó új elemeket tekintjük át az Európai Unió 2023-2027 közötti Közös Agrárpolitikájában. A jelen és a jövő az innováción és a technológiai fejlődésen túl az elismert termelői szervezetek által benyújtott, a felelős hatóság által elfogadott operatív programokban szereplő, az ágazati célkitűzéseket szolgáló tevékenységek végrehajtása nyomán alakul.

Egymilliárd euró kellene az érdemi iskolagyümölcs-programra

Az Európai Bizottság által a témában szervezett konferencián fejtette ki Philippe Binard, az európai frissáru-ágazati szövetség, a Freshfel Europe elnöke, hogy szükségszerű az uniós iskolagyümölcs-program felülvizsgálata és javítása, illetve a rászánt összeg növelése.

Elektronikai forradalom: gombák válthatják a műanyagot

Az elektronikai hulladékok mennyisége világszerte nő, amire a gyártók sokszor rátesznek egy lapáttal a tervezhető avulással, és hogy úgy alkotják meg a készülékeket, hogy ha elromlanak jobban megérje újat venni, mint javítani… A gombák talán segíthetnek a problémán.

Őszi munkák a kertben

A tél a pihenés, feltöltődés, tervezés ideje a kertnek és kertésznek. Hogy erre az időszakra megfelelően felkészüljünk, számos teendőnk van még ősszel a kertben.

A hideg még várat magára

Bár ma a naptár szerint elkezdődött a tél, az időjárás egyelőre őszi jelleget mutat, és komolyabb lehűlés a következő egy hét során sem valószínű, sőt a jövő hét első felében az éjszakai fagyok is megszűnnek.

„Tisztában vagyunk az értékeinkkel és a feladatainkkal”

A nemzeti KAP-stratégia teljes támogatása mellett az ágazat likviditási problémáit, az állami kárenyhítő rendszer hiányosságait és a birtokpolitika visszásságait is kiemelte helyzetértékelésében Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke a szervezet tegnapi közgyűlésén.

A Dunántúlra összpontosul a szelídgesztenye-termesztés

Vas, Somogy és Zala megyében termesztik a legnagyobb felületen a szelídgesztenyét. Eme héjas gyümölcs egyedi íze mellett kiváló beltartalmi értékekkel is rendelkezik – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

Lezárult az első hazai Plastic Pirates - Go Europe! kampány

Lezárult az első hazai Plastic Pirates - Go Europe! kampány, amelyben tizenöt magyarországi folyó és partszakasz mikro- és makroműanyag szennyezettségét kutatták a résztvevők - közölte a Tiszai PET Kupát működtető Természetfilm.hu Egyesület az MTI-vel.

Másodvirágzás ősszel

Városi vadgesztenyefákon nem teljesen szokatlan, hogy ősszel néhány virágzatot látunk a száraz levelek mellett vagy a kopasz ágakon, az idén azonban több növényfajon is hasonló jelenség tapasztalható. Mi ennek az oka?

Egy pincészet, három borvidék

„Alkotás gondosság, alaposság, értékek, megőrzés, kitartás, szeretet, öröm, szépség, báj, egyszerűség, érzés, értelem, egyediség” – ezen irányelvek mentén hozta létre Zsirai Csaba a Zsirai Pincészetet, amit Zsirai Petra és Kata örökségül kapott édesapjuk elhalálozásával. Álmát lányai teljesítik be, amelyről és a pincészet mindennapjairól Zsirai Kata beszélgetett Viniczai Sándorral, a Borászati Füzetek felelős szerkesztőjével az MMG Direkt legutóbbi adásában.